Jelenleg heti 150 perc testmozgást javasolnak a szakemberek annak érdekében, hogy csökkenjen a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. Ez azonban csak a minimumot jelenti.
Katalán kutatók szerint aki két ponton változtat az étkezési szokásain, az jó eséllyel kevésbé fog küzdeni a kilókkal.
Amikor világjárványról beszélünk, a legtöbben fertőző betegségekre gondolunk, gyorsan terjedő kórokozókra. Egyre több szakértő szerint azonban ma már a Parkinson-kór terjedésére is indokolt ezt a kifejezést használni. A betegség világnapját minden évben április 11-én tartják, James Parkinson születésnapján, aki elsőként írta le a betegség jellegzetes tüneteit. Az 1997 óta megrendezett világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a neurodegeneratív kórra, a korai felismerés jelentőségére, valamint az érintettek és családjaik támogatására.
Új megvilágításba helyezték finn kutatók az alvás és a szív- és érrendszer egészsége közötti összefüggést.
Kimutatható egészségügyi előnyei lehetnek annak, ha az ember nem lazsál mozgás közben, hanem egy kicsit intenzívebbé teszi azt – mutat rá egy friss kutatás.
Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, mekkora hatással van életmódunk arra, hogyan éljük meg ezt az életszakaszt mind lelkileg, mind fizikailag. Az életmódorvoslás megoldást ad mind a testi tünetek enyhítésére, mind a lelki folyamatok támogatására, és a hosszabb távú egészségügyi következményeket is jelentősen befolyásolhatja.
Több vizsgálat is arra az eredményre jutott, hogy a napközbeni mikromozgás jelentősen csökkenheti a halálozás kockázatát. Jack McNamara, a Kelet-Londoni Egyetem kutatója most azt vette sorra, milyen előnyökkel járhat ez a fajta életmód.
Víziszony, iskolai Cooper-futás, táncórán sarokba állítás, jazzbaletton helyhiány. A lustaság mellett minden adott volt, hogy több mint harminc éven át eszembe ne jusson sportolni. Hogy aztán legnagyobb meglepetésemre magamnak is bebizonyítsam, nem a biciklizés az egyetlen, amit ennyi idő után is meg lehet tanulni. Figyelem, a cikk nyomokban közhelyeket tartalmazhat.
Inzulinrezisztencia, 2-es vagy 1-es típusú cukorbetegség, esetleg szimpla fogyás – több oka is lehet annak, hogy valaki belekezd a vércukorértékei folyamatos nyomon követésébe. De mit remélhetünk a glükózmonitortól? Mennyibe kerül, és mekkora kényelmetlenséggel jár? Miért érdemes sonkát enni a sárgadinnyéhez, és mi viszi le jobban a cukrot, a séta vagy az úszás? Rákóczi Gabriella anyagcserekutatóval beszélgettünk a glükózmonitorról, és kifaggattuk tapasztalataikról az eszközt használó kollégáinkat is.
A kormány a drog elleni küzdelem sikerét a tiltásban látja, pedig hatékonyabb lenne elmagyarázni bizonyos dolgokat – véli Zacher Gábor. Szerinte az alkoholbetegség messze a legsúlyosabb gond, egymillió lakosra vetítve a legrosszabb eredményt produkáljuk Európa-szerte, beleértve az oroszokat és egyes szovjet utódállamokat is. A most megjelent Zacher 3.0 című könyv fókuszában a mentősök munkája áll, az ennek apropóján készült interjúnkra az ország toxikológusa magával hozta két bajtársát, Bozó Gyulát és Kőrösi Gábort is. Miért nem vállalna államtitkári pozíciót? Hogyan küzdenek meg a mentális terheléssel, és milyen az, amikor a mentős hamarabb sír fel, mint az újszülött? Milyen lenne egy tényleg működő drogprevenciós program? És mennyit kellene fogynia Orbán Viktornak, hogy megváltozzon az alakja?
Gyors fogyást, kockahasat, jobb egészséget ígérnek azokban az AI generálta videókban, amelyekben újabban tajcsizásra biztatják az embereket. De vajon mennyi igaz ebből? És mi az, amire tényleg jó a tajcsi?
Nem attól lesz egészséges egy étel, hogy olyan szavak szerepelnek a csomagolásán, mint a „természetes”, a „gluténmentes”, vagy a „fehérjedús”.
Még mindig nem örök, de a most várhatónál hosszabb és egészségesebb életet ígérnek a longevity módszerei. A területen az utóbbi időben több érdekes és fontos tudományos eredmény is született.
Nem fedünk fel nagy titkot azzal, hogy a világ legidősebb emberei nem vacsoráznak mindennap a mekiben, de néha azért ők is rájárnak a csokira, és még a sört sem feltétlenül vonják meg maguktól.
A cél, hogy pácienseim időskora ne betegségben, hanem egészséges kiteljesedésben teljen – mondja Bana Richárd, aki egy kistelepülés, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Székely háziorvosaként alkalmazza a legmodernebb, több tudományterületet ötvöző longevity módszereket. Állítja: minél többet tudunk az egészséges életmódról, annál olcsóbb megvalósítani.
Nem vesz igénybe sok időt, nem kerül erőfeszítésbe és mindenki számára hozzáférhető, mégis számos haszna van.
Egy friss tanulmányban több mint tíz ország közel ezer rákos beteg DNS-ét vizsgálták a kutatók, és úgy találták, hogy az E. coli baktériumnak is köze lehet a megbetegedéshez.
Néha úgy tűnik, Schwab Richárd vallási vezető, akit ezrek követnek, vállalva a szigorú életmódtanácsokat. A belgyógyász-gasztroenterológus saját bevallása szerint a legtöbb bírálatot az alkoholtilalom miatt kapja. Életmódváltó programja, amelyet közösségével országszerte hirdetnek, a nyitott, szabálykövető és érzelmileg stabil emberek között nagyon sikeres. Bár ők nincsenek túl sokan Magyarországon, Schwab társadalmi hatást akar kiváltani, és azt mondja, ha valaki tartja a szabályokat, „tálcán jön” a jó életminőség. HVG-Portré.
Mutatunk néhány egyszerű tippet, hogyan tehet többet egészségéért.
A sport fizikálisan és mentálisan is felszabadít. Az életkor nem lehet kifogás, soha nem késő belevágni. Czine Szilvia személyi és sportrehabilitációs trénerrel, háromszoros fitnesz világbajnokkal és Szilágyi Mónika medicalfitnesz-szakértővel többek között arról beszélgettünk, miért és hogyan érdemes 50 éves kor felett mozogni – akár sportmúlt nélkül is –, mi a teendő, ha egészségügyi panaszunk van, illetve mire fontos figyelni a táplálkozás és a pihenés terén.
