Égés okozta sérüléseknél válik leginkább szükségessé a megégett bőrfelület lefejtése, majd annak egy, többnyire a sérült testének más részéről lefejtett bőrréteggel történő pótlása. Ezt nagyobb bőrpótlások esetén műtétsorozattal végzik. Részint, hogy a sérülés helyére került pótlásnak legyen ideje megkötődni, beépülnie a szervezetbe, másrészt így a pótlás lefejtése is csak aránylag kisebb felületen történik, hogy ott is kifejlődhessen az új bőr. Sajnos, azonban az ügyes plasztikai sebészkedés ellenére is rendszerint mindkét felületen látható nyoma marad a saját bőr átültetésének.
Mindezt gyökeresen megváltoztatta az amerikai Intercytex biotechnikai vállalat kutatói által kidolgozott mesterséges bőr alkalmazása. A természetes bőrrel azonos vastagságú mesterséges bőrlapokat, csíkokat a vállalat laboratóriumában megközelítőleg olyan alakúra fejlesztik ki, mint amilyen felületre majd be fogják ültetni. Alapjukat újszülötti bőrdarabkákból kiemelt sejtek alkotják, amelyeket a laboratóriumban tenyésztenek tovább, s így fejlesztik ki. Az újszülötti sejteket valamilyen más okból életképtelenné váló, de ép bőrű csecsemőkből emelik ki.
Ezekben a még érintetlen, intakt sejtekben egyelőre nem alakult ki az immunitás, az ellenállóképesség. Még nem tartalmazzák azokat a proteineket, fehérjéket, amelyeknek az a feladatuk, hogy megakadályozzák idegen sejteknek a szervezetbe épülését. Magyarán: a mesterséges bőrdarabokat a páciens szervezete befogadja, nem fogja idegenként kilökni, eltávolítani.
A cég internetes honlapján már hírt is adott arról, hogy egy, a kézfején sérült, önként vállalkozó páciens leégett bőrét kísérletképpen egy ilyen darabbal pótolták 2007 őszén, s az egy hónap alatt be is épült a szervezetébe. Bár az új bőrnek a színe is hasonló a környező bőrfelülethez, azért meglátszik rajta, hogy nem eredeti. Ám a kis szépséghibáért bőven kárpótolta a szerencsés önkéntest, hogy nem a combjáról kellett lefejteni egy, a kézfejére átültetendő élő bőrdarabot.
