Saját magukkal és a gyerekükkel szúrnak ki az oltásellenesek

„Azelőtt ilyen nem fordult elő, hogy hiány lett volna a kötelező oltásokból! – panaszkodik Vészi Zsuzsa budapesti gyermekorvos. – A kollégákkal egymást segítettük ki, akinek volt nélkülözhető tartaléka, az kölcsönadta.” Még a vidéki sajtóba is beszüremkedett a valóság. Az észak.hu című borsodi internetes portál számolt be arról, hogy aggódnak az orvosok, mert hetekig hiánycikk volt a kombinált vakcina a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen, és késett az ellátmány a szamárköhögés-torokgyík-tetanusz ellen védelmet adó oltásból is. Pedig a lakosság teljes körű átoltottsága, védelme a fertőző betegségek ellen az egyetlen olyan dolog, amit a magyar egészségügy teljesítményével kapcsolatban pozitív példaként emlegetnek, még Európán túl is. Az oltási rend felborulása önmagában is súlyos kockázat, ráadásul a környező országokból aggasztó hírek érkeznek az egyre gyakoribbá váló kanyarós megbetegedésekről.

A számvetésre kiváló alkalom, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éppen április utolsó napjaiban ünnepli az Európai Immunizációs Hetet. Az ünnepi hangulatot jelentősen rontja, hogy a tavalyi adatok szerint a WHO európai régiójában – idetartoznak a volt Szovjetunió ázsiai tagállamai, például Tádzsikisztán, Kazahsztán, Türkmenisztán is – 20 ezer kanyarós megbetegedés fordult elő, és ezekből 35 halálos volt. Ez az előző évekhez képest négyszeres növekedés a megbetegedések számában. A régió 53 országából 33 ugyan kanyaró- és rubeolamentes, köszönhetően a lakosság legalább 95 százalékos átoltottságának, ám amíg a világ bármely pontján fertőz ez a betegség, bárhova eljuthat, s életkortól függetlenül elkaphatják azok, akik nem vagy csak részlegesen lettek oltva – hívta fel a figyelmet a leselkedő veszélyre Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója.

Fülöp Máté

Indokolatlanul és megmagyarázhatatlanul nagyok az uniós tagországok közötti különbségek a gyermekek átoltottságában – állapította meg a kialakult járványügyi helyzetet elemezve az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége. A tudós testületek arra tippelnek, hogy a gondot a terjedő oltásellenesség okozhatja, mivel a vakcinák jó minőségben hozzáférhetőek, és hatékonyan előzik meg a potenciálisan akár halálos kimenetelű betegséget. Mind többen döntenek ugyanis úgy, hogy sem gyermeküket, sem saját magukat nem oltatják be. Az ódzkodók tábora nem egységes: a kétkedők nem utasítják el zsigerből az immunizálást, vannak, akik legalább hajlandóak információkat meghallgatni, ám akadnak, akik összeesküvést gyanítanak a háttérben, és meggyőzhetetlenek.

HVG

Különös ellentmondás, hogy miközben a fejlett országokban növekszik az oltásellenesség, jelentősen nő az oltóanyagok iránti kereslet. Éspedig olyan mértékben, hogy azt a gyógyszeripar követni sem tudja. Pedig, az értékesítés mennyiségével együtt, az árak is évről évre emelkednek. Az oltóanyag-értékesítés tavaly 27,5 milliárd dollárt tett ki világszerte, és iparági becslések szerint nem lehetetlen, hogy 2021-re ez a forgalom megduplázódik. A piac 88 százalékán négy nagy multi – sorrendben a Merck, a GlaxoSmithKline, a Pfizer és a Sanofi – osztozik. Az ennyire koncentrált gyártás hátulülője, hogy ha valahol hiba csúszik a gyártási folyamatba, nincs másik termelő, hogy kitöltse a hiány okozta űrt. Ilyen hibák, félrecsúszások pedig, a termék biológiai jellegéből adódóan, a legnagyobb gondosság mellett is előadódnak, s ilyenkor nagy mennyiségű oltóanyagot kell megsemmisíteni. Az is hiányt okozhat, ha egy-egy nagyobb piacon – ahogy az a közelmúltban Franciaországban történt – az oltási paletta jelentős kibővítéséről döntenek. Az ilyen keresletnövekedést rövidebb távon csak úgy lehet kielégíteni, ha a gyártók változtatnak a készletek elosztásán, jellemzően a kisebb országok ellátásában okozva zökkenőket.

GÁTI JÚLIA

A cikk a HVG 2018/18. számában jelent meg.