Megadták az engedélyt a Körszálló bontására
A tornyot a negyedéig bontják vissza, és ami megmarad belőle, azt is átalakítják.
#építészet
zCast: Bio agyagépítészet vagy vályogház? A fenntartható építészetről másként
Mit jut eszébe először arról, hogy kortárs bio agyagépítészet? És arról, hogy vályogház? Hogyan építhetünk egészségesebb otthonokat természetes építőanyagokkal, a népi építészet hagyományos elemeinek felhasználásával, akár ötödével meghaladva a szabályzatban foglalt beépíthetőséget is? A zCast friss adásában szó esik a fenntartható építészet mainstream és valódi vonulatáról, sőt, Bihari Ádám építész elárulja, mit keres egy luxusvillában a vályogvakolat, és hogy ennek ellenére miért mégsem csak a gazdagok kiváltsága mindez. De meddig is áll egy modern vályogház?
Lenyűgöző belső kertet rejt a Kálvin tér melletti ház, ahol egykor Csonka János műhelye működött
A nyugalmat árasztó fák mellett különleges történelmi örökséggel is büszkélkedhet egy ház a Gönczy Pál utcában. Ismét egy olyan épületet mutatunk be, amelyet a Nyitott Házak hétvégéjén bárki meglátogathat.
Meghalt Z. Halmágyi Judit építész, több fontos budapesti épület tervezője
Generációjának egyik legtehetségesebb építészeként emlékeznek rá.
Meghalt Wachsler Tamás, aki a Parlament környékének átépítését irányította
Wachsler Tamás 2012-től előbb az Országgyűlés Hivatalának munkatársaként, majd 2017-től a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatójaként irányította a Kossuth Lajos tér, majd az Országház tágabb környezetének építészeti megújítását.
Megnéztük, mi került 80 milliárdba a Nemzeti Bank felújításán, és milyen jóvátehetetlen hibákat vétettek - fotók
Bejutottunk a Magyar Nemzeti Bank még csak részben átadott, felújított székházába. Remek munkát végeztek a műemlékesek, de találtunk pár durva hibát is.
New Yorkot is meghatározná az 500 méteres rákosrendezői torony, de még Ázsiában is kihúzhatná magát
Ugyan a rákosrendezői rozsdaövezetbe tervezett, Mini-Dubaj néven emlegetett beruházásról kevés konkrétumot tudunk, ha az arab befektető tényleg 500 méteres tornyot épít oda, az nemcsak a régió, hanem egész Európa legmagasabb felhőkarcolója lenne. Még így sem férne be a világ 10 legmagasabb épülete közé, de nincs is messze ettől.
Ezek a beruházások megmutatták, hogyan lehet tönkretenni a városképet
Harmóniát megtörő felhőkarcoló Párizs közepén, lakatlan betonmonstrum Phenjanban, vagy éppen egy autópályahíd, ami miatt Drezda még a világörökségi státuszát is elbukta. A Mini-Dubaj apropóján összegyűjtöttünk néhány olyan projektet, amelyek visszafordíthatatlanul átalakították egy-egy város látképét, a közvélekedés szerint nem feltétlenül pozitív értelemben.
A brutalista, aki ott se volt: az építészetért rajongóknak csalódás a tíz Oscar-díjra jelölt film
A magyar vonatkozásokkal teli, nagyrészt Magyarországon forgatott A brutalistától ne várjuk, hogy közelebb visz minket ehhez a manapság felkapott építészeti stílushoz. Már csak azért sem, mert a címe ellenére nincs benne brutalizmus, és ez főleg Magyarországról nézve kár, ahol ez a korszak éppen kiradírozódóban van. Branczik Márta és Kovács Dániel építészettörténészekkel arról is beszélgettünk, miért nem könnyű színtisztán brutalista épületeket találni Magyarországon, és miért különösen nehéz megvédeni őket az idő vasfogától.
Piramist Budára, akropoliszt a Gellért-hegyre, ezerméteres szeméthegyet Berlinbe
Más is akart már Budapestre nagykörúti Duna-ágat, nem csak az MKKP, ráadásul a kutyapártnak komoly konkurenciája van, ha végignézünk a nagyot álmodó városépítészek tervein. Elbontott Gellért-hegy, két kilométeres holland magaslat és 182 méteres szobor egy indiai faluban. Na jó, az utolsót tényleg megépítették.
Bátonyi Péter, a minisztériumból kirúgott művészettörténész: Nem vagyok hajlandó a főnököm tisztiszolgája lenni
Hiába vannak tele pénzzel, a tulajdonosi, a beruházói, sőt a tervezői oldalból is hiányzik a műveltségi szűrő, ami alapján el tudják dönteni, mi a jó, és mi a rossz gyakorlat a műemlékileg védett épületek felújításánál – mondja a 41 éves művészettörténész, az Építési és Közlekedési Minisztérium volt kormányfőtanácsosa. Bátonyi Péter a Partizánban elmondta, hogyan ad segítséget a tárca a jogellenes műemlékromboláshoz, és feljelentést is tett. Amióta kirúgták, a magánszférából már kapott megkereséseket, a Tisza Párttól nem. HVG-portré.
