A nassolás váratlan jó hatását mutatták ki IBS-es betegeknél
Nem mindegy persze, hogy mit nassolnak a krónikus emésztőrendszeri problémával élő emberek.
Nem mindegy persze, hogy mit nassolnak a krónikus emésztőrendszeri problémával élő emberek.
Amit nap mint nap megeszünk, közvetlen hatással van a szívünk állapotára – az amerikai kardiológusok nemrég frissítették táplálkozási ajánlásaikat.
A munkahelyi ebédet sok cég még mindig logisztikai ügyként kezeli. Legyen gyors, megfizethető, és ne akassza meg a munkanapot. Pedig az ebédszünetben naponta ismétlődő apró döntések idővel szokássá állnak össze. Ami rendszeresen a tálcára kerül, nemcsak a dolgozók étkezési rutinját és egészségét alakítja, hanem a vállalati kultúrát is. Megnéztük, mit mond ma a tudomány arról, hogyan lehet egy céges menzát úgy átalakítani, hogy az egészségesebb választás legyen a könnyebb döntés.
A húsvéti menü sokak számára egyet jelent a sonkával, a majonézes salátákkal és az édességekkel, pedig ezek könnyen túlterhelhetik a szervezetet. A túlzásba vitt ünnepi étkezés puffadást, fáradtságot és emésztési problémákat is okozhat, még akkor is, ha csak néhány napig tart. Vajon tényleg le kell mondani a klasszikus húsvéti ételekről az egészségesebb életmód érdekében, vagy létezik egy jobb egyensúly? Dietetikussal beszélgettünk arról, hogyan lehet a húsvéti asztal egyszerre hagyományos és egészségesebb.
Az emberek manapság sokkal nyitottabbak a prevencióra, mint korábban; sokan azok közül, akik élénken érdeklődnek a longevity iránt, már elkezdték megtapasztalni az öregedéssel járó nehézségeket a szüleikkel, nagyszüleikkel – mondja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, aki hamarosan új rovattal jelentkezik a Pulzuson. Arról is kérdeztük, hogy a tökéletesség hajszolása helyett miként tudunk „elég jól” táplálkozni, milyen jelei és következményei vannak, ha túlélő üzemmódban létezünk, és miért hathat a böjt másként a nőkre, mint a férfiakra.
Ez nem azt jelenti, hogy teljesen ki kell iktatni az étrendből a vörös húsokat, a mértékletesség viszont kulcsfontosságú ahhoz, hogy hosszú távon megőrizzük az egészségünket.
Mennyi az ideális fehérjemennyiség, ami az izomépítésben is javunkra válik? Hozzá lehet-e jutni pusztán természetes forrásokból, a főétkezések alkalmával, vagy érdemes a proteinnel dúsított termékek polcain is kutakodni? Miért van ennek kifejezetten nagy jelentősége idősebb korban? Hatásosak-e a fehérjealapú diéták, és igaz-e, hogy vesekárosodást okozhat a túlzott bevitel? Táplálkozási szakértőt és személyi edzőt kérdeztünk.
Milyen étrendet kövessünk, hogy egészségesek maradjunk, és hosszú ideig éljünk? A vegetáriánus vagy a vegyes étkezés az egészségesebb? Mennyi fehérjére van valóban szükségünk? Lehet-e izmot építeni vegánként? Mi az, aminek minden egészségtudatos ember konyhájában ott lenne a helye?
Pulzus
A TikTok neve egykor a zenés–táncos videókkal és könnyed mémekkel forrt össze, ma viszont már az edzés és a fitnesz világát is formálja. Emberek milliói próbálnak ki olyan „zsírégetőként” hirdetett mozgásformákat, amelyek gyors fogyást ígérnek – mások pedig extrém kihívásokkal próbálnak fegyelmet tanulni. De vajon melyik TikTok-trend mögött van valódi tudomány, és melyik csak jól csomagolt marketing? Czine Szilvia személyi és sportrehabilitációs trénerrel, háromszoros fitneszvilágbajnokkal beszélgettünk a közösségi médiában terjedő legnépszerűbb edzésmódszerekről.
Vajon mi a közös bennük? Természetesen a zöldségek és a rostok jelenléte, valamint az ultrafeldolgozott ételek hiánya.
