„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Az európai országokban az elkövetkezendő időszakban növekedni fog az elhízás mértéke, és ez alól csak kevés ország kivétel – mondta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője hétfőn, Budapesten.
Ledia Lazeri szerint átfogó intézkedésekre van szükség a probléma leküzdésére, és örömmel tapasztalja, hogy Magyarország sokat tett a gyermekkori elhízás megelőzése érdekében.
A magyarországi irodavezető arról is beszélt, hogy a WHO gyermekkori elhízás elleni bizottsága "radikális cselekvésre" szólította fel a tagállamokat, és arra biztatja az országokat, hogy olyan környezetet alakítsanak ki, ahol csökkenthető vagy megelőzhető az elhízás.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár elmondta, az elhízás visszaszorítása nem csak az egészségügyi ellátórendszer feladata, mindenkinek van benne szerepe. Az államtitkár úgy fogalmazott, ahhoz, hogy lehessen javítani a helyzeten, elsősorban az emberek életmódjában kell változást elérni. "Ha a jelenlegi trendeken nem tudunk változtatni, akkor néhány éven belül kétmillió ember fog valamilyen krónikus betegséggel küzdeni, és ez nagy kihívást fog jelenteni már az egészségügyi rendszernek."
Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója úgy véli, örvendetes, hogy az adatok szerint a gyerekkori elhízásban ha javulás nem is, de egyfajta stagnálás figyelhető meg.
Az elhízás népegészségügyi jelentősége és társadalmi terhei ma már a dohányzáséval vetekszenek, hazánk pedig igencsak veszélyeztetett. A felnőttkori elhízási arányok az Egyesült Államokban, Mexikóban, Új-Zélandon a legmagasabbak, valamint (európai "aranyérmesként") Magyarországon. A legalacsonyabb értékeket Japánban és Dél-Koreában mérték.
MTI
