Magyar patrióták találták ki a homoszexualitást
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Végy egy koncepciót. Így kezdődik az a recept, amely kezdő kereskedőknek kínál gyorstalpalót jó pop-up üzlet megnyitásához. A tízéves múltra visszatekintő kereskedelmi modellt az amerikai Vacant vállalat vezette be New Yorkban, felbuzdulva a kígyózó sorokon, amelyeket a limited edition, azaz limitált szériájú termékek árusításánál tapasztaltak. Ha ekkora a kereslet a csak rövid ideig kapható dolgok iránt, akkor korlátozott nyitva tartású kiskereskedelmi egységek is működhetnek. Így jöttek létre az első pop-up, azaz felbukkanó boltok, melyeket a bevált márkák ugyanúgy használnak, mint az újdonsült kalmárok.
A Louis Vuitton például a párizsi Champs-Élysées-n lévő szalonja előtt nyitott időszakosan standot, hogy azok is testközelbe kerülhessenek a monogramozott táskákkal, akik amúgy nem térnének be a luxusboltba. A marketingesek szerint a vevőkör tágításán kívül az új termékek bevezetésénél is indokolt lehet egy-egy pop-up üzlet, az ugyanis sokkal olcsóbb, mint a hirdetési kampány. Az ideiglenesség csökkenti a bérleti díjat, bárhol bukkanjon is fel az áruda. A pangó ingatlanpiacon például külön öröm, ha az üresen álló bérleményekbe beköltözik egy árus kurta ciklusra: a bérbeadónak nincs gondja a rezsire, némi bevétele is keletkezik, és ha komoly érdeklődőt talál a helyiségre, akkor pikk-pakk kiebrudalhatja az egyszeri árust.
Louis Vuitton üzlet Párizsban. Nem mindenki megy be.
AFP / Fred Dufour
Nagy-Britanniában politikai szintre emelték a kereskedelmi modellt, 2011-ben felkérték Mary Portas üzletasszonyt, hogy mentse meg a haldokló high streeteket, azokat a kereskedelmi csomópontokat, ahol a recesszió óta inkább csak korzózik a nép, de nem shoppingol. Portas ajánlásai között szerepelt a pop-up is, egy 10 millió fontos kormányzati alapból 370 város meríthetett az üresen álló üzlethelyiségek felélesztésére.
Magyarországon is van már számos példa pop-upra. Karácsonyi dekorációkra szakosodott ideiglenes boltokkal mindenki találkozhatott a bevásárlóközpontokban az utóbbi egy-két évben. Az Aréna Plázában az Ourstyle Boutique kínálja időszakosan magyar divattervezők kreációit az egyik kiadásra váró üzletben, igaz, több mint fél éve, nem úgy, mint külföldön, ahol valóban csak pár napig tart a csoda, és rendezvényként könyvelik el a felbukkanást.
Csikós Krisztina is a London–Párizs–Berlin-tengelyen találkozott korábban az ötlettel, és mivel a Hajós utcában van egy 390 négyzetméteres üzlethelyisége, tavaly októberben úgy döntött, hogy pop-upként hasznosítja az egyik felét. Projekt Showroom néven először néhány hétig gyerekjátékokat árult, kizárólag magyar tervezők és gyártók munkáit fogadva be. Az épület homlokzatán krétafirkás, mosolygó figurás tábla a cégér, de a kirakatüvegen keresztül üres, kivilágított üzlethelyiség látható csak.
A deszkákból összetákolt asztalnál áll a kasszás, ő tessékel eggyel beljebb, a zsákvászonnal eltakart világba, ahol az ünnepek előtt a mészillatú fehér falakról kongtak vissza a karácsonyi dallamok. December 20-a után kiürült a tér, februárban telik meg újra portékával. A következő, hivatalos nevén árusítással egybekötött dizájnrendezvényen az antik bútor lesz a téma. A rendezvényszervező a „kiállítóktól” nem kér semmit, az áruk bizományban maradnak ott, az eladott termék árának bizonyos százaléka a szervezőé, aki mezítlábas sajtókonferenciával, kötetlen koktélpartival is emeli az esemény fényét. Mégpedig a hagyományos üzletek zárása után, azaz pont akkor, amikor a törzsvásárlói réteget adó fiatalok munkaidejének is vége. Este nyolcig, de olykor tízig is lehet válogatni a portékák közül.
Ugyanott felbukkant már a Use Unused tervezőtrió is. Egyikük, Tóth András szerint ez azért éri meg, mert évente kétszer kitörhetnek a Showroom keretei közül, és megcélozhatják azokat a vevőket, akiknek még nincs pénzük például a 70-80 ezer forintos kasmírblézerre. Összehasonlításképp a pár napra kinyitó pop-up boltban 14 ezer forintot kérnek egy futterből készült mellényért. Az árakat a „fast fashion” áruházakéihoz igazítják. Imázs- és brandépítés a cél, nulla befektetéssel, mivel a közösségi hálókon hömpölyög a hír. „Pár nap alatt annyian fordulnak meg az ideiglenes boltban, mint a Showroomban egész év alatt” – mondja Tóth. Ami még akkor is megéri, ha az állandó üzlet pénzügyi forgalmát nem tudja felülmúlni a mulandóság varázsára építő pop-up, hiszen az ismertség később megtérül.
