#zCast

zCast: Kóspallag vagy Bali – tényleg közelre kell utazzak, ha fenntarthatóan szeretnék nyaralni?

Mesék a keselyűkről Katalóniában, kajakos szemétszedés Koppenhágában, zeneiskola Tanzániában – milyen lehetőségeink vannak, ha utazásunkkal vissza is szeretnénk adni valamit abból, amit felhasználtunk a Föld erőforrásaiból? Egyáltalán, hogy beszélhetünk fenntarthatóságról, miközben elrepülünk egy távoli kontinensre? A zCast friss adásában a regeneratív turizmus nyomába eredünk két szakértő segítségével. Kiderül, mitől különbözik a fenntartható turizmustól, miért érdemes a mákra vagy a kékfestésre figyelni, vagy épp miért miért engedne be egy vadidegent egy kóspallagi a hátsó kertjébe bográcsozni?

Hogy nőhetnek fákon halak? – Szendőfi Balázs horgászatról, erdőkről, vadakról a zCastban

Hogy éreznénk magunkat, ha lefuttatnának velünk egy maratont, és a célban víz alá nyomnának? – húzós párhuzammal világít rá halszemszögból a sporthorgászat árnyoldalára Szendőfi Balázs természetfilmes, halkutató, aki könyvet írt az itthon legtöbbek által űzött szabadidős tevékenységről. A természetvédelemben konfrontatív stílusáról ismert filmesnek határozott véleménye van nem csak a horgászatról, hanem a védett erdőkben zajló erdőgazdálkodásról és a vadgazdálkodásról is. De hogy jön ide a félelemből épített táj?

Kettős teher alatt a fővárosi fák, feleannyi árnyékot adhatnak, ha nem lépünk gyorsan – zCAst

A trend bizony arra mutat, hogy pár éven belül felére csökken a fák árnyéka Budapesten, rövidül a növények életciklusa, miközben drágul a fenntartásuk is. A fővárosi zöldfelületeknek tehát túl kell élniük a klímaváltozást, miközben az emberek túlélését is segíteniük kell. Fővárosi parkokban, zöldfelületeken, méhlegelőkön kóborlunk a zCast idén tavaszi évadának hatodik adásában Dezsényi Péterrel, a Főkert főigazgatójával. Mint mondja, elkerülhetetlen a gyökeres technológiaváltás, amin már dolgoznak, de pozitív fejlemény is van: egyre nagyobbak és elfogadottabbak méhlegelők, jönnek az önkéntesek, a vállalkozások pedig sorban állnak, hogy kivegyék a részüket a városi zöld rendbetételéből.

zCast: Faanyagként pazaroljuk aranyat érő erdőinket

Nagyságrendekkel értékesebbek a védett területek idős erdői, ha békén hagyjuk őket, mintha faanyagként kivágjuk és eladjuk tüzelőnek. Mégis sok helyen követik az utóbbi gyakorlatot. Erről is szó esik a zCast erdős adásában, melynek vendége Aszalós Réka erdőökológus. Mennyi erdőnk van, és hogy állunk nemzetközi összehasonlításban? Mitől egészséges egy erdő? Min vitáznak az erdőgazdálkodók és a természetvédők, és jó-e, ha a lelkes laikus is közbeszól? És vajon kik rágcsálják le nyáron a tölgyfák leveleit?

zCast: Akiknek a méhecskéje a giliszta – miért ne bolygassuk a talajt?

Gyanús fehér foltok a barna szántókon, arasznyi mély porrétegbe vetett magok, vizes felszín alatt száraz talaj – csak néhány aggasztó jelenség azok közül, amik megmutatják, mennyire kizsigereltük a talajainkat. Állapotromlásuk már a termésmennyiségekre is kihat, de visszafordítható. A zCast hallgatóit Berend Ferenc agrármérnök, és Gribek Dániel agrárújságíró segítségével visszük a talajszelvények mélyére, ahol kiderül, mit tud a talajmegújító mezőgazdaság: miért jó, ha nem járja eke a szántót, ha növénymaradványok közé vetik a kukoricát, vagy mit kezd a giliszta a felszínen hagyott szalmaszállal? De hogy lesz a gazdáknak felszabadító élmény a no till?

zCast: Van, ahol már menteni való béka sem maradt – beszélgetés kiszárított tájakról, kibetonozott patakokról és hódokat utánzó aktivistákról

Mit jelez, hogy idén talán már nem is kellenek a békamentők a Hajta-mocsár melletti főútra? Miért bontják az árvízvédelmi gátakat Észak-Rajna-Vesztfáliában? A Kárpát-medence kiszárításáról, ennek katasztrófális hatásairól és a lehetséges megoldásokról esik szó a zCast friss, vizes adásában. A vizes élőhelyek regenerációjának kérdéseit Csala Dániellel, a Nem víznek való vidék YouTube-csatorna szerzőjével és Réder Ferenc biológus-mérnökkel, a Patakrevitalizáció oldal gazdájával járjuk körbe. Szó lesz a „borzasztóan, kegyetlenül rossz”, és évről évre romló helyzetről, a víz pótlásának lehetőségeiről, hódokról és az őket utánzó vízőrzőkről. De vajon mi dolguk van a vízi rágcsálóknak a New York-iak ivóvízével?

