Ahogy korábban írtuk, az antibiotikum-rezisztencia ma már népegészségügyi probléma: a 70-es, 80-as években évente jelentek meg új antibiotikumok a piacon, de mára fogyóban a molekula, ezért egyre kevesebb hatásos szert találnak. Mivel limitált a kutatásoktól várható haszon, a gyógyszercégek folyamatosan vonják ki a pénzt a hagyományos antibiotikum-kutatásból – állítják a szakemberek. Ma olyan multidrog-rezisztens baktériumok is léteznek, amelyek egyszerre öt-hat antibiotikummal szemben is ellenállóak lehetnek. A szakértők egy olyan jövőképet festenek le, amely visszavisz bennünket a penicillin feltalálása előtti korszakba.

A rezisztencia a mi felelősségünk is, mert az antibiotikumok felhasználása alapvetően túlzó, túlzott: a magyar orvosok és a gyógyszerészek, továbbá a kutatások szerint akkor is szedjük az antibiotikumot, amikor nem indokolt, vagyis nincs bakteriális fertőzésünk és orvosi rendelvényünk róla, és az is jellemző, hogy nem szedjük végig a teljes, előírt antibiotikum adagot.

A szakemberek azért is óva intenek az antibiotikumok meggondolatlan használatától, mert nagyon kellemetlen mellékhatásokat okozhatnak. Az antibiotikumok jelentős károsodást okozhatnak a bél- és a hüvelyflórában, ahol egy bizonyos baktérium felülfertőződéséért is felelősek lehetnek. Tipikus mellékhatás-történet, hogy valaki az antibiotikum-kúra után folyamatos puffadást, krónikus fájdalmat tapasztal, állandóan megy a hasa. A nőknél nem ritka a különböző hüvelygombás fertőzések kialakulása.

A Statista legújabb közleménye szerint egyértelmű az összefüggés a szegénység, az alacsony átlagjövedelem és a túlzásba vitt antibiotikum fogyasztás között. Az OECD kimutatásai szerint a fejlődő országokban fogyott világszerte a legtöbb antibiotikum, ám ha a világ teljes fogyasztását nézzük, Törökország áll az első helyen: a meghatározott napi adag 1000 főre 42,2 antibiotikumból.

(Az OEP kimutatásai szerint Magyarországon 2015-ben közel 8 millió doboznyi volt a patikai antibiotikum-forgalom.)