A régi pesti zsidónegyed XIX. századi építészeti öröksége nagy veszélyben van, de veszedelem fenyegeti a városrész maradék lakosságát és az újonnan beköltözőket is, még ha most nem is érzik. Hogy ne így legyen, azért harcol az Óvás! Egyesület, amely megmutatja, mi is valójában a civil kurázsi.
Lebontják azt a kórházi épületet, ahol a Ken Kesey világhírű regényéből készült Száll a kakukk fészkére című filmet forgatták; az öt Oscar-díjjal jutalmazott legendás film elmegyógyintézetének egy részét azonban múzeumként megőrzik az utókor számára, s ide kerül az a márvány hidroterápiás tömb is, amellyel a film végén Bromden főnök betöri a fürdő rácsos ablakát.
Az organikus, a tájjal és a természettel harmonikus viszonyban lévő épületek, valamint a városi tereket újra emberivé tevő, szociálisan érzékeny, más szóval nem csak a tehetőseknek szóló építészet – így summázható a 2009-es trend a nemzetközi építészközösség, a World Architecture Community (WAC) díjpályázatán versenyben maradt művek alapján.
