Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Vekerdyt a választások eredményéről és lebonyolításáról kérdezte elsőként a Zsúrpubi újságírója, a pszichológus szerint ezzel kapcsolatban nem az az érdekes, hogy felmerült a választási csalás gyanúja, hanem az ellenzék totális csődje kell, hogy foglalkoztasson bennünket. Hangsúlyozta, hogy a szavazók többsége (51-52 százalék) nemet mondott a Fideszre, és mégis így lett megint kétharmad. Ezt követően újságírói kérdésekre a következő négy év kormányzásáról, a kivándorlásról és az ellenzékről is kifejtette a véleményét.
A következő 4 évről ezt mondta: "anno Rákosi Mátyás, illetve Sztálin miatt nem kaptuk meg a Marshall-segélyt, ami Németországot és a többieket is komolyan megemelte. Az utóbbi időben pedig egy Marshall-segélynyi összeget kaptunk az EU-tól, amit viszont rosszul használtunk fel. Úgy tűnik, ez elég súlyos hatással lesz a jövőben."
A kivándorlásról pedig így fogalmazott: "úgy látszik, megszakíthatatlan magyar hagyomány, hogy a legjobb koponyákat elüldözzük az országból. Hol ezért, hol azért. Hol azt mondjuk, hogy zsidók – pedig már réges-rég magyarok az egész családjukkal együtt –, hol pedig azt, hogy migránspártolók. Ezek mind ostobaságok. Így leszünk mi magunk is migránsokká."
Az ellenzéki médiapiac szereplőiről, de legfőképp az ellenzékről: "ami nem történt meg az az, hogy nem mentek el az emberekhez ajtóról ajtóra járva, szamizdatokat gyártva és kiszórva. Nem történt semmiféle érdemi szóba állás egy nagy vidéki tömeggel, így elmaradt a felvilágosítás. Ahol azonban megtörtént, például a fővárosban, annak meg is volt az eredménye."
A Figyelő Soros-listájáról: "ilyen lapokkal nem akarok foglalkozni! Nem új ötlet a feketelistázás. Már a római diktátor, Sulla is így járt el, amikor elkezdte a proskripciót, azaz ellenségeiről listát készíttetett. Ezt egyébként a náci Németország is csinálta, de a bolsevik Oroszország is. Régi nagy hagyománya van ennek. És csinálta a horthysta Magyarország is."
Vekerdy szerint nem a kormány győzött, hanem az ellenzék bukott meg, méghozzá az emberek akarata ellenére, akik kétségbeesve keresték, hogy hova is kell szavazni. Szerinte a kudarc az ellenzék egoizmusából fakad, a fő baj az volt, hogy az ellenzéki szereplők képtelenek voltak lemondást gyakorolni. Ezzel kapcsolatban Goethét idézi: "Csak lemondásból születnek nagy dolgok!"
