Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"b7a38b0b-aac9-4666-9873-22c49147067e","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"Pszichológus és angoltanár segítségével elemeztük a kellemetlen perceket.","shortLead":"Pszichológus és angoltanár segítségével elemeztük a kellemetlen perceket.","id":"20250129_deutsch-tamas-angolja-pszichologus-stressz-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b7a38b0b-aac9-4666-9873-22c49147067e.jpg","index":0,"item":"a4861016-fe5d-499d-a9b4-dc4ac8630a4d","keywords":null,"link":"/elet/20250129_deutsch-tamas-angolja-pszichologus-stressz-ebx","timestamp":"2025. január. 29. 16:27","title":"„Debilizáló szorongást” kelthetett Deutsch Tamásban a dupla stresszhelyzet","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"dcdf7d05-3bd1-45b5-b6df-02b7f4137a97","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A tiszások kivonultak a Fővárosi Közgyűlés szerdai üléséről, majd amikor visszatértek, nem szavaztak. Emiatt viszont egy sor javaslat bukott meg. Magyar kommentben sunnyogással vádolta meg a kutyapártos képviselőket. ","shortLead":"A tiszások kivonultak a Fővárosi Közgyűlés szerdai üléséről, majd amikor visszatértek, nem szavaztak. Emiatt viszont...","id":"20250130_magyar-peter-mkkp-budapest-fovarosi-kozgyules-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/dcdf7d05-3bd1-45b5-b6df-02b7f4137a97.jpg","index":0,"item":"5a2ae413-ad8b-4b1e-b749-3313a2028c94","keywords":null,"link":"/itthon/20250130_magyar-peter-mkkp-budapest-fovarosi-kozgyules-ebx","timestamp":"2025. január. 30. 07:34","title":"Összekapott a Kutyapárt Magyar Péterrel: „Az nem felelős városvezetés, ha bárki megakasztja Budapest működését”","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"822cdfea-46c2-494d-ba79-e8c247fae798","c_author":"MTI","category":"itthon","description":"A két embert halálra szurkáló fiatal 25 év fegyházat kapott, az egyik áldozatot fejenrúgó férfi büntetését súlyosbította az ítélőtábla.","shortLead":"A két embert halálra szurkáló fiatal 25 év fegyházat kapott, az egyik áldozatot fejenrúgó férfi büntetését...","id":"20250129_jogeros-itelet-deak-teri-kettos-gyilkossag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/822cdfea-46c2-494d-ba79-e8c247fae798.jpg","index":0,"item":"1c41e78b-0178-4b77-b909-ecc2ec4607cc","keywords":null,"link":"/itthon/20250129_jogeros-itelet-deak-teri-kettos-gyilkossag","timestamp":"2025. január. 29. 17:32","title":"Jogerős ítélet született a Deák téri kettős gyilkosság ügyében","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ea555878-58d2-4cec-aed9-3279b7043bad","c_author":"László Ferenc","category":"tudomany","description":"A Huawei Mate XT normál mobilként, kompakt tabletként és hatalmas táblagépként egyaránt használható. Testközelből ismerkedtünk meg a méregdrága kínai csodamobillal, és annak kistestvérével, a szintén hajlítható Mate X6-tal.","shortLead":"A Huawei Mate XT normál mobilként, kompakt tabletként és hatalmas táblagépként egyaránt használható. Testközelből...","id":"20250130_haromfele-hajlithato-duplan-nyithato-mobil-huawei-mate-xt-x6-teszt-velemeny","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ea555878-58d2-4cec-aed9-3279b7043bad.jpg","index":0,"item":"9677a556-9031-4271-a058-81b90df4f9ec","keywords":null,"link":"/tudomany/20250130_haromfele-hajlithato-duplan-nyithato-mobil-huawei-mate-xt-x6-teszt-velemeny","timestamp":"2025. január. 30. 11:03","title":"Ez egy valóban forradalmian új mobil: kezünkben a háromba hajlítható Huawei Mate XT","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0a9e1a88-45ac-4aeb-91fc-b31030c63db7","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Mindössze 6 százalék szeretne az USA-hoz tartozni.","shortLead":"Mindössze 6 százalék szeretne az USA-hoz tartozni.","id":"20250129_gronland-egyesult-allamok-donald-trump-kozvelemeny-kutatas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0a9e1a88-45ac-4aeb-91fc-b31030c63db7.jpg","index":0,"item":"da4a3b12-d48a-4d99-985f-8822354c8336","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250129_gronland-egyesult-allamok-donald-trump-kozvelemeny-kutatas","timestamp":"2025. január. 29. 