Lédererné - hentesmunka
Ami a filmen fojtogatás, majd a fej széthasítása, az a valóságban erek felvágása, majd főbelövés volt, a helyszín pedig a nyomasztó falu helyett Budapest. Amúgy a híres eset többé-kevésbé úgy történt, ahogyan Szász János új filmje, A hentes, a kurva és a félszemű elmeséli. A jobb élethez szokott Léderer Gusztáv főhadnagyot leszerelték a katonaságtól, és csendőrként már nem volt elég pénze. Nejével, Schwartz Micivel ezért 1925-ben tőrbe csalták Kodelka Ferencet, a kikapós feleséggel (a filmben Gryllus Dorkával) szemező hentest. Csábító üzlethez kértek tőle sok pénzt, és amikor Mici a lakásukra vitte, elkábították. Elkezdték felvágni az ereit, de visszariadtak, majd sikerült kimagyarázniuk magukat a magához térő sérültnél. Legközelebb viszont Léderer főbe lőtte a náluk alvó Kodelkát. A pár a valóságban is szinte azonnal lelepleződött: rajtakapták a férfit, amint Csepelnél a Dunába dobta az áldozat feldarabolt maradványait. A feleséget társtettesként börtönre ítélték, a férjet felakasztották.
Kóbori Rózsi – a kurtizán szolgálója
Kiscelli Múzeum
Gryllus Dorka összeszövetkezik filmbéli partnerével, és megöli gazdag munkaadóját, de a csodaszép asszony budai Duna-parton megtalált holtteste leleplezi őket. Ez már másik film (Szász Attila 2015-ös alkotása, a Félvilág), és másik bűnügy – 1914-ből. Az áldozat Mágnás Elza, a kor híres kurtizánja. Házvezetőnője, Kóbori Rózsi azért gyűlöli meg, mert noha ő az iskolázottabb, Elzából, a hozzá hasonlóan szegény vidéki lányból gazdag úrinő lett. A valóságban a bűnös pár a sok ékszerre pályázott. A férfi 14 év után szabadult, addigra a nő a börtönben meghalt.
Tiszazugi asszonyok - légyvíz
Háromszáz embert mérgeztek meg arzénnal? Vagy ötvenet? Mindmáig nem tudni, de a tiszazugi asszonyok 1911–1929 közötti gyilkosságsorozata példátlan a maga nemében. Fazekas Gyuláné Oláh Zsuzsanna nagyrévi bába áztatta ki az arzént a légypapírból, ő árulta a „légyvizet”, amellyel az asszonyok eltették láb alól a beteg vagy erőszakos – esetleg csak megunt – férjeket, ritkábban más családtagokat. „Mit kínlódsz vele?” – idézi a bába tanácsát Móricz Zsigmond a perről szóló írásában. A bába öngyilkos lett, amikor a rendőrök érte mentek. A gyilkos asszonyok közül hármat kivégeztek, sokukat hosszabb-rövidebb börtönre ítélték. A falusi halálsorozat motívuma felbukkan Pálfi György 2002-es, Hukkle című filmjében is.
Munkácsi Márton
Pipás Pista – bérgyilkosnő
Rendelésre ölte a megunt férjeket a szegedi tanyavilágban Pipás Pista. Hogy hányat, azt nem derítették ki pontosan: néhány évvel a tiszazugi ügy után nem volt szükség újabb nagy botrányra. 1933-ban halálra ítélték, de kegyelmet kapott, és a börtönben halt meg hét év múlva. A kevés tényt sok legenda pótolja, így azt sem tudni, mikor és miért kezdett férfiéletet élni, és miért lett Pista a feltűnően erős parasztlányból, Fődi Viktóriából. 1984-ben, amikor még meg lehetett kérdezni a kortársakat, Ember Judit rendező és Bubryák István szerkesztő készített dokumentumfilmet. Más műfajban, „tanyawesternként” került színpadra a történet 2013-ban Szegeden.
Jancsó Ladányi Piroska – szovjet vonal
Öt fiatal lány haláláért végezték ki Jancsó Ladányi Piroskát 1954-ben. Hogy miért ölt egy éven át, utólag már nehezen deríthető ki – tudható meg Legát Tibor 2012-es Magyar Narancs-beli cikksorozatából. A törökszentmiklósi gyilkosságsorozat hátterében felsejlenek az ott állomásozó szovjet katonák, akikkel a nő összeszűrte a levet, és egyes vallomásai szerint nekik hajtotta fel a lányokat is, akiket aztán gyilkossággal hallgattatott el. Más vallomásai szerint saját vágyait élte ki az áldozatokon. Az ügy teljes feltárását a korabeli rendőrség felkészületlensége éppúgy lehetetlenné tette, mint a szovjet vonal, amelynek nem tudtak utánajárni.
Jász-NAgykun-Szolnok Megyei Levéltár
