#egészséges táplálkozás



A céges menzán több múlik, mint hinnénk – hogyan lehet az egészségesebb menü a nap legkézenfekvőbb döntése?

A munkahelyi ebédet sok cég még mindig logisztikai ügyként kezeli. Legyen gyors, megfizethető, és ne akassza meg a munkanapot. Pedig az ebédszünetben naponta ismétlődő apró döntések idővel szokássá állnak össze. Ami rendszeresen a tálcára kerül, nemcsak a dolgozók étkezési rutinját és egészségét alakítja, hanem a vállalati kultúrát is. Megnéztük, mit mond ma a tudomány arról, hogyan lehet egy céges menzát úgy átalakítani, hogy az egészségesebb választás legyen a könnyebb döntés.


Lehet egészségesebb a húsvéti menü úgy, hogy közben hagyományos marad

A húsvéti menü sokak számára egyet jelent a sonkával, a majonézes salátákkal és az édességekkel, pedig ezek könnyen túlterhelhetik a szervezetet. A túlzásba vitt ünnepi étkezés puffadást, fáradtságot és emésztési problémákat is okozhat, még akkor is, ha csak néhány napig tart. Vajon tényleg le kell mondani a klasszikus húsvéti ételekről az egészségesebb életmód érdekében, vagy létezik egy jobb egyensúly? Dietetikussal beszélgettünk arról, hogyan lehet a húsvéti asztal egyszerre hagyományos és egészségesebb.


Az „elég jó” étrend: nem a tökéletesség visz közelebb a hosszú élethez a szakember szerint

Az emberek manapság sokkal nyitottabbak a prevencióra, mint korábban; sokan azok közül, akik élénken érdeklődnek a longevity iránt, már elkezdték megtapasztalni az öregedéssel járó nehézségeket a szüleikkel, nagyszüleikkel – mondja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, aki hamarosan új rovattal jelentkezik a Pulzuson. Arról is kérdeztük, hogy a tökéletesség hajszolása helyett miként tudunk „elég jól” táplálkozni, milyen jelei és következményei vannak, ha túlélő üzemmódban létezünk, és miért hathat a böjt másként a nőkre, mint a férfiakra.



Ömlenek ránk a fehérjeturmixok és a proteinpudingok, de tényleg ez kell az egészséges és izmos testhez?

Mennyi az ideális fehérjemennyiség, ami az izomépítésben is javunkra válik? Hozzá lehet-e jutni pusztán természetes forrásokból, a főétkezések alkalmával, vagy érdemes a proteinnel dúsított termékek polcain is kutakodni? Miért van ennek kifejezetten nagy jelentősége idősebb korban? Hatásosak-e a fehérjealapú diéták, és igaz-e, hogy vesekárosodást okozhat a túlzott bevitel? Táplálkozási szakértőt és személyi edzőt kérdeztünk.



„40 éve sportolok, de ezt én sem tudom összehozni” – a legnépszerűbb TikTok-edzéstrendekről kérdeztük a háromszoros fitneszvilágbajnokot

A TikTok neve egykor a zenés–táncos videókkal és könnyed mémekkel forrt össze, ma viszont már az edzés és a fitnesz világát is formálja. Emberek milliói próbálnak ki olyan „zsírégetőként” hirdetett mozgásformákat, amelyek gyors fogyást ígérnek – mások pedig extrém kihívásokkal próbálnak fegyelmet tanulni. De vajon melyik TikTok-trend mögött van valódi tudomány, és melyik csak jól csomagolt marketing? Czine Szilvia személyi és sportrehabilitációs trénerrel, háromszoros fitneszvilágbajnokkal beszélgettünk a közösségi médiában terjedő legnépszerűbb edzésmódszerekről.



Csodákat tehet magával, ha a kefirt ilyen rosttal kombinálja

Nottinghami kutatók egy könnyen elérhető, gyulladásgyilkos „csodaszert” találtak. Kiderítették, hogy a kefir és a prebiotikus rostok fogyasztása messze felülmúlja azoknak a táplálékkiegészítőknek a hatását, amelyeket a szervezet gyulladásainak megelőzésére ajánlanak.


„Orvosként sem mindig könnyű a túlsúlyos gyerekeknek jól tanácsot adni” – hogyan beszéljünk érzékenyen a fogyásról a családban?

Idén először több a túlsúlyos gyerek a világon, mint az alultáplált. A magyar helyzet sem jó, a kamaszok negyede túlsúlyos vagy elhízott. A szülők, még ha érzékelik is a problémát, sokszor bizonytalanok abban, hogy merre induljanak, segíteni akarnak anélkül, hogy lelki sebeket ejtenének a gyerekeiken. Hogyan érdemes belekezdeni a témába egy tinédzserrel ? És miért közös célokat tűzzünk ki, ha életmódváltásba kezdünk? Ezekről is kérdeztük a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának szakembereit, dr. Gács Zsófia endokrinológust és Magyar Emma klinikai szakpszichológust.


Ha egy gyerek csak bolognait eszik, akkor az legyen jó alapanyagból, jól elkészítve

Nem kell salátát enni brokkolival, de nagyon tudatosnak kell lenniük a mai szülőknek, ha egészséges, tápláló és finom ételeket szeretnének a gyerekeiknek adni – mondja Kalas Györgyi gasztroíró, akinek nemrég jelent meg negyedik, gyerekeknek szóló könyve a kedvenc ételek hátteréről. Mennyire érdekli a legkisebbeket a gasztronómia, mit lehet tenni, ha a sült krumpli–pizza–hamburger háromszögön túl mást nem akar enni a gyerek, és hogyan lehet lebeszélni a divatos, de egészségtelen italokról?


„Tudományos konszenzus van abban, hogy a vastagbélrákok kialakulása a bélflórában kódolt” – mit tehetünk a mikrobiomunkért?

A bélflóránk egy virágos alpesi rét – ha az ökoszisztémája felborul, akkor jön a „parlagfű”, azaz olyan baktériumfajok kezdenek elszaporodni, amelyek rákot, magas vérnyomást, diabéteszt, elhízást okoznak – mondja Schwab Richárd gasztoenterológus. Mire jók valójában a probiotikumok? Mit mérnek a drága bélmikrobiom-vizsgálatok? Milyen életmóddal segíthetjük elő a saját „rétünk” fajgazdagságát? És merre vezet a bélmikrobiom-orvoslás jövője?





Nem kell összeszorított foggal szenvedni – így enyhíthetjük táplálkozással a menopauza kellemetlen tüneteit

Magyarországon a nők 60 százaléka túlsúlyos, sokan így mennek neki a menopauza időszakának, amikor a férfiakkal szembeni egészségügyi előnyeik jelentős részét amúgy is elvesztik. Hogyan lehet féken tartani a kilókat, és közben az ingerlékenység, a hőhullámok, továbbá olyan veszélyes láthatatlan tünetek ellen is küzdeni, mint a koleszterinszint emelkedése? Milyen ételekkel lehet nyugodtabb az alvás, és hogyan neveljük rá magunkat a cukormentesebb életre? Erdélyi-Sipos Aliz dietetikust kérdeztük.


Nem a testsúlyán múlik, hogy vashiányos-e

A világon elegendő élelmiszert termelnek ahhoz, hogy mindenki jóllakjon, mégis 815 millió ember éhezik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2018-as adatai szerint. Ezért nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban, de ez – például a vashiány – nemcsak a kórosan soványakat, hanem a túlsúlyosokat is érintheti.