Idén korán indult a Balaton algásodása
A Balaton vizének hőmérséklete már meghaladja a 20-22 °C-ot, amely ideális a nyárra jellemző algák megjelenéséhez – írja közösségi oldalán a tihanyi székhelyű HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).
A Balaton vizének hőmérséklete már meghaladja a 20-22 °C-ot, amely ideális a nyárra jellemző algák megjelenéséhez – írja közösségi oldalán a tihanyi székhelyű HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).
Kevés a tóban a víz, sok az elpusztult alga, emiatt lett sárgásbarna. Amúgy rendben van.
Két külön élőlényből egy új jött létre azáltal, hogy egyik bekebelezte a másikat. Amikor legutóbb ilyen történt, a Földön megjelentek a növények.
Az eddig ismert fajoknál akár tízszer hatékonyabb áramtermelésre képes zöldalga-törzset azonosítottak a HUN-REN-hez tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.
Bár már hosszú ideje alapja az ázsiai konyhának a hínár (vagy alga), Európában csak mostanában vált divatos „szuperélelmiszerré”. Azonban nincsen új a nap alatt: egy friss kutatás bebizonyította, hogy a tengeri algát már sok ezer évvel ezelőtt rendszeresen fogyasztották a kontinensünkön.
A németországi Alfred Wegener Intézet kutatói arra voltak kíváncsiak, milyen állapotban vannak a sarki jégtáblák alján növő algák. Az eredmény duplán meglepte őket.
A Vyld nevű cég olyan világmozgalom részének tekinti magát, amelynek célja tartós tengeri mezőgazdasági kultúra megteremtése.
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósai által szerdán publikált kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a mintegy 600–540 millió évvel ezelőtt élt Ediacara biota csoporthoz tartozó nagy, lágytestű állatok az óceán fenekéről származó baktériumokat és algákat ettek.
Rothadó haltetemek ezreit sodorja a víz a San Franciscó-i-öböl és az oaklandi Merritt-tó partjaira, hatalmas bűzt árasztva a környéken.
A mexikói Greenfluidics szerint évente 328 KWh energiát termel egyetlen négyzetméter algás panel.
Egy furcsa élőlény borzalja a kedélyeket a Thaiföldön: olyan kígyóra bukkanhattak, aminek a bőrén szőr is van.
A fonalas kékalga több helyen is megjelent, majd eltűnt, de Szigliget és Balatongyörök partjainál még ott van, igaz, határértékeken belül. A hétvégi lehűlés tovább javíthat a helyzeten.
Egy Japán térségében őshonos algafaj fenyegeti a dél-franciaországi Marseille közelében fekvő Calanque standjait - közölték környezetvédelmi szakemberek. Az alga akár mérgező is lehet, ha magas lesz miatta gázkoncentráció, be kell zárni strandokat.
Katasztrofális hatással van az élővilágra, és a halászatra is a Törökország partjainál, vélhetően kezeletlen szennyvíz miatt túlszaporodott alga.
Egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység igen távoli élőhelyeken is kifejti hatását. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében az Ighiel-tavat vizsgálták. A kutatók megállapították, hogy Románia legnagyobb karszttavában drasztikus átalakulás zajlott le az elmúlt évtizedekben, amelyben olyan távoli tényezők is szerepet játszottak, mint a légköri szennyezés, a közlekedés és a műtrágyahasználat.
Bár még kezdeti fázisban van, a fotoszintetizáló, biológiai úton lebomló ruhadarab reményt adhat a környezetvédőknek.
A hőmérséklet és a szén-dioxid-szint emelkedése miatt számos faj populációja csökken, eközben azonban túlszaporodhatnak az algák.
Nagy kihívás elé állítja a mezőgazdaságot a klímaváltozás, a kutatók azonban most találtak egy lehetséges megoldást.
A kis eszköz a fotoszintézis útján termelt magának energiát, hogy egy mikrochipet működtessen.