A tempós járás időskorban nemcsak azt mutathatja meg, milyen állapotban vannak az izmok és az ízületek. Amerikai kutatók szerint azoknál a nyolcvan év feletti embereknél, akik kortársaiknál gyorsabban gyalogolnak, ritkább lehet a szellemi hanyatlás és a demencia. A magyarázat nem feltétlenül az, hogy a gyors séta önmagában védi az agyat, hanem az, hogy a jobb fizikai erőnlét nagyobb idegrendszeri tartalékkal járhat együtt.
Sok gazda biztos benne, hogy a kutyája pontosan látja rajta, mikor boldog, feszült vagy szomorú. Egy bécsi kutatás most azt vizsgálta meg MRI segítségével, mi történik ilyenkor a kutyák agyában. Az eredmények szerint a mosolygó emberi arcok különösen erős választ válthatnak ki, de az ebek bizonyos negatív arckifejezések között is különbséget tehetnek.
Amerikai kutatók szerint egy olyan immunsejt is felelős lehet az Alzheimer-kór kialakulásáért, ami a szervezet más részein található.
Sokan irigykedve figyelik azokat, akik két (vagy több) nyelven is folyékonyan beszélnek. Azt hihetnénk, hogy az ilyen „többnyelvűek” agyában elkülönülnek a nyelvi rendszerek, a maguk eltérő nyelvtani szabályaival. Amerikai kutatók viszont érdekes felfedezést tettek nemrégiben: egyetlen univerzális rendszer kezeli a különböző nyelveket.
Két, már meglévő módszert kombinált egy nemzetközi kutatócsoport. Így jobban megérthető, hogy miként kommunikálnak az agysejtek és az agyterületek egymással az állatokban, ami új lehetőségeket alapozhat meg az emberi agy betegségeinek és problémáinak a kezelésében.
Amerikai kutatók egy végtelenül egyszerű kísérlettel bizonyították be, hogy a kéz dominanciája csupán gyakorlás kérdése.
Kínai mérnökök áttörést értek el az emberi agy elemzésével kapcsolatos fejlesztések terén, ami komoly segítség lehet az orvoslásban is.
Amerikai kutatók egerek vizsgálata során olyan neuronokat találtak, amelyek a figyelemért lehetnek felelősek.
A japán Okinavai Tudományos és Technológiai Intézet kutatói egy olyan neurotranszmittert vettek górcső alá, amiről korábban más sejtették, hogy befolyással lehet a rugalmas viselkedésre.
Amerikai kutatók arra az eremédnyre jutottak, hogy a hippokampusz sejtjei akkor is feldolgozzák a környezetben hallott beszédet, ha az illető műtét miatt épp altatásban van.
Először térképezték fel nagyfelbontású fénymikroszkóppal egy vándormadár, a feketeposzáta agyát, hogy igazolják navigációs képességük idegtudományi alapjait. A kutatók által közzétett részletes folyamatok és nyílt forráskódú eszközök hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tudósok bármely faj esetében agytérképeket készíthessenek.
Ír kutatók szerint minél magasabb egy középkorú emberben a D-vitamin szintje, annál alacsonyabb lehet az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.
Amerikai és brit kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az oktatásban nagyon körültekintően kell eljárni a mesterséges intelligencia használata kapcsán, különben súlyos problémákhoz vezethet a dolog.
Olasz kutatók szerint az álmok befolyásolhatják, mennyire érzi magát kipihentnek az ember.
Brit kutatók olyan eljárást dolgoztak ki, amely segíthet jobban megérteni, hogyan érzékelik az emberek és más fajok a világot.
Holland kutatók szerint az első és a második gyermekkel való terhesség hatására is változáson megy át a női agy, amit a képalkotó vizsgálatok eredménye is megerősített.
Amerikai és spanyol kutatók speciális képalkotó vizsgálat segítségével vizsgálták meg, hogy miben tér el az Alzheimer-kórban szenvedők és az egészséges emberek agyi aktivitása.
Míg a néhány napja történt dolgok apró részletei hamar feledésbe merülnek, akár sok évre visszamenően képesek vagyunk felidézni egy színt, egy tájat. Vajon hogyan dönt az agy arról, hogy mire emlékezik, és mit hagy elfelejteni? Amerikai idegtudósok erre a kérdésre keresték a választ.
A szülőkkel, nagyszülőkkel folytatott beszélgetések során gyakran felvetődik, hogy az idősek úgy érzik, gyorsabban telik az idő, mint korábban. Már többféle kutatás is vizsgálta, mi állhat ennek a hátterében. Egy nemzetközi kutatócsoport most egy újabb adalékkal szolgált, amelyhez Alfred Hitchcockot is segítségül hívták.
Amerikai kutatók rézuszmajmok agytevékenységét vizsgálva arra jutottak, a mesterséges intetlligenciát még mindig lekörözi az emberi agy.
