Egy új kutatás szerint az elhízás kezelésére használt GLP-1 gyógyszerek nemcsak a fogyást segíthetik, hanem az étellel kapcsolatos állandó, tolakodó gondolatokat is csökkenthetik.
Azoknál a gyerekeknél, akiknek az édesanyja a terhesség alatt szegényebb, egészséges élelmiszerekhez nehezen hozzáférő környéken élt, akár 34 százalékkal nagyobb lehet az elhízás kockázata – derült ki egy amerikai kutatásból.
A kutatók szerint komoly ára lehet annak, hogy a gyorséttermek, étkezdék és utcai ételárusok ma már a mindennapjaink részévé váltak.
Vannak csodamódszerek, amelyek egy-két hét alatt tíz kilótól is megszabadítanak, a kalóriaszámlálás pedig badarság – állítják egyes bulvárlapokban és a közösségi médiában felkapott fogyókúrákról. Ezek a divatos módszerek sokaknál hatástalanok, súlyos szövődményeik lehetnek, a jojóhatásról nem is beszélve. Utánanéztünk, melyik hogyan működik – ha egyáltalán működik.
Új kutatás erősíti meg, hogy az elhízás és a daganatos betegségek kapcsolata jóval összetettebb annál, mint korábban gondolták. A tudósok szerint nemcsak a túlsúly mértéke, hanem az is meghatározó, hogy valaki mikor kezd el hízni.
Miért nem fogynak le sokan még tudatos étrend és rendszeres mozgás mellett sem? A közbeszédben egyre gyakrabban jelenik meg magyarázatként a kortizol, a stressz és a hormonok szerepe, miközben a kalóriadeficit kérdése háttérbe szorul. De vajon valóban közrejátszanak ezek a tényezők a testsúly alakulásában, vagy inkább félreértelmezett, leegyszerűsített magyarázatokról van szó? Pangl-Szarka Dorottya dietetikussal beszélgettünk a legelterjedtebb fogyókúrás tévhitekről és arról, mit tart a tudomány a fogyás valódi mechanizmusairól.
Az elhízás nem esztétikai kérdés, súlyos szövődményeket okozhat, és megrövidítheti az életünket. Jó hír, hogy a súlyosabb esetekben rendelkezésre áll gyógyszeres kezelés és akár műtéti segítség is. Március 4-e az elhízás világnapja, körképünkben megmutatjuk a lehetséges gyógymódokat.
Egy szülőnek szívszorító érzés, ha a gyerekét kövérnek csúfolják. Nehéz ilyenkor tanácsot adni, mit mondjunk és tegyünk. Az Így neveld a fiadat, hogy elfogadja és szeresse önmagát című kötet szerzői három szakembert kérdeztek a témában. Szerkesztett részlet.
„Egyen kevesebbet, mozogjon többet” – aki túlsúllyal küzd, gyakran megkapja ezt a jó tanácsot, a szervezet azonban nagyon nehezen engedi el a felszedett kilókat. Miben téved sok orvos is az elhízással kapcsolatban? Hogyan működik a fogyás matematikája? Mennyi ideig tart a szervezetnek, amíg „sajátjának érzi” az elért álomsúlyt? Mikor alkalmaznak gyógyszeres terápiát? Sipos Anikó belgyógyász, diabetológus, obezitológus, a Szent Kristóf Szakrendelő ambulanciavezető főorvosa mondta el a HVG-nek.
A legfrissebb adatok szerint minden ötödik – vagyis nagyjából 391 millió – gyerek túlsúlyos, minden tizedik pedig már az elhízott kategóriába tartozik.
A kezeletlen 2-es típusú cukorbetegség akár lábamputációhoz is vezethet, és Magyarország ebben élen jár. Azoknak viszont, akik résen vannak, van esélyük visszafordítani a diabéteszt. Hogy pontosan hogyan, arról Kis János Tibor diabetológust, az Észak-budai Szent János Centrumkórház főorvosát kérdeztük.
Sokat köszönhet az Ozempic és a Wegovy Hollywoodnak, ott derült ki, hogy radikálisan le lehet fogyni a szemaglutid alapú gyógyszerekkel – de a függőségekre gyakorolt jótékony hatása is a sztárok által bukott ki. Rengeteg kutatás indult, hogy kiderüljön, miért válnak be számos betegség ellen a cukorbetegségre kifejlesztett gyógyszerek.
Miközben nálunk nagy vihart kavart az a hír, hogy várólistára sem kerülhetnek a csípő- és térdműtétre váró túlsúlyos emberek, vannak olyan európai országok, ahol tiltás helyett államilag támogatott terápiával küzdenek az obezitás ellen.
Hárommillió magyar zsírmájbeteg van, és a legtöbbjük nem is tud erről. A háttérben az elhízás és az alkoholfogyasztás áll, a következmény pedig akár halálos betegség is lehet, májzsugor és rák is kialakulhat – mondta Pár Gabriella belgyógyász, hepatológus. Jó hír, hogy a betegség egy ideig visszafordítható. De hogyan léphetünk fel mi magunk a zsírmáj ellen, mielőtt rosszra fordul? Mit tehetünk, ha már bekövetkezett a baj, és mennyi alkohol fogyasztása mellett tarthatunk a zsírmájtól?
Minden beteget egyénileg kell vizsgálni.
Áprilistól például a 35-40 feletti testtömeg indexszel élő embereken már nem lehet csípő- és térdprotézisműtétet végezni, amíg le nem fogynak.
Ugyan csupán egy irányérték a testtömegindex, azaz a BMI, ezzel együtt számos egészségügyi intézményben használják az elhízás mértékének jellemzésére. Egy nemzetközi szakértői csoport viszont árnyalja a képet, és állítja, hiba önmagában a BMI-t használni annak a megállapítására, hogy valaki elhízott-e.
Pocsék képet fest az OECD egészségügyi jelentése Magyarországról: a legfontosabb mutatókban a sor végén kullog az ország, legyen szó az egészségügy finanszírozottságáról, az egy főre jutó orvosok számáról, illetve életkoráról, a várható élettartamról vagy éppen a prevenciós szűrésekre eljáró lakosság arányáról. Önmagában a tanulmányt olvasva is látszik tehát az egészségügyi ellátórendszer összeomlás-közeli állapota.
Az úgynevezett bariátriai műtétek jelenleg csak magánellátásban érhetők el Magyarországon, de a szakemberek szerint állami intézményrendszert kellene erre létrehozni.
Magyarországon hosszú évek óta a normál testsúlyúak vannak kisebbségben, de az egészségügy egyelőre nem készült fel a súlyproblémákkal küzdők növekvő számára. Pedig ha a trend nem változik, becslések szerint világszerte akár a GDP 3%-át kell majd a kezelésükre fordítani. Kivételek persze mindig akadnak, a Szent Imre Kórház „lipidrészlegén” 1984 óta tb-alapon már 50 ezer fekvőbeteget kezeltek. Bedros J. Róbert főigazgató arról is beszélt, nekik hogyan tudnak segíteni, hány kalória ideális a fogyáshoz, mikor alkalmaznak gyógyszereket, és miért egyre több a túlsúlyos magyar.
