Sokkal kevesebbet mozogtak a magyarok a karantén idején, mint előtte, de volt idejük sütni-főzni, és egészségtudatosabban kezdtek el táplálkozni – írta a Magyar Nemzet egy háromezer fő bevonásával végzett kutatás alapján.

A reprezentatív felmérést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a TÉT Platform és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara készítette. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálják, egy rendkívüli helyzet mennyiben képes alakítani a fogyasztók magatartásán, és hajlandók-e változtatni az életmódjukon.

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője szerint a járvány idején több időt tudtunk a táplálkozásra fordítani, főzni,

ezért változatosabban állítottuk össze az étrendünket, ami pozitívum.

Antal szerint táplálkozástudományi szempontból pozitív eredmény, hogy a zöldségek, gyümölcsök, száraz hüvelyesek, tejtermékek iránti kereslet megnőtt a járvány idején,

míg kevesebbet vásároltunk alkoholból, sós ropogtatnivalóból, édességekből, cukorból és energiaitalokból.

"Emellett a válaszadók majdnem harmada több étrend-kiegészítőt szedett, mint előtte, ennek oka lehet az is, hogy a járvány idején így is igyekeztek támogatni az immunrendszerüket a magyarok” – tette hozzá.

“Pozitív tendenciának tekinthető, hogy a magyarországi előállítás szerepe felértékelődött, a magyar élelmiszer megítélése a felmérés szerint kifejezetten pozitívvá vált” – mondta a lapnak Szakály Zoltán, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese.