„Minden igaz, meg persze az ellenkezője is, de azért főleg minden.” Kemény István Kedves ismeretlen című regényének mottója jutott eszünkbe, amikor a terhesvitaminok, a várandósság, a szoptatás és a közben szükséges kiegyensúlyozott táplálkozás témakörét kutattuk. Rendre új tanulmányok és kutatások látnak napvilágot arról, hogy a terhes nőnek épp mire van, vagy épp nincs szüksége. Legutóbb például egy neves, brit gyógyszerészeti lap tanulmányában találkoztunk azzal a kijelentéssel, hogy a terhes nőknek felesleges drága várandós multivitaminokra költeniük, miközben a fejlődési rendellenességek elkerüléséhez csupán folsavat (más néven B9, vagy M-vitamint) és esetleg némi D-vitamint kell szedniük.

Shutterstock

Eleve jó kérdés, hogy érvényesek lehetnek-e a magyar nőkre a brit lakosság körében végzett vizsgálatok? A szaklapokban publikált kutatások, főleg a gyógyszerészet területén szolgálhatnak-e bizonyos érdekeket? Ha igen, akkor a gyógyszergyárak hogyan és mivel vezetik meg a vásárlókat? Lehetséges, hogy valóban ráció nélkül tömjük magunkba a multivitaminokat, főleg a várandósság alatt, és átesve a ló túlsó oldalára, többet ártunk ezekkel magunknak és a babának? És egyébként is, mi a túró az a folsav?

Amivel világhírű lett Czeizel Endre

„Egy egészséges magyar felnőttnek alapjáraton nincs szüksége plusz vitamin-, ásványianyag- és nyomelem-bevitelre. A kiegyensúlyozott táplálkozás és a változatos étrend biztosítani tudja a szervezet egészséges működéséhez szükséges tápanyagokat, ugyanakkor bizonyos élethelyzetek és speciális állapotok során szükség lehet ezek pótlására, kiegészítésére. Tipikusan ilyen a várandósság is” – állítja Hankó Balázs, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának főgyógyszerésze. A szakember szerint a magyar piacon cirkuláló terhesvitaminok dózisai úgy vannak beállítva, hogy minden alapvetően szükséges elemből a kellő mennyiség kerüljön a várandós nő szervezetébe.

Mint megtudtuk, ezek közül a folsav a legfontosabb, melynek jelentőségét a várandósság előtt és annak ideje alatt annak idején Czeizel Endre bizonyította máig a legátfogóbb vizsgálatokkal. Kutatását a 80-as évek elején brit kollégájával, Richard W. Smithellsszel kezdte, aki már sejtette, hogy kellő folsavpótlással a magzati idegrendszeri fejlődési rendellenességek nagy része, ezen belül az idegcső-záródás hibája megelőzhető lenne. Czeizel a hétköznapok során leginkább nyitott gerincként emlegetett jelenséget és a folsav összefüggéseit 5502 páron vizsgálta: a kettős vak teszt során a kontrollcsoportban hat idegrendszeri fejlődési rendellenesség történt, a folsavasban pedig egy sem.

Czeizel Endre

Stiller Ákos

Nem véletlenül terjedt el világszerte már a 90-es években a folsavat tartalmazó magzatvédő multivitamin-készítmények szedése, amelynek propagálásában Czeizel is fontos szerepet töltött be. (Az első „sima” multivitaminok a 30-as évek végén, a 40-es évek elején kerültek kereskedelmi forgalomba az Egyesült Államokban.) Ma már a további klinikai vizsgálatoknak köszönhetően azt is tudjuk, hogy az emberek egy része olyan rejtett mutációt hordoz, ami a folsav hasznosulását gyengíti: az ő esetükben a folsavban gazdag ételek fogyasztása sem feltétlenül javítja a sejtek vitaminellátottságát – mondja Hazay Máté, szülész-nőgyógyász szakorvos, ultrahang-specialista.

Éppen ezért a terhesvitaminok egy részében biológiailag aktív, „speciális” folsav található, amit a mutációt hordozó kismamák szervezete is könnyedén hasznosít, és ugyanúgy csökkenti például a nyitott gerinc kialakulásának esélyét. Időközben a konkrét összetétel is finomodott aszerint, hogy terhességből milyen anyagokból igényel többet a szervezet, és milyenekből nem. A hatóanyagok sorában újdonság az omega 3 zsírsav, ami például a magzati idegsejtek fejlődéséhez szükséges anyag, de a szervezet nem képes önmagától előállítani.

Mi kell még a folsav mellett?

