Magyarországon a dietetikus szakma és a dietoterápia (táplálásterápia) a színvonalas képzés és a nemzetközi elismerés ellenére még nem tölti be a neki járó szerepét az egészségügyben. 2005-ben a hazai kórházakban egy dietetikusra átlagosan 130 beteg jutott, két évvel később ez a szám 171-re nőtt. Bár a 2007-es egészségpolitikai döntések hoztak változásokat, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) felmérése alapján a dietetikusok munkája még mindig nem vált a betegellátás szerves részévé.
Régen három alapgyógyítási módszert ismertek: a dietetikát, a sebészetet és a gyógyszerészetet. Ma a két utóbbi mellett a táplálkozástudomány háttérbe szorult, pedig ugyanúgy léteznek olyan betegségek, amelyeknél a diéta akár kizárólagos gyógymód lehet, illetve az egyéb terápiák mellett hozzájárul a kezelés sikeréhez.
A dietetikus alkalmazása és a dietoterápia költséghatékony megoldást jelent az állam számára. Hiszen a helyesen táplált beteg gyorsabban gyógyulhat, a szaktanácsadás után, a kórházat elhagyva, a táplálkozásról tanultakat alkalmazva a továbbiakban is „kezelheti” magát a megfelelő étrenddel. A dietetika szempontjából a betegségeket három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba tartoznak azok a betegségek, amelyekre a diéta az egyetlen kezelési mód - például a lisztérzékenység, egyes hiánybetegségek, anyagcserezavarok -, míg vannak olyan kórképek, ahol a dietoterápia a kezelés elengedhetetlen része - cukorbetegség, vesebetegségek, daganatok. Kiegészítő kezelésként alkalmazzák a táplálásterápiát a májbetegségek, bőrbetegségek, sebek, szemészeti elváltozások gyógyításában is. (A táplálkozási szakemberek szakosodhatnak is, létezik például onkológiai, élelmezésvezető dietetikus.)
A dietetikus szakma másik költséghatékony oldala a prevenció. A megelőzéssel foglalkozó dietetikusok a néptáplálkozási, epidemiológiai vizsgálatokban vesznek részt, befolyással bírnak az élelmiszeripari termékfejlesztésekre és az óvodás korban megkezdett egészségnevelésre is.
Több korábbi vizsgálatból kiderült, hogy hosszútávon a megelőzés olcsóbb, mint a terápia, és a betegek gyógyulásában fontos szerep jut a helyes étrendnek. Egy olasz és német kutatás kimutatta, hogy a túlsúlyos, elhízott betegek lényegesen több gyógyszert szednek, mint a normál testsúlyúak. Németországban a cukorbeteg gyermekek számának növekedése hívta fel a figyelmet a helytelen táplálkozás veszélyeire. Egy elhízott olasz beteg gyógyszerei évente átszámolva átlagosan 90 ezer forintba kerülnek, míg egy túlsúlyos diabeteszes német gyermek kezelése átlag 2,2 millió forintot jelent Németországnak.
