Régóta áll az az elmélet, hogy felnőtté válva az ember már nem állít elő többé új agysejteket. Egy friss kutatás szerint azonban ez a sejtés egyszerűen nem igaz.
Olyan gyógyszerek jöhetnek a jövőben, amelyek segíthetnek idős korban is helyreállítani a kognitív funkciókat – köszönhetően egy friss felfedezésnek.
Folyamatos ingerek, kialvatlanság, bezárkózás – mind olyan szokások, amelyekkel felgyorsítjuk az agyunk öregedését.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerekből kerülhet rengeteg mikroműanyag az emberi szervezetbe, így az agyba is – mutat rá egy friss kutatás.
Egy nemzetközi kutatócsoport szó szerint felkockázott egy agyszeletet, hogy információkat nyerjen a szerv energiamenedzselő rendszeréről. A tudósok érdeklődése indokolt, az agy ugyanis mindössze a testsúly 2 százalékát teszi ki, viszont 20 százalékkal részesedik a szervezet energiafogyasztásából.
Egyáltalán nem biztos, hogy egy weboldalon elhelyezett, túlságosan figyelemfelkeltőre beállított banner sokáig hatékony, ugyanis az agy egy idő után már nem foglalkozik vele, zavaró tényezőként szűri ki. Egy nemzetközi kutatócsoport közelmúltbeli tanulmánya érdekes betekintést nyújt abba, hogyan alkalmazkodik az emberi agy a vizuális környezet gyakori zavaraihoz.
Egérkísérletekkel bizonyították a kutatók, hogy nem minden szinapszis követi ugyanazt a tanulási mintázatot az agyban – és ennek a felfedezésnek lehet egy fontos jelentősége is.
Mindössze egy köbmilliméternyi terület, mégis rengeteg dolog látszik rajta: amerikai tudósok átfogó térképet készítettek egy egér agyának apró szegletéről, ez pedig több betegség kezelésében is fontos lehet.
Amerikai kutatók azt vizsgálták meg, képesek-e emlékezni a csecsemők. Az elfogadott teória szerint 3 éves korig nem alakulnak ki emlékek, ám úgy tűnik, ez nem egészen van így.
Kaliforniai kutatóknak sikerült először szintetizálniuk a rozmaringban és a zsályában is megtalálható karnozinsavat, és úgy tűnik, ez komoly segítséget jelenthet az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór.
Az agy károsodása különféle – jelentős – személyiségváltozásokhoz vezethet, néhány ritka esetben pedig egyenesen kóros tréfálkozó lehet az emberből. Még illetlen helyzetekben is.
Az agy jutalmazó rendszerében szerepet játszó, eddig ismeretlen agytörzsi területet fedeztek fel a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói – eredményük a szorongás, a depresszió és a szenvedélybetegségek kezelésében lehet jelentős.
Az agy túlnyomó része felesleges, gondolhatják sokan a tévhit alapján, miszerint csupán a szerv 10 százaléka aktív. Ezt már többször cáfolták: az igazi kérdés az, hogy mekkora részét használjuk valójában.
Ma a fiatalabb generációk tagjai messze nem olvasnak annyit, mint a nagyszüleik, persze ennek technológiai okai is vannak. Azonban e megváltozott információbefogadás az agyra is hatással lehet.
Egy jó bulizós hétvége szinte elképzelhetetlen egy vagy inkább több pohár alkohol nélkül. Egyre korábbi életkortól kezdve és egyre több fiatal él is ezzel a legális kábítószerrel. Még ha csak esetenként is néznek a pohár mélyére, annak már hosszú távú hatásai lehetnek az agy szerkezetére és működésére.
Egy-egy új készség elsajátítása időigényes, nem mellőzhető a gyakorlás. Amerikai kutatók viszont találtak egy módszert, amellyel állításuk szerint a hagyományos módoknál hamarabb elérhetjük a célt.
Az immunsejtek azonnal az agyba sietnek egy szívroham után, hogy ott minél mélyebb alvásra bírják rá a szervezetet. Ez egy olyan tanulmányból derült ki, melynek készítésébe egereket és embereket is bevontak.
Vannak olyan depressziós esetek, amelyeknél nem igazán hatékony a gyógyszeres kezelés vagy a pszichoterápia. Egyesült királyságbeli kutatók viszont találtak egy egyszerű módszert, amely akár a páciens otthonában is jól alkalmazható lenne, bár nem hat mindenkire egyformán.
A finn Aalto Egyetem tudósa, Ana Maria Triana 19 héten át vizsgálta saját magát, hogy megtudja, mit okoz az agyban egy jó és adott esetben egy kevésbé jó alvás. Az eredmények igen beszédesek.
