Egy kisebb fogyás is hatalmasat dob a középkorúak egészségén
Hatezer ember adatait vizsgálták meg tudósok, és arra jutottak, hogy sose késő beiktatni egy kis fogyókúrát az életünkbe.
#túlsúly
Lukács Liza: Nem minden evési problémát old meg egy jobb étrend
Az evéshez fűződő kapcsolatunk jóval korábban kezd kialakulni annál, mint hogy először fogyókúrázni kezdenénk. Gyerekkori minták, a családi légkör, a saját testi jelzéseinkhez való viszony és a társadalmi elvárások egyaránt alakíthatják, hogyan eszünk felnőttként. Lukács Liza szakpszichológussal arról beszélgettünk, mikor válik az étel érzelemszabályozó eszközzé, miért nem elég sokszor pusztán diétázni, és hogyan lehet újratanulni figyelni az éhségre és a jóllakottságra.
Az állandó nassolási késztetést is csökkenthetik az elhízás elleni gyógyszerek
Egy új kutatás szerint az elhízás kezelésére használt GLP-1 gyógyszerek nemcsak a fogyást segíthetik, hanem az étellel kapcsolatos állandó, tolakodó gondolatokat is csökkenthetik.
Nemcsak az számít, mit eszik a gyerek – az is, hogy milyen környezetbe születik
Azoknál a gyerekeknél, akiknek az édesanyja a terhesség alatt szegényebb, egészséges élelmiszerekhez nehezen hozzáférő környéken élt, akár 34 százalékkal nagyobb lehet az elhízás kockázata – derült ki egy amerikai kutatásból.
Egy új kutatás szerint a rendszeres éttermi étkezés összefügghet az elhízással
A kutatók szerint komoly ára lehet annak, hogy a gyorséttermek, étkezdék és utcai ételárusok ma már a mindennapjaink részévé váltak.
A csodákat ígérő diétákon túl: a tudomány szerint így lehet valójában lefogyni
Vannak csodamódszerek, amelyek egy-két hét alatt tíz kilótól is megszabadítanak, a kalóriaszámlálás pedig badarság – állítják egyes bulvárlapokban és a közösségi médiában felkapott fogyókúrákról. Ezek a divatos módszerek sokaknál hatástalanok, súlyos szövődményeik lehetnek, a jojóhatásról nem is beszélve. Utánanéztünk, melyik hogyan működik – ha egyáltalán működik.
Már fiatal felnőttkorban eldőlhet bizonyos daganatok későbbi kockázata
Új kutatás erősíti meg, hogy az elhízás és a daganatos betegségek kapcsolata jóval összetettebb annál, mint korábban gondolták. A tudósok szerint nemcsak a túlsúly mértéke, hanem az is meghatározó, hogy valaki mikor kezd el hízni.
Kalóriadeficit, kortizol, stressz és hormonok – mi dönt valójában a fogyásról?
Miért nem fogynak le sokan még tudatos étrend és rendszeres mozgás mellett sem? A közbeszédben egyre gyakrabban jelenik meg magyarázatként a kortizol, a stressz és a hormonok szerepe, miközben a kalóriadeficit kérdése háttérbe szorul. De vajon valóban közrejátszanak ezek a tényezők a testsúly alakulásában, vagy inkább félreértelmezett, leegyszerűsített magyarázatokról van szó? Pangl-Szarka Dorottya dietetikussal beszélgettünk a legelterjedtebb fogyókúrás tévhitekről és arról, mit tart a tudomány a fogyás valódi mechanizmusairól.
Amikor már csak a gyógyszer és a műtét segít a fogyásban – meglepő hormonális hatásokkal jár a testsúlycsökkentő operáció
Az elhízás nem esztétikai kérdés, súlyos szövődményeket okozhat, és megrövidítheti az életünket. Jó hír, hogy a súlyosabb esetekben rendelkezésre áll gyógyszeres kezelés és akár műtéti segítség is. Március 4-e az elhízás világnapja, körképünkben megmutatjuk a lehetséges gyógymódokat.
Mit tehetünk, ha gyerekünket kövérnek csúfolják?
Egy szülőnek szívszorító érzés, ha a gyerekét kövérnek csúfolják. Nehéz ilyenkor tanácsot adni, mit mondjunk és tegyünk. Az Így neveld a fiadat, hogy elfogadja és szeresse önmagát című kötet szerzői három szakembert kérdeztek a témában. Szerkesztett részlet.
