A szervezetnek szüksége van rá, hogy kikapcsoljon a napi rutinból és más állapotba kerüljön, mert különben pszichoszomatikus betegségek jöhetnek elő – tapasztalta az aneszteziológus-pszichoterapeuta, Jakubovits Edit. Interjú.
HVG: A módosult tudatállapotról elsőre a drogok és az alkohol hatása juthat eszünkbe. Kutatásaiból kiderül, hogy a hétköznapokban ezek nélkül is jóval többször kerülünk orvosi értelemben ilyen helyzetbe.
Jakubovits Edit: A szerelem, a szülés, ha mélyen elmerülve zenét hallgatunk, táncolunk, az utcán menet közben olyannyira elgondolkodunk, hogy észre sem vesszük a külvilágot – ez mind ezt jelenti. De a vizsgázás, a bántalmazás és a betegséggel való szembesülés is előidézheti ezt az állapotot. A változás a viselkedésben is érzékelhető – ilyenkor más lesz a testtartás, a hanghordozás, a mimika –, de lehetnek élettani eltérések is, ami a vérnyomásban, a pulzusban és a légzésben jelentkezik.
HVG: Megbosszulja magát, ha túl sokáig időzünk „odaát”?
J. E.: Igen, ahogy az is, ha nem kerülünk ilyen régiókba. Az agy természetes működése, hogy éber tudatállapotban befogadjuk az információkat és reagálunk a környezetből érkező ingerekre. Ám az agyunk naponta egy-másfél óránként változik, az elmerengés ennek egyik jele. Ilyenkor más lesz a gondolkodás, mert a racionális bal agyfélteke helyett a jobb kerül előtérbe, ahol nincs se tér, se idő.
| Természetes úton |
„Bár úgy tűnhet, a hipnózis varázslat, hivatalosan ez is pszichoterápiás szakrendelésnek számít” – állítja kellemes, spirituális hangulatú rendelőjében az eredetileg aneszteziológusként, majd pszichoterapeutaként is végzett Jakubovits Edit. A hipnózist a kisebb műtéti beavatkozásoknál ugyanúgy alkalmazza, mint a betegek lelki problémáinak feloldásában. A doktornő – aki 14 éven át anatómiát oktatott a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, most pedig pszichológiát tanít a Károli Gáspár Református Egyetemen – maga is rengeteget köszönhet a hipnózisnak és a nyitottságnak a spirituális dimenziók, a rejtett tartalmak iránt. „Amikor várandós voltam, kilenc hónapon át jártam hipnózisra, és közben átéltem a saját születésem élményét” – emlékszik vissza élete egyik legszörnyűbb állapotára, amikor lebegett a semmiben anélkül, hogy lett volna bármilyen eszköze, amelybe belekapaszkodhatott volna. A hipnózist a szakmájában használta először, majd a műtét körüli hipnoszuggesztív hatásokkal kapcsolatos kutatásokban is részt vett, doktori fokozatát is ebből szerezte. |
HVG: Magától jön a révedező állapot?
J. E.: Persze. Ha viszont az állandó stressz és rohanás miatt nem hagyunk rá időt, és tartósan elmarad a rugalmas váltakozás, a rendszer bemerevedik, ám az elme akkor is kiharcolja a magáét. Ez is hozzájárul a pszichoszomatikus betegségek kialakulásához.
HVG: Említette a vizsgahelyzetet, ami szintén előidézheti a módosult tudatállapotot. Hogyan hat ez a teljesítményre?
J. E.: Csökken a kritikai gondolkodás, és a környezetből érkező üzenetek megkérdőjelezés nélkül hatnak ránk. Ezért is problémás, ha vizsgán megalázzák a hallgatókat. Ilyen helyzetben az ember elhiszi az afféle megjegyzéseket, hogy „még ezt sem vagy képes megtanulni”, aztán visszalendülve a megszokott éber állapotba, ezek a tudat mélyebb rétegeiben megmaradnak és hitté alakulnak. Később a test leköveti az elme valóságát, vagyis hiába tanul, a következő vizsgán leblokkolhat.
