Agydaganatnak hitték, kiderült: valami sokkal durvább van a férfi fejében
Váratlan fordulatot vett egy férfi kórházi kálváriája Spanyolországban: kiderült ugyanis, hogy nem az először diagnosztizált daganat, hanem férgek vannak az agyában.
Váratlan fordulatot vett egy férfi kórházi kálváriája Spanyolországban: kiderült ugyanis, hogy nem az először diagnosztizált daganat, hanem férgek vannak az agyában.
HVG
Amerikai kutatók egerek vizsgálata során olyan neuronokat találtak, amelyek a figyelemért lehetnek felelősek.
HVG
A túlgondolás jóval több egy rossz szokásnál, összetett pszichológiai jelenség, amelynek során az agy újra és újra ugyanazokon a kérdéseken rágódik. Van, hogy egyetlen mondat, egy félreérthető üzenet vagy egy rossz döntés emléke egész este nem hagy nyugodni. A túlgondolás láthatatlanul szívhatja el az energiánkat, miközben azt érezzük, hogy még mindig csak keressük a választ. De mi történik valójában az agyban, amikor belekerülünk ebbe a gondolatspirálba, és miért nem működik az, hogy egyszerűen „ne gondoljunk rá”?
Egy hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű gyermek agya úgy néz ki, mint egy magas társadalmi-gazdasági környezetből származó, alváshiányos és stresszes gyermeké – összegezték egy friss amerikai kutatás eredményeit.
Újabb bizonyíték született arra, hogy az agyunk és a testünk sokkal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint korábban hittük. Egy új egérkísérlet szerint a hasi izmok mozgása enyhe agyi elmozdulást okozhat, ami befolyásolhatja az agy-gerincvelői folyadék áramlását.
Szakmája demisztifikálását tűzte ki célul a Németország legnagyobb és legmodernebb idegsebészeti centrumát vezető Peter Vajkoczy, akinek magyarul is megjelent könyve olvasók tízezreivel ismertette meg az idegsebészet világát. A berlini Charité magyar származású professzorával nehéz, nemegyszer tragikus esetekről, az idegsebészet jelenéről, jövőjéről beszélgettünk, és azt is megtudtuk, milyen zene szól a műtőben.
Nem érdemes kizárólag a mesterséges intelligenciára hagyatkozni a problémák megoldásakor. Egy friss kutatás szerint ugyanis gyors és látványos hatása lehet az agyra annak, ha valaki mindent inkább az AI-jal szeretne megoldani.
HVG
Az Alzheimer-kór kockázata már jóval a tünetek előtt, akár 40 éves korban elkezdhet kirajzolódni – állítja egy új kutatás. A tudósok szerint a D-vitamin hiánya összefügghet az agyban zajló, korai Alzheimerhez köthető elváltozásokkal, még teljesen egészséges embereknél is. Az eredmények arra utalnak, hogy egy egyszerű vérvizsgálat akár évtizedekkel előre jelezheti a demencia kockázatát. De vajon tényleg ennyire korán eldőlhet az agyunk jövője?
Az agyi öregedés és a memóriazavarok sokáig megállíthatatlan folyamatnak tűntek, egy friss kutatás azonban új reményt ad. Tudósok egy fehérje kiiktatásával egerekben elérték, hogy visszaforduljon a kognitív hanyatalás. Milyen összefüggésben a vasraktározás az öregedéssel?
A meditáció nemcsak a mentális, hanem a fizikai egészségünkre is kihathat – legalábbis erről árulkodik egy izgalmas, de szűk körben készült kutatás, amely drámai változásokat mért egy egyhetes elvonulás résztvevőinél.
Egy két éven keresztül zajló vizsgálat során azt mérték a tudósok, hogyan változik az emberek agyának szerkezete és egészsége, ha intenzív, közepes vagy minimális mozgást végeznek.
Akik rendszeresen több nyelvet használnak, azok nemcsak intelligensebbek és komplexebben látják a világot, hanem jobban ellenállnak a szellemi hanyatlásnak és más agyi betegségeknek is – tárták fel a kutatások. Míg a többnyelvűség Magyarországon ritkaságnak számít, globálisan inkább ez a norma, amely a legtermészetesebb módon teszi ellenállóvá az agyat az öregedés hatásaival szemben.
Több mint 120 ezer fő adatait vizsgálta az a brit kutatás, amely az agy szerkezetének átalakulása mellett a változókor idején alkalmazott hormonterápia lehetséges hatásait is igyekezett felmérni.
Ha kognitív erőforrásokat igénylő feladatokat kell végezni, többet dolgozik az obszesszív-kompulzív zavarral élők agya, mint egészséges társaikéé – állapította meg nemrég egy amerikai kutatás, amely MR-rel vizsgálta a kényszerbetegek agyát.
Képzeljük el, hogy egy váratlan útlezárás miatt nem tudunk a megszokott útvonalon továbbmenni. Van, aki ilyenkor percek alatt újratervez, másik utat keres, és megy tovább. Más ilyenkor leblokkol, dühös lesz, és hosszú ideig azon rágódik, miért nem úgy alakult minden, ahogyan elképzelte. A különbség nem pusztán habitus kérdése.
Egy új kutatás szerint a kognitív egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy finomított, illetve szűz vagy extraszűz olívaolajat iktatunk-e az étrendünkbe.
Már egy-két pohár sörnek vagy bornak is kellemesen ellazító, stresszoldó hatása lehet, azonban ilyenkor valami furcsa történik az agyban: zavar keletkezik az agyi hálózatokban, és az egyébként átfogó belső kommunikáció lokális kapcsolatokká alakul.
HVG
Egy újabb amerikai kutatás erősítette meg azt a sejtést, hogy az agy apró és fontos takarítósejtjei, a mikrogliák túlbuzgóságukban akár az Alzheimer-kór kialakulásához is hozzájárulhatnak. A tanulmány új irányt adhat a betegség terápiájának.
HVG
Senki sem egy csapásra, „ösztönösen” válik anyává, hanem csak annak a mélyreható és végleges agyi átalakulás hatására, ami leginkább a kamaszkor megrázkódtatásához hasonlítható – állítja egy új könyv. Miért huzalozódik át ilyenkor az agy? Mekkora a szülő nőkben tomboló hormonvihar? És mi történik ilyenkor az apák fejében?
Pulzus
Kutatások szerint azok kognitív teljesítménye a legjobb időskorban, akik több nyelven is beszélnek. Ráadásul ez a hatás tovább erősödik, minél több nyelvet ismer az ember.
HVG