zCast: Recseg-ropog a rendszer, ide már nem elég a fenntarthatóság – Tkacsik Mártával a regenerációról

Hogy jut el egy elméleti matematikus a komplett gráfoktól a számítógépes hálózatokon át az ökológiai gazdálkodásig? Miféle párhuzam van a geocentrikus világkép és a humanizmus között, és mit dolga van ennek a természeti környezettel? Miért nem működik a fenntarthatóság egy recsegő-ropogó rendszerben? A fenti kérdésekre is választ ad Tkacsik Márta, a Patikakert alapítója, akivel a regeneráció kérdését járjuk körül a zCast eheti adásában. De mi is az a regeneráció, miért jobbak a bogyós gyümölcsök a spenótnál, és mire kéne lecserélni az irodai fikuszt?

Nem lehet már hátradőlni – zCast Litkai Gergellyel permanens válságról, regenerációról és kivipálinkáról

Készülődés a világvégére vagy cselekvés annak reményében, hogy még helyreállíthatunk valamit a polikrízis sújtotta világból, legyen az erdő, lebetonozott egykori zöldterület, helyi közösség vagy épp csak saját mentális tartalékaink – ezekről a kérdésekről is beszél Litkai Gergely humorista a zCast 2026 tavaszi évadnyitó adásában. A podcast immár kilencedik évadnak fókuszába a regenerációt húzta Zsolnay-Fait Federika házigazda, akinek arról is vall a humorista, hogy pontosan mi indította el a fenntarthatóbb életmód irányába, hogyan próbál regenerálni a Mátrában egy kis területet, és miért csináljuk/csináltuk rosszul a fenntarthatóságot. Hogy jönnek ide a kivipálinkával kapcsolatos kihívások és a GDP-adatot magyarázó Nagy Márton?

zCast: „Ha csak az én generációmon múlna, kihalnánk”

A Greta Thunberg nevével fémjelzett mozgalmak egy új generáció problématérképére is felhelyezték a klímaváltozás kérdését. Mégis, ha azt nézzük, hányan vannak, akik aktívan tesznek a közelgő klímakatasztrófa ellen, már közel sem olyan biztató az összkép. Miért van ez? Hogyan látja két különböző generáció a zöld mozgalmak múltját és jelenét? Fait Federika erről beszélgetett vendégeivel a zCast évadzáró epizódjában.

zCast: Mitől lett nagy a veszteség, és merre van a kiút a hulladékútvesztőből? – Vendégünk a Mohu operatív igazgatója

A palackvisszaváltás sikereiről és kihívásairól, a Mohu váratlanul nagy tavalyi veszteségéről, a költségcsökkentés kényszeréről és módjairól is szó esik a zCast idei őszi évadának utolsó előtti adásában. A vendég Runtág Tivadar, a Mol hulladékkezelő leányvállalatának operatív igazgatója, aki nemcsak arról beszél, miért és hogyan kívánják felfuttatni a hulladékkezelést, miért fontos ez a körforgásos gazdaság szempontjából, de elárulja azt is, mi indította arra, hogy sikeres olaj- és vegyipari karrierjét a hulladékiparra cserélje.

zCast: A környezetvédelem jövője a fiatalok szerint: innen már csak felfelé vezet az út?

Annyira rossz a hazai környezetvédelem helyzete, hogy innen már csak felfelé vezethet az út – véli Őri Ádám humánökológus, aki Szeszák Panka Enivel, a Bolygó Közösségi Tér programkoordinátorával együtt beszélt a zöld átmenetről és a fiatalok jövőjéről a zCast podcastban. A környezetvédelemben aktív fiatalok visszasírják a zöld ombudsmant, a zöld elkötelezettségű köztársasági elnököt, az érdemi környezetvédelmi intézményrendszert, kitérnek a generációs feszültségekre, és elárulják, mit kérnének számon egy mai döntéshozón.

Hippiközösségek vagy újhullámos szövetkezetek – mit tudnak az ökofalvak?

Praktikus, helyi megoldások a globális problémákra, ígéri az ökofalvak mozgalma. De mégis hogyan képzeljünk el egy ökofalut vagy ökoközösséget? Hogy alakul ki, mi hozza és tartja össze az embereket, kinek érdemes belépni, és egyáltalán, meddig bővülhet egy ilyen csapat? Tényleg hippiközösségek vagy ennél többet is tudnak az ökofalvak, és mit adhatnak azoknak, akik nem költöznének ezért vidékre? Válaszok egy Balatonhoz közel alapított közösség tagjaitól.

zCast: Hogyan távolított el a természettől a mindennapi mókuskerék, és hogyan keveredjünk vissza?

A munkáról, a hozzá való viszonyról, ennek a viszonynak megváltoztatásáról esik szó a zCast friss adásában. Milyen régóta van velünk a mai értelemben vett munka, hogyan működtek előtte az emberek és a közösségek, miként távolított el a természettől, és mi okozza, hogy állandóan rohanunk magunk után, és semmire nem jut idő? És hogy kapcsolódik mindehhez Jane Goodall, az irokéz népcsoport és a hét generációs gondolkodás?

zCast: Mi többet tehetek a klímaválság ellen azon felül, hogy leteszem az autót?

