Egy igazán logikus kiindulópontból vizsgálták kutatók azt, hogy az agyunk hogyan reagál a melegre: légkondicionált és nem légkondicionált épületekben élő diákok teljesítményét vizsgálták, és arra jutottak, hogy az előbbiek sokkal jobb eredményeket értek el teszteken, mint az utóbbiak. (Átlagosan 21,5, illetve 26,5 fokban voltak.)

A vizsgálatot az egyik bostoni hőhullám idején végezték, a diákoknak naponta kétszer kellett feladatokat megoldaniuk. A nem légkondicionált épületekben élők nem csak, hogy rosszul oldották meg a feladatokat, de még lassabban is jutottak el a rossz megoldásig.

Az eredmény meglehetősen aggasztó, ha azt vesszük, hogy egyre gyakoribbak a hőhullámok. A tanulmány szerzői szerint még rengeteget kell tanulnunk arról, hogy a testünk és az agyunk hogyan reagál a hőségre. Szakértők szerint hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy tudunk kompenzálni, hogy mindent rendben el tudunk végezni egy hőhullám idején, de a bizonyítékok azt mutatják, hogy a benti hőmérsékletnek drámai hatása lehet arra, hogy mennyire vagyunk produktívak és mennyire vagyunk képesek tanulni.