13:34","title":"Egy friss felmérés szerint a grönlandiak elsöprő többsége ellenzi, hogy szigetük az Egyesült Államok részévé váljon","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"06f27d8e-77a3-47fc-adc6-a41d16ae0e99","c_author":"Sztupa Melitta Boglárka","category":"elet","description":"Az év eleje hagyományosan az életvezetési változtatásokat érintő fogadalmak időszaka. A Januhairy-mozgalom arra buzdítja a nőket, hogy próbálják ki, milyen hatással van az életükre, ha egy hónapra leteszik a borotvát.","shortLead":"Az év eleje hagyományosan az életvezetési változtatásokat érintő fogadalmak időszaka. A Januhairy-mozgalom arra...","id":"20250129_januhairy-szoros-nok-borotvalkozas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/06f27d8e-77a3-47fc-adc6-a41d16ae0e99.jpg","index":0,"item":"7dd43aca-429b-4931-96fd-6400deb79cb8","keywords":null,"link":"/elet/20250129_januhairy-szoros-nok-borotvalkozas","timestamp":"2025. január. 29. 04:44","title":"„Először ijesztő lesz, aztán felszabadít” – ma is durva reakciókat vált ki, ha egy nő nem borotválkozik","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5da48425-967c-4efd-b6ce-bea5874345e9","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"A volt elnök jelenleg egyébként a Kreml vendége.","shortLead":"A volt elnök jelenleg egyébként a Kreml vendége.","id":"20250129_Orosz-droncsapas-pusztitotta-Viktor-Janukovics-autogyujtemeny","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5da48425-967c-4efd-b6ce-bea5874345e9.jpg","index":0,"item":"896b4812-9c75-4be1-a0d5-48a94a3b065d","keywords":null,"link":"/cegauto/20250129_Orosz-droncsapas-pusztitotta-Viktor-Janukovics-autogyujtemeny","timestamp":"2025. január. 29. 10:35","title":"Egy orosz drón elpusztította az elmenekült oroszbarát Janukovics volt ukrán elnök veteránautóit","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"eab3db08-ec11-41ce-991f-a3a26a560a50","c_author":"Munk Veronika","category":"360","description":"Az iskolai bombariadó-hullám nyomán Orbán jól elmondta, hogy a legfontosabb, hogy a migránsokat nem szabad beengedni!. Pedig semmilyen bizonyíték nincs az elkövető kilétére, sőt az érintett országok egyikében sem találtak elkövetőt, ahogy bombát sem. A bizonytalanság viszont marad, túlságosan kiszolgáltatottak vagyunk a zavarkeltésnek – írja szerzőnk, a magyar nyelvű Napunk lapot is kiadó szlovák Denník N innovációért és új piacokért felelős igazgatója. Vélemény.","shortLead":"Az iskolai bombariadó-hullám nyomán Orbán jól elmondta, hogy a legfontosabb, hogy a migránsokat nem szabad beengedni...","id":"20250129_hvg-Munk-Veronika-El-a-kezekkel-a-gyerekeinktol-szlovakia-magyarorszag-iskolai-bombariadok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/eab3db08-ec11-41ce-991f-a3a26a560a50.jpg","index":0,"item":"67281de0-dee8-4591-902e-ee8d680a8e60","keywords":null,"link":"/360/20250129_hvg-Munk-Veronika-El-a-kezekkel-a-gyerekeinktol-szlovakia-magyarorszag-iskolai-bombariadok","timestamp":"2025. január. 30. 08:30","title":"Munk Veronika: El a kezekkel a gyerekeinktől!","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Mindennapossá válnak a zsarolóvírusok, továbbra is hódítanak a túlterheléses támadások és az orosz–ukrán háború is jó lehetőséget kínál a bűnözőknek a privát és céges felhasználók átverésére. Van néhány olyan jelenség, amelyre mindenkinek érdemes figyelmet fordítania.
A legkisebb lakástól a legnagyobb otthonig, az egyéni vállalkozótól a nagyvállalatig mindenki kockáztat, ha nem védi készülékeit. Olyan funkciókat, beállítási lehetőségeket, szoftvereket ajánlunk, melyek egyszerű alkalmazásával nagyobb biztonságban tudhatják mobiljaikat, számítógépeiket, adataikat.
Távmunka: lehetőség a dolgozóknak, lehetőség a csalóknak
A pandémia alatt elterjedt, a munkavállalók pedig megkedvelték, így sok cégnél legalább időszakos lehetőségként megmaradt a távmunka. Ám az otthoni munkavégzés tízből kilenc amerikai cégnél negatív hatással volt a kiberbiztonságra – így összegezhetők a 2022-es KPMG Fraud Outlook megállapításai. Noha a tanácsadó cég kutatása az amerikai kontinenst célozta, készítői szerint a következtetések globális szinten is érvényesek: a távmunka és a hibrid munkavégzés csökkenti a meglévő kontrollok hatékonyságát.