Zatik János, debreceni szülész, nőgyógyász szerint a várandósság alatt szükséges vitamin- és nyomelembevitel kérdését érdemes aszerint is megközelíteni, hogy épp melyik terhes populációról és földrajzi egységről beszélünk. „A brit tudósok valószínűleg azért írhatják, hogy a várandós nőknek csak folsavra és D-vitaminra van szüksége, mert ez valóban igaz is a brit nőkre. Ugyanakkor Magyarországon ennyire nem fényes az általános tápláltsági állapot. Nálunk például számolni kell azzal is, hogy vannak jód- és szeléniányos területek: ha egy kismama itt él, neki ezeket pótolni kell. A terhes populációban például előfordulhatnak még speciális diétások, allergiások, vegánok és vegetariánusok. Az ikerterhesség megint egy másik történet.”

Sőt, Zatik János szerint ma már azt is egyre inkább számításba kell venni, hogy a gyermekvállalás ideje kitolódik: az igencsak embert próbáló várandósság, majd a szoptatás 35 éves kor fölött pedig még megterhelőbb lehet: ilyenkor fokozottabban szükség lehet valamennyi vitaminbevitelre. „A felsorolt példákból is látszik, hogy egyénre szabottan kell alkalmazni a terhesvitamint. Ezt pedig úgy kell érteni, hogy az orvos ideális esetben mielőtt magzatvédő vitamint ajánlj, figyelembe veszi a páciens szociális helyzetét, betegségeit, de még az aktuális évszakot is.”

Hazay Máté szerint semmi okunk arra, hogy túlértékeljük a hazai táplálkozási szokásokat. Éppen ezért megfelelő mennyiségű folsav és D- vitamin mellett például a vasnak, a kalciumnak és a magnéziumnak is óriási jelentősége van, főleg ha belegondolunk, hogy a méhen belül fejlődő magzati sejtek, szervek micsoda intenzív osztódást, „építkezést” folytatnak, az ehhez szükséges összes anyagot nem máshonnan, mint az anya raktáraiból veszik el. Éppen ezért a nem megfelelő vitamin-, ásványianyag- és nyomelembevitelt első körben az anya tartalékai sínylik meg.

Shutterstock

„A kálciumhiány elsősorban az anya csontozatát és fogazatát gyengíti, a magnéziumhiány a méh idő előtti görcstevékenységére hajlamosíthat, a vas-, folsav-, B12-hiány vérszegénységet okoz, a jódhiány pajzsmirigyhormon-, és ebből fakadóan mentális zavarokhoz vezethet, a D-vitamin csökkent szintjét pedig összefüggésbe hozták a koraszüléssel és a terhességi magas vérnyomással (toxémia) is” – sorolja Hazay Máté az elrettentő tüneteket.

Párducz László, a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság elnöke mindemellett egy másik égető problémára hívja fel a figyelmet. „A kutatások a túlsúlyos kismamáknál még nagyobb vitamin-, ásványianyag- és nyomelemhiányokat mutattak ki, ugyanis csak 2-5 százalékuknál volt megfelelő a vas- és folsavbevitel, és kevesebb mint 20 százalékuknál volt megfelelő a D-, E-, K-, és a B1-vitamin-ellátás. Nehezíti a helyzetet, hogy sok túlsúlyos kismama azért utasítja el a vitaminok szedését, mert azt hallják/olvassák, hogy azok hizlalnak. A túlsúllyal élőknek magasabb a vitamin-, ásványianyag- és nyomelemigénye, és ez fokozott odafigyelést igényel a szakemberek részéről.”

Mennyi az annyi?

Az általunk megkérdezett szakértől tehát mind javasolják, és jó szívvel adják kismamáinknak a magzatvédő vitaminokat. Ellentmondásos, hogy a terhesvitaminokat a patikák bármelyikében recept nélkül megvásárolhatjuk, miközben a hivatalos ajánlások szerint a kismama csak szakember, lehetőleg nőgyógyász, szülésznő és védőnő javaslatára kezdheti szedni a magzatvédő készítményeket.

Shutterstock

„A terhesvitamint a megugró folsavigény miatt mindenképp javasolt szedni, sőt, a baba tervezésekor a folsavraktárakat már 1-2 hónappal hamarabb érdemes feltölteni” – véli Hazay Máté. Az orvos szerint ezután az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás elvileg biztosítani tudja a kismama és a baba igényeit, azonban tapasztalatai szerint a tudatos táplálkozásra viszonylag kevesen tudnak kellő figyelmet és energiát fordítani, ezért a vitaminszedést gyakran javasolja egészen a szoptatás végéig.

Zatik János támogatja a tervezett teherbeesés előtti, továbbá a terhesség és a szoptatás alatti vitaminszedést is. „Nyilván a terhesvitamint gyártó és forgalmazó cégeknek az az érdeke, hogy minél több fogyjon a termékeikből, de én azt mondom, ha valaki hetente bevesz egy-két szemet, már eleget tett a lehetséges hiányok pótlásáért.”