Lázárék támadják a minisztériumról kitálaló műemlékes szakembert, itt a válasza
Ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés és hamis vád miatt tett feljelentést az Építési és Közlekedési Minisztérium, miután a tárcától időközben kirúgott Bátonyi Péter a Partizánban rántotta le a leplet az állítása szerint jogsértő módon lepapírozott műemléki felújításokról. Emellett a minisztérium sajtóosztálya elküldte lapunknak a reakcióját is, amiben Lánszki Regő országos főépítész Facebook-poszjára hivatkozva magyarázzák az álláspontjukat. Ezekről az állításokról megkérdeztük Bátonyi Pétert is.
A vidám iskolát vagy a Dűne komor erődjét választaná az év épületének idén?
Szavazza meg, hogy 10 remek épületből melyik kapja a Média Építészeti Díját idén! Furcsamód remek oktatási épületek jutottak be a döntőbe, amelyekkel cuki családi házak és egy nagyon érdekes kolostor versenyez. Kattintsanak bölcsen!
Vályog, len és kender – nem a múltról beszélünk, hanem az építőipar zöldítésének legújabb eszközeiről
Vályog, kenderbeton, helyben kitermelt faanyag, újrahasznosított tégla – manapság főleg ezekre gondolunk, ha fenntartható építőanyagról van szó. Közben a legnagyobb gyártók is igyekeznek zöldebbé válni.
Egy úttörő Kádár-kori fejlesztés modernista gyöngyszemei újultak meg Badacsonyban
Ikonikus épületek lepték el az 1960-as évekre a Balaton-partot. Élen járt Badacsony, ahol sorra húzták fel fiatal építészek modernista munkáit. Idővel mind lepusztultak, némelyikük, köztük az e hétvégén megnyíló Tátika étterem viszont visszanyerte eredeti formáját.
„Megesik, hogy ami a benne lakónak öröm, a külső szemnek botrány” – A Kádár-kockákat egyszerre lehetett imádni és utálni
A Ludwig Múzeum kiállításán kiderül, miért volt ez a háztípus a korabeli műépítészet által lenézett mostohagyerek, hogyan javított a hírnevén egy német fotográfus, és hogy tényleg egyforma-e minden kocka.
„A bedeszkázás minden képzeletet felülmúl” – az omladozó Déli pályaudvar csak árnyéka önmagának, pedig még mindig lenne miért szeretni
Későmodern utascsarnoka fővárosi védettséget kapott, de a felújítása még nagyon az elején jár. Vécé mindenesetre már van benne 280 millióért, ám a kivitelezésnek értékes csempék estek áldozatul. És akkor még nem beszéltünk a MÁV-reklámos védőhálóval helyettesített impozáns üvegfalról vagy a metrólejáratnál lévő, díszes műkő plasztikájának hiányzó részeiről. Megmutatjuk, milyen volt fénykorában a Déli pályaudvar, és azt is, hogy mi maradt a hajdan meghatározó és nagyon is menő részletekből.
Hallott már a betegház-szindrómáról? Na, az itt nincs
Nagy ígéret az ipari kender, erős rostját és belső fás részét felhasználva könnyen készülhetnek karbonnegatív, egészséges, fenntartható épületek. A fenntartható jó gyakorlatokat támogató, a holland nagykövetség által alapított Tulipán-díj különdíjasa is egy kenderépítéssel foglalkozó hazai vállalkozás lett. Interjú Horesnyi Bélával, a Café Plusz Kft. ügyvezetőjével.
Egészséges otthonok karbonsemleges, természetes építőanyagokból – így formálja a jövőt az Equinox
Mi történik, ha a környezeti tanácsadók megelégelik az elméletet, és saját kezükbe veszik az építkezést? A Holland Nagykövetség által alapított Tulipán-díj a Fenntarthatóságért első díjazottja szerint számít az építési anyag, de fontos a hozzáállás is: ők holisztikusan, és egyszerre különböző szerepekben – befektetőként, tervezőként, kivitelezőként és felhasználóként – tartják szem előtt a fenntarthatóságot. Az Equinox International társalapítója, Bakos Noémi és a cég egyik projektvezetőjéve, Lapinskas Lilla interjúnkban arról mesélnek, hogyan lesz egy épület valóban holisztikus, miért fontos a szétszerelhetőség, és hogyan lehet karbonsemleges házakat építeni CLT-ből és minőségi faszerkezetekből.
Mérlegen - HelloWood: "Nekünk kellett messiássá válni" - így lett nyári táborból építészeti brand
Mit jelent az, hogy ma már nem elég építésznek lenni, építészvállalkozóvá kell válni? Üzleti podcastunkban Huszár Andrást, a HelloWood társalapító-ügyvezetőjét kérdeztük, hogyan lett művészeti projektből milliárdos árbevételű építészeti cég, mennyire lehet újat mutatni az építőiparban, de arról is szó volt, hogy jó-e, ha olyan sokat beszélünk építészetről a mindennapokban, mint most, a rákosdubaji projekt apropóján.