Testünk küzd a fogyás ellen, de néhány szabály betartásával ki tudjuk cselezni
„Egyen kevesebbet, mozogjon többet” – aki túlsúllyal küzd, gyakran megkapja ezt a jó tanácsot, a szervezet azonban nagyon nehezen engedi el a felszedett kilókat. Miben téved sok orvos is az elhízással kapcsolatban? Hogyan működik a fogyás matematikája? Mennyi ideig tart a szervezetnek, amíg „sajátjának érzi” az elért álomsúlyt? Mikor alkalmaznak gyógyszeres terápiát? Sipos Anikó belgyógyász, diabetológus, obezitológus, a Szent Kristóf Szakrendelő ambulanciavezető főorvosa mondta el a HVG-nek.
Már több az elhízott gyerek, mint az alultáplált
A legfrissebb adatok szerint minden ötödik – vagyis nagyjából 391 millió – gyerek túlsúlyos, minden tizedik pedig már az elhízott kategóriába tartozik.
Magyarországon több mint tíz lábat vágnak le naponta – mit tehetnek a cukorbetegek, hogy elkerüljék a legrosszabbat?
A kezeletlen 2-es típusú cukorbetegség akár lábamputációhoz is vezethet, és Magyarország ebben élen jár. Azoknak viszont, akik résen vannak, van esélyük visszafordítani a diabéteszt. Hogy pontosan hogyan, arról Kis János Tibor diabetológust, az Észak-budai Szent János Centrumkórház főorvosát kérdeztük.
Már az alkoholistákat és a dohányosokat is Ozempickel gyógyítanák, de miért van a szernek annyi mellékes jó hatása?
Sokat köszönhet az Ozempic és a Wegovy Hollywoodnak, ott derült ki, hogy radikálisan le lehet fogyni a szemaglutid alapú gyógyszerekkel – de a függőségekre gyakorolt jótékony hatása is a sztárok által bukott ki. Rengeteg kutatás indult, hogy kiderüljön, miért válnak be számos betegség ellen a cukorbetegségre kifejlesztett gyógyszerek.
Magyarországon büntetik, az Európai Unióban segítik a túlsúlyosokat
Miközben nálunk nagy vihart kavart az a hír, hogy várólistára sem kerülhetnek a csípő- és térdműtétre váró túlsúlyos emberek, vannak olyan európai országok, ahol tiltás helyett államilag támogatott terápiával küzdenek az obezitás ellen.
Minden harmadik magyarnak zsírmája van – ha az elhízás és az alkoholfogyasztás nem lenne elég
Hárommillió magyar zsírmájbeteg van, és a legtöbbjük nem is tud erről. A háttérben az elhízás és az alkoholfogyasztás áll, a következmény pedig akár halálos betegség is lehet, májzsugor és rák is kialakulhat – mondta Pár Gabriella belgyógyász, hepatológus. Jó hír, hogy a betegség egy ideig visszafordítható. De hogyan léphetünk fel mi magunk a zsírmáj ellen, mielőtt rosszra fordul? Mit tehetünk, ha már bekövetkezett a baj, és mennyi alkohol fogyasztása mellett tarthatunk a zsírmájtól?
BM: A betegeket védik azzal, hogy túlsúlyos embereken nem végeznek ortopédiai műtétet
Minden beteget egyénileg kell vizsgálni.
A túlsúlyos emberek bizonyos műtéteknél még a várólistákra sem kerülhetnek fel
Áprilistól például a 35-40 feletti testtömeg indexszel élő embereken már nem lehet csípő- és térdprotézisműtétet végezni, amíg le nem fogynak.
Jelentős változás jöhet: Magas a BMI-je? Nem biztos, hogy aggódnia kell az elhízás miatt
Ugyan csupán egy irányérték a testtömegindex, azaz a BMI, ezzel együtt számos egészségügyi intézményben használják az elhízás mértékének jellemzésére. Egy nemzetközi szakértői csoport viszont árnyalja a képet, és állítja, hiba önmagában a BMI-t használni annak a megállapítására, hogy valaki elhízott-e.
OECD-jelentés: a magyar egészségügyre nincs pénz, az emberek betegesek és egészségtelenül élnek
Pocsék képet fest az OECD egészségügyi jelentése Magyarországról: a legfontosabb mutatókban a sor végén kullog az ország, legyen szó az egészségügy finanszírozottságáról, az egy főre jutó orvosok számáról, illetve életkoráról, a várható élettartamról vagy éppen a prevenciós szűrésekre eljáró lakosság arányáról. Önmagában a tanulmányt olvasva is látszik tehát az egészségügyi ellátórendszer összeomlás-közeli állapota.