Nottinghami kutatók egy könnyen elérhető, gyulladásgyilkos „csodaszert” találtak. Kiderítették, hogy a kefir és a prebiotikus rostok fogyasztása messze felülmúlja azoknak a táplálékkiegészítőknek a hatását, amelyeket a szervezet gyulladásainak megelőzésére ajánlanak.
HVG
Idén először több a túlsúlyos gyerek a világon, mint az alultáplált. A magyar helyzet sem jó, a kamaszok negyede túlsúlyos vagy elhízott. A szülők, még ha érzékelik is a problémát, sokszor bizonytalanok abban, hogy merre induljanak, segíteni akarnak anélkül, hogy lelki sebeket ejtenének a gyerekeiken. Hogyan érdemes belekezdeni a témába egy tinédzserrel ? És miért közös célokat tűzzünk ki, ha életmódváltásba kezdünk? Ezekről is kérdeztük a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának szakembereit, dr. Gács Zsófia endokrinológust és Magyar Emma klinikai szakpszichológust.
Nem kell salátát enni brokkolival, de nagyon tudatosnak kell lenniük a mai szülőknek, ha egészséges, tápláló és finom ételeket szeretnének a gyerekeiknek adni – mondja Kalas Györgyi gasztroíró, akinek nemrég jelent meg negyedik, gyerekeknek szóló könyve a kedvenc ételek hátteréről. Mennyire érdekli a legkisebbeket a gasztronómia, mit lehet tenni, ha a sült krumpli–pizza–hamburger háromszögön túl mást nem akar enni a gyerek, és hogyan lehet lebeszélni a divatos, de egészségtelen italokról?
A bélflóránk egy virágos alpesi rét – ha az ökoszisztémája felborul, akkor jön a „parlagfű”, azaz olyan baktériumfajok kezdenek elszaporodni, amelyek rákot, magas vérnyomást, diabéteszt, elhízást okoznak – mondja Schwab Richárd gasztoenterológus. Mire jók valójában a probiotikumok? Mit mérnek a drága bélmikrobiom-vizsgálatok? Milyen életmóddal segíthetjük elő a saját „rétünk” fajgazdagságát? És merre vezet a bélmikrobiom-orvoslás jövője?
Nem kell megszakadni, néhány egyszerű változtatás is elég lehet ahhoz, hogy jobban és tovább élhessen. Kutatók árulták el, melyek ezek.
HVG
Érdemes beiktatni az étkezésekbe minél több keresztesvirágú zöldséget, tehát brokkolit, karfiolt, kelkáposztát és ezek rokonait, ugyanis ezek a zöldfélék kulcsszereplővé válhatnak a cukorbetegség elleni küzdelemben.
HVG
Régóta határérték felett mozgott az összkoleszterinszintem, és egy nap eljött az a pont, amikor úgy éreztem, harmincasként változtatnom kell az életemen ahhoz, hogy idős koromban is egészséges maradjak. Így sikerült megtennem az első lépéseket.
Magyarországon a nők 60 százaléka túlsúlyos, sokan így mennek neki a menopauza időszakának, amikor a férfiakkal szembeni egészségügyi előnyeik jelentős részét amúgy is elvesztik. Hogyan lehet féken tartani a kilókat, és közben az ingerlékenység, a hőhullámok, továbbá olyan veszélyes láthatatlan tünetek ellen is küzdeni, mint a koleszterinszint emelkedése? Milyen ételekkel lehet nyugodtabb az alvás, és hogyan neveljük rá magunkat a cukormentesebb életre? Erdélyi-Sipos Aliz dietetikust kérdeztük.
A világon elegendő élelmiszert termelnek ahhoz, hogy mindenki jóllakjon, mégis 815 millió ember éhezik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2018-as adatai szerint. Ezért nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban, de ez – például a vashiány – nemcsak a kórosan soványakat, hanem a túlsúlyosokat is érintheti.
Maltofer
Áttörésről beszélnek a táplálkozástudományban: objektív mérésekkel (vér- és vizeletvizsgálattal) kimutatható, hogy ki, mennyi ultrafeldolgozott ételt fogyaszt.
HVG