A KPMG által megkérdezett felsővezetők 90 százaléka látta úgy, hogy az otthoni munkavégzés negatív hatással volt a cég csalásmegelőzési intézkedéseinek hatékonyságára, megfelelőségi kockázatainak kezelésére, vagy a kiberbiztonságra – egyeseknél akár mindháromra. A megkérdezettek hatvan százaléka számít arra, hogy – részben a fokozódó szabályozás miatt – tovább nőnek a megfelelőségi kockázatok is.
Megváltoznak a munkavégzési szokások távmunkában, és bár a környezet otthoni, valójában többet és másképp dolgozunk, mint korábban a munkahelyünkön - derül ki a Microsoft átfogó kutatásából.
A távolról történő munkavégzést biztosító VPN és más kibervédelmi rendszerek bevezetése mellett a KPMG szakértői szerint a cégeknek szükségük van átfogó kockázatértékelési folyamatokra, amelyek a csalásokat és visszaéléseket – és különösen a kiberbiztonsági eredetű támadásokat – nem csak elméleti, hanem gyakorlati szinten is feltárják, illetve mindenkiben tudatosítani kell a kockázatcsökkentés érdekében rá háruló feladatokat. A tanácsadó cég elemzésében rámutat: a munkavállalók szerepe a csalások és visszaélések felderítésében szintén elengedhetetlen, a megelőzésben azok a vállalatok tudnak igazán hatékonyak lenni, ahol a munkavállalók nem félnek jelezni gyanújukat.
Robbanás a kkv-szektorban
Míg néhány éve a zsarolóvírus mint műfaj amerikai nagyvállalatok problémájának tűnt, a hírekbe kuriózumként került be, mára szokásossá váltak az ilyen támadások, ráadásul a kis- és középvállalatoknál is. A hazai alapítású Balasys nemrég arra figyelmeztetett: a támadók célkeresztjébe újabban óriási számmal kerülnek a 10 főnél kisebb cégek.
Ez azért is gond, mert a Telekom és a BellResearch kutatása szerint a magyar vállalkozások túlnyomó többségének egyszerűen nem reális a veszélyérzete: a mikrovállalkozásoknak mindössze 20, míg a kkv-k 30 százaléka érzi úgy, hogy rendszerei legalább közepes mértékben kitettek informatikai támadásoknak, veszélyeknek. Ennek fényében nem meglepő, hogy a mikro- és kisvállalkozások háromnegyede úgy véli, hogy a meglévő védelmük elegendő, de azok a cégek is alábecsülik a veszélyeket, amelyek számolnak kockázatokkal. A túlzott magabiztosság pedig oda vezet, hogy a hazai cégek zöme nem fordít kellő figyelmet az adathalászat elleni védelemre.
A zero trust nevű biztonsági koncepció egyre nagyobb teret hódít magának az informatikában. Középpontjában az az alapelv áll, hogy a szervezetek automatikusan nem bízhatnak meg senkiben, sem a céges hálózaton belül, sem azon kívül. A koncepció szerint a hozzáférés engedélyezése előtt ellenőrizni kell mindent és mindenkit, ami a rendszerhez csatlakozik.
Pedig abban a korban járunk, amikor még a valós eseteknek csak egy részét jelző rendőrségi statisztikák szerint is exponenciálisan növekszik a veszély. Az „információs rendszer vagy adat megsértése” nevű bűncselekményből 2018-ban még alig 200-at regisztrált a belügyi tárca által üzemeltetett Belügyi Statisztikai Rendszer. 2020-ban ez az érték több mint a négyszeresére, 830-ra emelkedett, és a növekedés a 2021-es évben is folytatódott: az előző év szintjét már ősszel átlépte a számláló, amely tavaly év végére 1140-nél állt meg.
Szuperfegyver minden kézben: a mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligenciával támogatott megoldásokról sokaknak először a csalásfelderítő megoldások jutnak eszébe, ám fontos: a kiberbűnözők fegyvertárában is megjelent az MI. A technológia segít automatizálni és „optimalizálni” a kiberbűncselekményeket, vélhetően az esetszám dinamikus növekedéséhez is jelentős részben hozzájárul.
A T-Systems év elején közzétett elemzése szerint a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulásra alapuló módszereket a bűnözők többek között a jelszavak feltörésére, illetve a kártevők álcázására alkalmazzák, valamint a kép és a hang hamisításán alapuló deepfake- és deepvoice-alapú megtévesztésekhez. Ezekkel a hagyományos védelmi rendszerek igen nehezen tudják felvenni a versenyt, az MI ellen MI hatásos: például a hálózati forgalmat vagy a videó- és hangfelvételeket elemző algoritmusokat használó, fejlett védelmi megoldások.
