szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem mernek a neten zaklatott gyerekek felnőtthöz fordulni segítségért, sok esetben az online bántalmazás a valós életben is folytatódik, és gyakran előfordul, hogy az elkövető „barátnak” mondja magát – ezek az UNICEF Magyarország #nemvagyegyedül kampányának főbb tapasztalatai.

A szervezet a kampány alatt olyan fiataloktól várta a leveleket, akik úgy érzik, hogy maguk is elszenvedői az internetes zaklatás, vagyis a cyberbullying jelenségének. Az UNICEF-hez közel száz segélykérő üzenet érkezett.

Az üzeneteket színészeknek, modelleknek, ismert embereknek, influencereknek címezték, akik szakértők segítségével válaszoltak olyan videóüzenetben, amelyet kizárólag a segítségkérő kapott meg. A kezdeményezéshez csatlakozott többek között Vecsei H. Miklós, Puskás Peti, Dukai Regina, Rubint Rella, Fenyvesi Zoli és Siklósi Örs is.

„Az üzenetet írók kétharmada lány volt. A levelekből ítélve a zaklatás legfőbb kiindulópontja az iskolai közösség. Elmondhatjuk, hogy az iskolai bántalmazás már nem ér véget a kicsengetéssel vagy a nyári szünettel. Az áldozatok nem zárhatják magukra az ajtót, úgy érzik, sehol sincsenek biztonságban, mert a cyberbullying bármikor újra felbukkanhat” – mondta Kovács Anna Sára, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársa.

Feltűnő, hogy az elektronikus bántalmazás sokszor az offline valóságban is folytatódik, több gyerek számolt be kortársai által elkövetett fizikai abúzusról a lelki mellett. Érkeztek levelek iskolai konfliktusokról, amelyekben a gyerekek úgy érezték, hogy tanáraik szégyenítették meg őket. A gyakran szűkszavú üzenetek arról árulkodtak, hogy minden gyereknek, aki segítséget kért, komoly bátorságra volt szüksége ahhoz, hogy leírja, mi történt vele, és ezáltal fejben újra átélje a bántalmazást.

Több gyerek írt arról, hogy bizonytalan a szexuális beállítottságában, ezért kirekesztettnek érzi magát, gyakran csúfolják, és ennek a kezeléséhez kért segítséget. Gyakran felbukkanó téma volt az is, hogy a barátok, barátnők csak négyszemközt kedvesek, társaságban ők is piszkálódnak.

Pexels / Kaique Rocha

Magas számban jelentkeztek olyan fiatalok is, akik nem elszenvedői, hanem szemtanúi a bántalmazásoknak, barátként vagy támogatóként együtt éreznek az áldozattal. Ők tehetnék a legtöbbet, hogy megtörjék az erőszak körét, azonban sokszor úgy érzik, hogy sem a saját felnőtt környezetüktől, sem az intézményektől nem kapnak elég figyelmet és segítséget ahhoz, hogy előálljanak a problémával. Sokan – az áldozatok és azok barátai – is félnek a felnőttekhez fordulni, mert úgy érzik, hogy környezetük árulkodósnak tartja majd őket, és így még rosszabbra fordul a helyzetük.

Öngyilkos lett egy 9 éves amerikai kisfiú, mert az iskolában zaklatták

Elmondta az osztálytársainak, hogy meleg. Ők azt mondták, ölje meg magát. Megtette.

A cyberbullying a fiatalokat érintő egyik legelterjedtebb probléma: a magyar 10-18 évesek 88%-ának van profilja közösségi médiában, 20%-uk már áldozatul esett az elektronikus bántalmazásnak, 10%-uk pedig maga is megpróbált ártani másoknak a cybertérben. Az elektronikus megszégyenítés eszköztára kimeríthetetlen. A legtöbb áldozat arról számolt be, hogy üzenetekkel zaklatták, a nevében kommenteltek, posztoltak tartalmakat, vagy olyan képeket, videókat tettek közzé, amelyek számára kellemetlenek, kínosak.

„Megdöbbentő volt tapasztalni, hogy a legtöbb bántalmazást az úgynevezett barátok követik el, olyan emberek, akiket amúgy az áldozat a belső körének gondol. Fontos, hogy ne csak az áldozatokhoz szóljunk, hanem mindenkihez, aki érintett: a szülőkhöz, pedagógusokhoz, áldozatokhoz, elkövetőkhöz és néma tanúkhoz. Mindannyian tehetünk azért, hogy a cyberbullying minél kevesebb gyermek és felnőtt életét keserítse meg” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

A Kék-Vonal Alapítvány képzett önkéntesei továbbra is várják azoknak a jelentkezését, akik úgy érzik, szívesen megbeszélnék problémáikat egy szakértővel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!