Szeretne 100 évig élni? Nem biztos, hogy ehhez elég a zöldség és a gyümölcs
Kínai kutatók több mint 5000, 80 évnél idősebb embert vizsgáltak meg, hogy kiderüljön, a táplálkozásnak van-e szerepe az idős életkor elérésében.
#egészséges életmód
Ujhelyi Nelli: A 46 kilogrammos fogyásomnál bevált egy egyszerű kapaszkodó
„Az egészséges választásnak nem kellene állandó akaraterőpróbának lennie” – vallja Dr. Ujhelyi Nelli kulturális antropológus, longevity- és táplálkozáskultúra-kutató, aki azt vizsgálja, hogyan formálják az egészséges élet esélyeit a családi mintáink, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális környezetünk. Hogyan lehet a hosszú egészséges élet gyakorlatát magyar viszonyok között megvalósítani? Mi hozta el a szemléletváltást a szakértő életében? Interjú.
Akár két kilóval is többet mutathat a mérleg egy sós vacsora után – honnan tudhatjuk, hogy túl sok sót fogyasztunk?
A magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata miatt a szakmai ajánlások következetesen a só csökkentésére biztatnak, közben egyre több kutatás vizsgálja azt is, mi történik, ha valaki túlzottan visszafogja a nátriumbevitelét. Dr. Csanaky Lilla táplálkozástudományi szakértővel beszélgettünk arról, mekkora az ideális mennyiség, és hogyan lehet ügyesebben elkerülni a sót.
Nem attól fog sportolni a gyerek, hogy anya és apa is fut – így válhat a jó példa teljesítménykényszerré
A szülő rendszeresen fut, biciklizik, edzőterembe jár vagy hétvégén túrázni indul. A gyerek ezt látja, természetes számára, hogy a mozgás része a mindennapoknak. Jó eséllyel ő is sportolni kezd? Hol húzódik tehát az egészséges szülői támogatás és a teljesítménykényszer határa? Mit tanul meg a gyerek abból, ha a szülei sportolnak, és mit abból, ha azt látja, hogy a sport mindenáron teljesítendő feladat? És hogyan lehet úgy átadni a mozgás szeretetét, hogy a gyereknek közben megmaradjon a saját döntésének szabadsága? Szeifert Noémi sportpszichológussal beszélgettünk.
Ezért nem elég az akaraterő a dohányzásról való leszokáshoz
A dohányzásról való leszokás sokak számára évekig tartó küzdelem, hiszen a nikotinfüggőség sokkal mélyebben gyökerezik az agyban, mint azt elsőre gondolnánk. A kutatók szerint nem az akaraterő hiánya áll a visszaesések hátterében, sokkal inkább néhány jól azonosítható triggerhelyzet és egy rosszul megválasztott stratégia. Milyen tudományos módszerek segítenek végleg leszokni, és milyen anyagi előnnyel járhat, ha valaki sikeresen leteszi a cigarettát?
6 tipp a változókor tüneteinek enyhítésére
Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, mekkora hatással van életmódunk arra, hogyan éljük meg ezt az életszakaszt mind lelkileg, mind fizikailag. Az életmódorvoslás megoldást ad mind a testi tünetek enyhítésére, mind a lelki folyamatok támogatására, és a hosszabb távú egészségügyi következményeket is jelentősen befolyásolhatja.
Savanyú káposztán él a Trump-kabinet fele – állítólag ez a fiatalság titka
Robert F. Kennedy Jr., J.D. Vance és több más washingtoni vezető politikus ugyanazt a szigorú étrendet követi: rengeteg fermentált zöldséget, legeltetett marha húsát eszik, alkoholt és cukrot pedig egyáltalán nem fogyasztanak. A diéta mögött egy orvos áll, aki tanácsadásért akár 18 ezer dollárt is elkér. Cserébe látványos fogyást, tisztább bőrt és több energiát ígér – még akkor is, ha a fermentált ételek jellegzetes, kissé kénes illata otthon néha feszültséget okoz az étkezőasztalnál.
Hatezer kalória, marhaszív, szájtapaszos alvás: Erling Haaland módszere túlmutat egy egyszerű diétán
Erling Haaland a 2026-os világbajnokságon hét góllal és egy történelmi negyeddöntővel bizonyította, hogy jelenleg ő a világ egyik legveszélyesebb csatára, és ennek nem sok köze van a véletlenhez. A norvég csatár napjait percre pontosan megtervezett, szinte megszállott rutin uralja, amelyben legalább annyira fontos szerepet kap az étkezés és az alvás, mint maga az edzés. Van benne olyan elem, amitől a csapattársai is földbe gyökerezett lábbal állnak, és olyan is, amit bármelyikünk kipróbálhatna még ma este. Megnéztük, mi rejlik Erling Haaland teljesítménye mögött, és mit érdemes ellesni belőle.
Az olimpikonok legveszélyesebb sérülése sokszor láthatatlan – hogyan írta át a mentális egészség az élsport szabályait?
A sportvilág sokáig a lelkierő romantizált képére épült: a fájdalom elviselése, a „nem adom fel” mentalitás és a határok folyamatos kitolása számított az igazi bajnoki hozzáállásnak. Az elmúlt években azonban egyre több élsportoló kezdte el lebontani ezt az ideált, és kimondani azt, amiről korábban alig esett szó: a mentális egészség ugyanolyan sérülékeny, mint a test, és legalább annyira védelemre szorul. Fejes Dóra sportpszichológussal beszélgettünk.
