Az autizmus számos agyi problémaként jelentkezik, hibás szociális kapcsolatok, kommunikációs zavarok és ismétlődő viselkedések jellemzik. Az autizmussal diagnosztizált gyermekek 90 százalékában az okok ismeretlenek, genetikai, anyagcsere- és környezeti tényezők játszhatnak szerepet a betegség kialakulásában.
„Kutatásunk azt sugallja, hogy az anyák immunrendszere újabb tényezőt jelenthet azok számára, akiknél már megvan a hajlam” - közölte Harvey Singer gyermekneurológus.
A kutatók szerint eredményeik hozzájárulnak az autizmus bonyolult természetének jobb megértéséhez. Régebben egyes autista gyermekek szokatlan ellenanyagszintjeiből, és boncoláskor agyszöveti vizsgálatok során immunrendellenességek kimutatásából vonták le a következtetést, hogy az immunrendszer is érintett a betegségben. Ellenanyagokat (vagy antitesteket) a szervezet vírus- vagy baktériumfertőzés esetén termel, néha pedig véletlenül a saját szövetei ellen. Ugyanakkor az autisták többségénél nincs klinikai bizonyíték autoimmun betegség jelenlétére, emiatt gondoltak tehát a kutatók arra, hogy az anyából a magzatba jutó ellenanyagok befolyásolhatják közvetlenül a magzati agyat.
Hipotézisük ellenőrzésére a kutatócsoport a vérmintából nyert antitestekhez felnőtt és magzati agyszövetet adott, hogy kiderüljön, az antitestek felismerik-e és reagálnak-e az agy különböző fehérjéivel.
Az ellenanyag-agy kölcsönhatásokat száz autista gyermeket nevelő anya, valamint száz egészséges gyermekű anya mintáin hasonlították össze. A kutatók az ellenanyagok és az agy között vagy erősebb reaktivitást, vagy a reaktivitás több területét találták az autista gyermekű anyáktól nyert minták 40 százalékában. Ezen felül az anyai ellenanyagok jelenlétét összefüggésbe hozták a fejlődés regressziójával, amely az autizmusra jellemző éretlen viselkedés.
Az eredmények a magzati agyban található ellenanyagok és az autizmus közötti összefüggést sugallják, de a kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy megállapíthassák, mely ellenanyagok lépnek át a magzatburkon és okozhatnak agykárosodást a magzatban.
„Pusztán az a tény, hogy egy terhes anya antitesteket termel a magzat agya ellen, nem jelenti azt, hogy a gyermeke autista lesz. Az autizmus összetett állapot és valószínűleg immunológiai, genetikai és környezeti tényezők együttes közrejátszásával alakul ki” - magyarázta Singer doktor.
A kutatók az anyai antitestek hatásait is tanulmányozzák vemhes egerekben. Korai eredményeik szerint az agy elleni antitestekkel kezelt egerek utódainál az autizmusra jellemző fejlődési és szociális viselkedészavarokat figyeltek meg.
