Bár egy egyszerűbb, otthoni célra használható biztonsági kamera ma már néhány ezer forintért is beszerezhető, legtöbben már most rendelkeznek ilyennel akkor is, ha nem tudnak róla: elég csak kinyitni a régi, használt kütyüket rejtő fiókot.
Vállalati környezetben lassan alapelvárás, magánemberek körében még szokatlannak számít a kütyüket és az azokon tárolt adatokat, állományokat védő biztosítás. Ilyesmi nemcsak akkor segíthet, ha sérül a telefon vagy vírustámadás éri a számítógépet, hanem abban az esetben is, ha valakit zaklatnak a Facebookon.
Vannak, akik nem foglalkoznak számítógépük és az azon tárolt fájljaik védelmével. Mások mindent megtesznek a biztonságukért, sokszor több őrt is állítanak a virtuális kapukba.
A kockázattal arányos legyen a védelem, mint a kiberbiztonság egyik alapelve, otthoni környezetben is megállja a helyét. A titkosítás hasznos dolog, de egyáltalán nem biztos, hogy mindenkinek mindennél érdemes használnia, mert hétköznapi veszélyeket is rejt magában.
A kevesebb nem biztos, hogy több, viszont a több sem mindig elég. Mitől is tekinthető erősnek egy jelszó?
Inkognitó mód, privát böngészés, rejtett mód, titkos netezés. Sokféleképpen hívják a módot, melyben úgy használhatjuk böngészőnket, hogy nem hagyunk semmilyen nyomot. Legalábbis sokan ezt gondolják róla, ám a gyakorlatban ez nem egészen így van.
Már közel sem csak a nagyvállalatok tarthatnak az adathalászoktól vagy a zsarolóvírusoktól: a kisebb cégek és magánszemélyek is könnyen besétálhatnak a csapdába. De hogyan védhetjük ki a hekkertámadást és mik az intő jelek? Mit tegyünk, ha megtörtént a baj? Okos dolog egyedül intézkedni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Bánszki Zsolttal, a 4iG IT-biztonság üzletág-igazgatójával és Vaspöri Ferenccel, a Invitech kibervédelmi szolgáltatások vezetőjével.
Az IT-szektorban az elmúlt néhány évben dinamikus és ugrásszerű fejlődésnek lehetünk tanúi, különösen igaz ez a különböző felhőmegoldásokra és a biztonsági rendszerekre. Habár a külföldi és a hazai piac mozgása és ritmusa eltérő, mégis hasonló mintázatokat figyelhetünk meg. Hová vezet a technológiai generációváltás? Mitől lesz sikeres egy digitális transzformáció? Hogyan kell felépíteni egy jól működő és biztonságos felhőrendszert? Adásunkban többek között ezekre e kérdésekre keressük a választ az Invitech két szakértőjével: Fodor Balázzsal, a cloud egység vezetőjével, valamint Vaspöri Ferenc kiberbiztonsági vezetővel.
Az Apple arra építette marketingstratégiáját, hogy vonzó, kívánatos eszközöket gyárt. Ennek pedig nem lehet megálljt parancsolni az iroda falainál, különösen akkor nem, ha a munkavégzés helye a távmunkával, a rugalmas munkavégzéssel ilyen mértékben fellazul, mint ahogy azt most tapasztaljuk. Ezen a BYOD (Bring Your Own Device) sem segít, ami végképp megemelheti az informatika biztonságáért felelős szakemberek vérnyomását.
Egy olyan kártékony kód bukkant fel az elmúlt napokban, mely egy körülbelül két éve ismert sebezhetőséget használ ki – ez egy zsarolóvírus, melyre jobb felkészülni: lehet, hogy ez lesz az új WannaCry, mely 2017-ben terjedt el a világban gyakorlatilag pillanatok alatt. Az új támadás egy nagyhatású kiberincidenssé válhat a közeljövőben, véli a szakértő.
SMS jött egy csomagküldő szolgálattól, hogy menjünk fel egy weboldalra, hívás érkezik a bankunktól egy téves utalás miatt és elkérik az adatainkat – ilyen és ehhez hasonló módokon lehetünk áldozatai az adathalászattal próbálkozó csalóknak, és akkor itt csak személyes kitettségeinkről beszélünk. De mivel próbálkoznak az egyre szervezettebb kiberbűnözők, ha egy 20 fős vállalkozástól vagy egy többezer főt foglalkoztató nagyvállalattól akarnak adatokat kicsalni?
Posztoljunk-e a gyerekről? Ha igen, akkor mi fér bele? Hogyan álljunk a családban a képernyőidő kérdéséhez? Szülőként értenünk kell az okoseszközökhöz? Ki tudjuk védeni a kibertámadásokat? Ilyen és ehhez hasonló témákat boncolgattunk a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai vezetőjével, dr. Bárdossy-Sánta Nórával és Keszthelyi Zoltán kiberbiztonsági szakértővel, a Telekom és az alapítvány közös, Digitális szülő vagyok! programjának kapcsán.
Mekkora fenyegetést jelentenek a hazai vállalkozások számára az adathalász támadások? Melyek azok a körülmények, amelyek sebezhetőbbé teszik a cégeket a zsarolóvírusokkal szemben, és mit tehetnek a dolgozók és a munkáltatók azért, hogy az érzékeny adatokat biztonságban tudják? Dobó Mátyással, a Vodafone Magyarország Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk a kérdésről.
Több mint 150 000 SIM-kártya is része volt annak a bothálózatnak, amellyel Oroszország egyebek mellett propagandát is terjesztett Ukrajnában.
Dinamikusan bővül a mesterséges intelligencia használata a kibervédelemben, aki befektet, sok pénzt és fejtörést spórolhat.
A tervek szerint az új kibervédelmi egység költségeit a rendőrség a saját büdzséjéből fedezné.
A mesterséges intelligenciával hatékony eszköz került a hackerek kezébe, már egy átlagos tudással rendelkező felhasználó is képes rosszindulatú programok megírására. Az MI ugyanakkor a védekezőket is segíti, így új dimenzióba került a kiberbűnözés és az ellene folytatott harc.
A kibervédelem azt írta, az e-mailekben csatolmányok, mellékletek találhatók, ezt a módszert azonban a NAV sosem használja.
Volt némi átrendeződés a világ legrosszabb jelszavait felvonultató listán a 2022-es évhez képest, ám ez nem jelenti azt, hogy sokkal bonyolultabb, vagyis kevésbé rosszakat használnánk.
Az egyre több felhasználó miatt a visszaélések is gyakoribbak.
