Még nyáron, az EFOTT-ton lettünk figyelmesek az egyik koncerten arra, hogy a siketeknek külön képernyőn jeltolmács fordítja a dalok szövegeit. Később pedig egy Wellhello-koncerten szembesültünk azzal, mennyire komoly létjogosultsága van egy ilyen kezdeményezésnek, amikor megláttuk, hogy egy hallássérült család milyen beleéléssel élvezi a koncertet egy jeltolmács társaságában.

Szabó Zsanett és férje, Boros Imre születésük óta siketek. 13 éve ismerkedtek meg egymással, 8 éve született meg kislányuk, Tamara. Ő már iskolába jár, ahol jeltolmács segítségével tanul. Továbbá versenyszerűen úszik, csak épp ő nem rajtpisztolyra, hanem rajtlámpára indul. 3 éves ikerfiaik, Teó és Timo most kezdték az óvodát.

Tokics Máté

A koncert alatt végig segített nekik az élmény átadásában Rudolf Kata jelnyelvi tolmács. A történetük aztán ősszel is folytatódott, ekkor már mi is csatlakoztunk hozzájuk a Budapest Park-beli Wellhello koncerten, ahol tovább fokozódott a helyzet: a család a zenekar tagjaival is találkozhatott.

A fesztiválos jeltolmácsolásra már korábban is voltak próbálkozások, de csak idén ért révbe a kezdeményezés – mondja Rudolf Kata, aki az egyetemi tanulmányai alatt úgy kezdett el jelnyelvet tanulni, mint mások bármilyen idegen nyelvet. A tanfolyamok alatt a közösség is magával ragadta, így lett jelnyelvi tolmács.

Rudolf Kata

hvg.hu

Azt látja, hogy egy-egy tolmácsolt koncert kiváló lehetőség a jelnyelv népszerűsítésére, a siketeknek pedig új programlehetőséget tudnak kínálni ezzel a szervezők. Ez külföldön sok helyen már bejáratott dolog, itthon még nagyon gyerekcipőben jár, de első lépésnek tökéletes – mondja.

A koncertek nagyon alapos felkészülést követelnek, a tolmácsoknak mind a zenét, mind a szövegeket ismerniük kell. „Egy dalszövegben rengeteg mögöttes, átvitt tartalom van, ezeket egy másik nyelvre adaptálni igen nehéz feladat. Azért is nagy kihívás, mert a koncerttolmácsolásnak még nincs meg igazán itthon a know-how-ja, nem úgy, mint például a színházi tolmácsolásnak” – mondja Rudolf Kata.

Vörös Zsolt jeltolmács a Pécsi Nemzeti Színházban január 13-án bemutatott A dzsungel könyve című musical esti nyilvános főpróbáján.

MTI / Kálmándy Ferenc

Egy koncert elsőre furcsa terep lehet a siket közönségnek, de Rudolf Kata szerint teljesen legitim a rajongásuk:

A dalszöveg fontos része ugyan egy koncertnek, de a közösség, a tánc, a ritmus is épp ilyen fontos lehet. A siketeket ugyan nem, vagy csak kevés hanginger éri, a rezgéseket viszont ők is érzékelik, a vizuális hatásokról nem is beszélve. Mindezek a szociális hatásokkal együtt épp olyan teljes koncertélményt adhatnak a siketeknek, mint a hallóknak.

Arra a kérdésre, hogy a siketek nyitnak-e nehezebben a hallók felé vagy fordítva, a szakember azt mondja, a helyzet változó, de általánosságban azt lehet megállapítani, hogy a hallók jobban megszeppenek, ha siketekkel kell kommunikálniuk, ők ugyanis nem tudják ennek a módját, míg a siketeknek ez egy megszokott szituáció, ilyen esetben szájról olvasnak.

Rudolf Kata hangsúlyozza, hogy sokféle hallásállapot létezhet, ezért jobb is lenne mellőzni az orvosi meghatározást, ez ugyanis sokkal inkább identitásbeli kérdés: „Vannak siketek, akik halló családban nőttek fel, ők sok esetben nem tartoznak szorosan jelnyelvi közösséghez, míg akadnak szép számmal olyanok is, akiknek a hallásállapotuk alapján azt gondolnánk, csak a hangzó nyelvre támaszkodnak, mégis siket identitással rendelkeznek, fontos számukra a jelnyelvhasználat. Talán az általános vélekedés az, hogy a siketek közössége fogyatékkal élők közössége, holott valójában egy nyelvi kisebbségről beszélünk, ahol a közös nyelvhasználat formál közösséget.”