A Forbes The Cloud 100 listáján szereplő amerikai cégek összértéke tavaly elérte az 514 milliárd dollárt, míg a Gartner prognózisa szerint a felhőszolgáltatásokra fordított globális kiadások 2022-ben várhatóan meghaladják a 482 milliárd dollárt. A T-Systems Magyarország szerint egyre sürgetőbb kihívást jelent a hazai vállalatok számára is a hibrid munkavégzésben rejlő lehetőségek bővítése, ami elképzelhetetlen a felhőalapú szolgáltatások nélkül.
A T-Systems szakértői szerint az ilyen támadások költségesek, az állami intézményeket vagy kritikus infrastruktúrákat célzó támadások mögött gyakran állami szereplők állnak olyan eszköztárral és képességekkel, amellyel szemben egy házon belüli IT-részleg nehezen tudja felvenni a küzdelmet.
Váratlan helyzetekben arat a deepfake és a deepvoice
Külön figyelmet érdemel a deepfake, amely céges környezetben is megjelent. Például az állásinterjúkon: a csalók az online állásinterjúk előnyeit kihasználva próbálják megtéveszteni a munkaadókat.
A bűnözők ilyenkor lopott személyes adatok birtokában generáltatnak magukról szoftveresen olyan videóképet, amely alapján valaki másnak tűnnek – így aztán a vállalat képviselője a megszemélyesített illetőnek hiszi őket, amikor a videóhívásban először beszélnek egymással. A jelenség elsősorban informatikai cégeket veszélyeztet, és kimondottan olyan pozíciók esetében fordulhat elő, ahol a cég távmunkára alkalmazna valakit – hiszen így sem az interjú során, sem a munkába álláskor nem találkozik az új munkavállalóval. (Ez az itthon egyelőre nagyon szokatlannak tűnő jelenség a nyugati multik világában már nem annyira ismeretlen.)
Az egyre elterjedtebb online kapcsolattartásban megszaporodtak a legkorszerűbb csalási technikákat kihasználó, hamis személyeket mutató videók. Azonban egy egyszerű módszerrel ezek leleplezhetők.
Az FBI ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a csalók, ha felvételt nyertek, hozzáférést szerezhetnek egy vállalat szenzitív információihoz is, vagy legalább olyan szintű alapjogosultságokat a céges rendszerhez, mellyel megkezdhetik ügyeskedésüket a hálózat biztonsági réseinek kihasználásával magasabb szintű hozzáférés illegális megszerzésére.
Hasonlóra már az ESET kiberbiztonsági cég is felhívta a figyelmet. A kiberbűnözők körében egyre gyakoribb támadási technika a megszemélyesítés, mely során a támadók egy megbízható személynek (például kollégáknak, üzleti partnereknek) adják ki magukat annak érdekében, hogy becsapják az áldozatokat, és olyan tevékenységekre vegyék rá őket, amelyek bajba sodorhatják őket és/vagy munkáltatójukat. Míg korábban ilyesmire csak e-mailes (szöveges) kommunikációval kerülhetett sor, az utóbbi időkben van már annyira fejlett a deepvoice technológia, hogy a csalók – megfelelő mennyiségű hangminta megszerzése után – számítógéppel képesek valós időben úgy átváltoztatni valaki hangját, hogy a telefonáló például a cégvezetőnek vagy egy kollégának tűnjön.
A telefon az új PC
Éppen most van kibontakozóban a trend: a számítógépeket már évek óta támadok zsarolóvírusok átköltöztetése az okostelefonokra. A Cleafy cég kiberbiztonsági kutatói hívták fel minap a figyelmet, hogy a Sova nevű androidos banki trójai program újabban már zsarolóvírusként is bemutatkozott: fejlesztés alatt álló funkciója révén titkosíthatja az okostelefonokat.
A jelenség céges vonatkozásokkal is bír, hiszen egyre gyakoribb, hogy a munkavállalók legalább bizonyos szintű hozzáférést igényelnek készülékükön is a vállalkozás egyes alrendszereihez, például levelezéséhez. A kkv-k esetében pedig egyáltalán nem ritka, hogy szenzitív üzleti adatok is vannak a telefonokon, melyek megfelelő védelem nélkül könnyen kiberbűnözők tevékenységének áldozatává válhatnak.
Egy felelősen gondolkodó informatikai vezető aligha hagyhatja figyelmen kívül a trendet: a munkavállalók telefonjainak védelmére is gondolni kell.