Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai kéthetente vagy havonta vizsgálják a tó nyílt vizében, hogy mennyi és milyen összetételű alga van a vízben. Adataik azt mutatják, hogy az algák mennyisége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a vízminőség-védelmi nagyberuházásoknak köszönhetően – írja közleményében a Magyar Tudományos Akadémia.

Az intézet munkatársai az elmúlt években jelentős változásokat figyeltek meg a tó algaközösségeinek összetételében is. A korábbi évektől eltérően 2013 és 2014 nyarán ugyanis a cianobaktériumok – elsősorban a fonalas, N2-kötő fajok – helyett a páncélos ostoros algák domináltak, mint amilyen a balatoni fecskemoszat. Ez a tény a vízminőség további javulását mutatja. A tó vízminősége algák szempontjából tehát kiváló, az idei nyáron várhatóan a korábbi évekhez hasonló, alacsony algabiomassza-értékekkel találkozhatunk majd.

Nem veszélyesek az árvaszúnyog-bábbőrök

Az egyszerre nagy tömegben a bábból kibújó, és a vízből kirepülő, kifejlett árvaszúnyogok után visszamaradó bábbőrök rövid ideig felhalmozódhatnak a víz felszínén, finom, fehéres habréteget alkotva. A bábbőrök és a habréteg a fürdőzők számára kevésbé attraktívak, azonban az egészségre nem károsak, és pár nap alatt elbomlanak. A kifejlett árvaszúnyogok kirepülésük után rajokba tömörülnek, és az alkonyati/esti órákban a fényre repülnek. Ugyanakkor fontos megkülönböztetnünk őket a csípő szúnyogoktól: a nyaralókat legfeljebb tömeges jelenlétük zavarhatja, de nem csípnek.

Összegezve, sem az algák, sem az árvaszúnyogok mennyisége napjainkban nem éri el azt a kritikus határt, amely vízminőségi problémát okozhatna a Balatonon, ahogyan az az 1980-as, 1990-es években megfigyelhető volt.

Változó algaközösség

Az 1990-es évekhez képest az elmúlt évtizedekben nemcsak a vízben lebegő algák mennyisége csökkent drasztikusan, hanem a dévérkeszegek táplálékbázisa is. A domináns árvaszúnyoglárvák mennyisége ugyanis az 1990-es évekhez képest hozzávetőleg az egytizedére csökkent. Ezt az összefüggést az intézet munkatársai már 2001-ben leírták, amikor megállapították, hogy szoros összefüggést van a késő nyári átlagos algabiomassza és a következő évi árvaszúnyog-biomassza között. Az elmúlt tíz évben azonban ez a csökkenés még szembetűnőbb volt.

Most, hogy kiderült, hogy milyen kiváló a vízminőség, itt egy teszt, amivel kiderítheti, hogy melyik, a déli vagy az északi part való önnek. Itt pedig arról írtunk, hogy az idei szezonban milyen programokat lehet csinálni a Balaton partján, ha nincs épp strandidő és verőfényes napsütés. Ide kattintva azt tudhatja meg, hogyan érdemes a Balatont idén körbebiciklizni.