Djokovic nem hisz az orvosokban, mégis szinte verhetetlen 39 évesen – hogyan maradnak formában az idősödő élsportolók?
Novak Djokovic 39 évesen olyan meccset nyert meg Wimbledonban, amire a legtöbb húszéves teniszező teste sem lenne képes – és ez nem véletlen. A szerb sztár 15 éve gluténmentesen étkezik, rendszeresen jógázik és jeges vízbe ugrik. Egy vitatott spirituális guru tanácsára pedig sokáig a saját szervezetére bízta egy makacs sérülése gyógyítását, ahelyett hogy megműttette volna magát. De vajon tudomány áll-e mindezek mögött, vagy inkább hit és rendkívüli fegyelem tartja ilyen kiváló formában a teniszlegendát? M lehet a valódi titka annak, hogy Djokovic teste még mindig bírja a folyamatos terhelést?
Nem csak az életkor számít: ez a 7 mindennapi szokás gyorsíthatja a biológiai öregedést
Nem csak az évek múlása öregít: bizonyos mindennapi rutinok láthatatlanul gyorsíthatják a szervezet biológiai öregedését. A dohányzás, a rossz alvás, a tartós stressz, a mozgáshiány vagy a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend olyan folyamatokat indíthatnak el a sejtekben, amelyek hosszú távon az egészségre is hatással vannak. A változtatáshoz azonban nem mindig van szükség radikális életmódváltásra. De vajon melyek azok a szokások, amelyek a leginkább „öregítik” a szervezetet?
Felfutott ez az új táplálkozási trend, nagy baj is lehet belőle
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az úgynevezett tiszta étkezés komoly egészségügyi problémák kialakulásához is vezethet.
Átszámolták, mennyi edzés kellhet az egészséghez, az eredmény megdöbbentő
Jelenleg heti 150 perc testmozgást javasolnak a szakemberek annak érdekében, hogy csökkenjen a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. Ez azonban csak a minimumot jelenti.
Nem megy a fogyókúra? Változtasson ezen a két dolgon
Katalán kutatók szerint aki két ponton változtat az étkezési szokásain, az jó eséllyel kevésbé fog küzdeni a kilókkal.
Ezek a Parkinson-kór figyelmeztető jelei – új kutatások adnak reményt a megelőzésben
Amikor világjárványról beszélünk, a legtöbben fertőző betegségekre gondolunk, gyorsan terjedő kórokozókra. Egyre több szakértő szerint azonban ma már a Parkinson-kór terjedésére is indokolt ezt a kifejezést használni. A betegség világnapját minden évben április 11-én tartják, James Parkinson születésnapján, aki elsőként írta le a betegség jellegzetes tüneteit. Az 1997 óta megrendezett világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a neurodegeneratív kórra, a korai felismerés jelentőségére, valamint az érintettek és családjaik támogatására.
Nagyobb eséllyel marad egészséges, ha ezt az egy dolgot betartja
Új megvilágításba helyezték finn kutatók az alvás és a szív- és érrendszer egészsége közötti összefüggést.
Megéri futni a busz után? Igen, ha ez csak a kezdet
Kimutatható egészségügyi előnyei lehetnek annak, ha az ember nem lazsál mozgás közben, hanem egy kicsit intenzívebbé teszi azt – mutat rá egy friss kutatás.
Nincs ideje a testmozgásra? Életmentő lehet, ha ezt csinálja
Több vizsgálat is arra az eredményre jutott, hogy a napközbeni mikromozgás jelentősen csökkenheti a halálozás kockázatát. Jack McNamara, a Kelet-Londoni Egyetem kutatója most azt vette sorra, milyen előnyökkel járhat ez a fajta életmód.
Serdült Viktória: Mit adott nekem 10 kiló és egy okosóra?
Víziszony, iskolai Cooper-futás, táncórán sarokba állítás, jazzbaletton helyhiány. A lustaság mellett minden adott volt, hogy több mint harminc éven át eszembe ne jusson sportolni. Hogy aztán legnagyobb meglepetésemre magamnak is bebizonyítsam, nem a biciklizés az egyetlen, amit ennyi idő után is meg lehet tanulni. Figyelem, a cikk nyomokban közhelyeket tartalmazhat.
„A glikémiás index elve évekkel ezelőtt megdőlt” – kipróbáltuk a vércukrot folyamatosan mérő kütyüt, és kiderült, az sem mindegy, mit mivel eszünk
Inzulinrezisztencia, 2-es vagy 1-es típusú cukorbetegség, esetleg szimpla fogyás – több oka is lehet annak, hogy valaki belekezd a vércukorértékei folyamatos nyomon követésébe. De mit remélhetünk a glükózmonitortól? Mennyibe kerül, és mekkora kényelmetlenséggel jár? Miért érdemes sonkát enni a sárgadinnyéhez, és mi viszi le jobban a cukrot, a séta vagy az úszás? Rákóczi Gabriella anyagcserekutatóval beszélgettünk a glükózmonitorról, és kifaggattuk tapasztalataikról az eszközt használó kollégáinkat is.