Az energia- és kosárközösségek, kalákák, bérlői lakás-, fogyasztói és termelői szövetkezetek mind egy olyan gazdaság elemei, amelyben komoly potenciál rejlik az egyre fenyegetőbb klíma-, ökológiai-, lakhatási- vagy éppen gondoskodási válság kezelésére. Ennek a gazdasági felfogásnak a mibenlétét boncolgatjuk a zCast legfrissebb adásában. A kapitalizmus kritikája vagy egy alternatíva? Profit vagy szükséglet? Valami, amivel többet tehetünk például a klímaválság ellen, mintha csak letennénk az autót. Minden, amit tudni akarsz a szolidáris gazdaságról elméletben, és – a lakhatási- és energiaközösségek példáján keresztül – a gyakorlatban.

zCast: Téved, aki azt hiszi, hogy a közösségi kertek lényege a kertészkedés

Nem csak a kertészkedésről szólnak a foghíjtelkeken, félreeső zöldfelületeken vagy akár óvodák, iskolák, szociális otthonok kertjeiben kialakított ágyások. Egy sor más fontos funkciójuk is van a közösségi kerteknek, derül ki a zCast őszi évadának második adásából. Mitől volt nagyon különleges az első ilyen kert? Hogyan lett permakultúrás egy belső-ferencvárosi bérház gangja? És egyáltalán, hogy lehet finanszírozni a közös kertészkedést?

zCast: A legfontosabb erőforrásunk nem a pénz, hanem az idő – kiút a klímaszorongásból és a polikrízisből

A felhalmozásalapú hozzáállásnál fontosabb az élmény- és közösségalapú, a pénznél pedig az idő – derül ki a zCast idei őszi évadjának első adásából, amelyben Mező Jánossal, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatójával és Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológussal beszélget a klímaszorongásról Fait Federika házigazda. Az adásban szóba kerülnek a szorongást kiváltó okok, a világban kibontakozó polikrízis és történelmi gyökerei, az emberiség és a természet közötti fenntarthatatlan kapcsolat, az individualizmus térnyerése. És persze a megoldási lehetőségek: gondolkodásmódunk és boldogságképünk átalakítása. De hogyan is?

zCast: Az MI terjedésével egy energiazabáló új ország tűnt fel a bolygón

A mesterséges intelligencia terjedésével olyan, mintha egy új Németország jelent volna meg teljes energiaszükségletével a Földön. Egy ilyen keresésnek a hagyományoshoz képest 30-40-szeres az energiafelhasználása, de hiába kerülnénk, akár környezettudatosságból, a keresők első találatai, vagy akár a prezentációnk készítése során felugró javaslatok mögött is ott rejtőzik már. A zCast idei tavaszi évadának záróadásában Rab Árpád jövőkutatót faggatja Fait Federika az MI környezeti és társadalmi hatásairól, fenntarthatóságáról.

zCast: Bio agyagépítészet vagy vályogház? A fenntartható építészetről másként

Mit jut eszébe először arról, hogy kortárs bio agyagépítészet? És arról, hogy vályogház? Hogyan építhetünk egészségesebb otthonokat természetes építőanyagokkal, a népi építészet hagyományos elemeinek felhasználásával, akár ötödével meghaladva a szabályzatban foglalt beépíthetőséget is? A zCast friss adásában szó esik a fenntartható építészet mainstream és valódi vonulatáról, sőt, Bihari Ádám építész elárulja, mit keres egy luxusvillában a vályogvakolat, és hogy ennek ellenére miért mégsem csak a gazdagok kiváltsága mindez. De meddig is áll egy modern vályogház?

zCast: Tudja, mennyivel nő károsgáz-kibocsátása, ha rákattint erre a cikkre? – itt a kellemetlen igazság a digitális karbonlábnyomról

Azzal már nagyjából tisztában vagyunk, hogy mennyire befolyásolhatják karbonlábnyomunkat közlekedési, hűtési, fűtési és fogyasztási szokásaink, viszont eddig kevés szó esett a digitális karbonlábnyomról. Pedig – mint Huszics György a Carbon.crane társalapítója és ügyvezetője, a zCast új adásának vendége mondja – hiába nincs mobilunknak kipufogója vagy kéménye, mégis kapcsolódik hozzá kibocsátás. De vajon mennyi?

zCast: A méhek védelme ott kezdődik, hogy megváltoztatjuk a szépről alkotott fogalmunkat

És itt nem kizárólag a házi méhekre gondolt hanem minden be- és megporzóra a zCast legújabb adásának ökológus vendége, Bihaly Áron, aki számos méhes kérdésre választ ad. Miben más a házi és a vadméh? Mik fenyegetik a megporzókat? Mi lenne velünk nélkülük és mit tehetünk értük? Van egy jó híre is: itthon elég, ha csak megvédjük őket, mert ha számuk fogyatkozik is, de legalább még vannak.

1 2 3 ... 4