HVG: Tudatában vannak a tanárok, hogy a szóbeli bántalmazásnak hosszú távon káros következményei lehetnek?
J. E.: Nem, őket is és a diákokat is fel kellene készíteni az ilyen helyzetekre, és be kellene gyakoroltatni velük, hogy a megméretés során kontrolljuk legyen felette.
HVG: Hogyan lehet ezt begyakorolni?
J. E.: Leginkább meditációval. Már napi tíz perc befelé fordulás, amikor egy kicsit „kettesben vagyok” magammal, csodákat tehet. Néha elég, ha meghatározott ideig figyelem a légzésemet, ahogy a levegő áramlik a testemben, vagy séta közben figyelem a testem mozgását. Léteznek már hagyományos és modern meditációs iskolák, figyelemkurzusok vagy mindfulness, jóga, autogén tréning.
HVG: Orvosi példákat is említett, korábban ugyanis azt is vizsgálta, hogy a betegeket hogyan lehet „másik üzemmódba” helyezni. Mennyire sikerült a hipnózist az aneszteziológia területén hasznosítania?
J. E.: Nagyon jól. Módosult tudatállapotban, a hipnózis során képes olyannyira megváltozni a gondolkodás, hogy a testemet teljesen le tudom választani a tudatomról. Volt olyan betegem, akinek a lábán ki kellett tisztítani a sebet, de belehalt volna, ha altatót adok be neki. Vele a hipnózisban újból átéltük egy sikeresen kezelt sérülését. Felidéztük a focimeccset, amikor eltört a karja, de nem törődött vele, hanem végigjátszotta a meccset, és a műtőben, a sebtisztítás közben nem érzett fájdalmat. Egy másik páciensnek – egy idős cukorbeteg asszonynak, akinek bokatörése volt, megoperálták, de a műtéti terület elfertőződött, és ezt kellett kitisztítani – az esküvőjébe merültünk bele, amikor három napig táncolt ugyanabban a cipőben, és észre sem vette a kezelést.
HVG: Mi a különbség a hipnózisban történő érzéstelenítés és a gyógyszeres altatás között?
J. E.: Gyógyszeres altatás után a betegek álmosak, néha hányingerrel küszködnek vagy köhögési ingerük támadhat. A hipnózis esetén viszont kipirultan, csillogó szemekkel térnek magukhoz, az egész lényük áthangolódik. A hipnózissal nemcsak a fájdalom csökkenthető, hanem a beteg együttműködőbb, nagyobb a bizalma, jobban átadja magát a folyamatoknak. Az sem mellékes, hogy kevesebb a gyógyszerfelhasználás, rövidül a műtéti, a gyógyulási idő.
HVG: A haldoklóknak is segíthet a hipnózis az „átkelésben”?
J. E.: A fájdalomcsillapításban lehet fontos szerepe. Volt olyan végstádiumban lévő beteg, akinél a morfiumot ki lehetett egészíteni a hipnózissal. Egy nőt, aki a csontáttétek miatt alig tudott mozogni, megtanítottam, hogyan tudja kihasználni ezt a tudatállapotot. Képes volt kezelni a fájdalmát, nyugodtabb lett, nem félt, tudott foglalkozni a családtagjaival, és békében ment el. Egy másik daganatos beteg, aki nagyon szorongott a haláltól, hipnózis közben megélte, hogy a túlvilágon van, ahol tudott kérdezni.
HVG: Kapott választ a kérdéseire?
J. E.: Olyannyira megnyugtató válaszokat kapott, hogy megszűnt a szorongása, és nem lett több szövődménye a kemoterápiás kezelés alatt. A hipnózis nem csak a fájdalomhoz, a halálhoz is adhat kontrollt.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
