Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A Nemzeti Társaság a Gyermekekkel Szembeni Kegyetlenkedés Megelőzésére nevű brit szervezet saját felmérésére hivatkozva állítja azt, hogy 2019-ben a gyermekek online megkörnyékezése megháromszorozódott, minden ötödik áldozat 12 éven aluli volt. A Missing Children nevű európai ernyőszervezet azt tette hozzá, hogy ez a magatartás az esetek jelentős részében valamiféle szexuális kizsákmányoláshoz vezet, ami a gyermekek otthonról történő elmenekülésének egyik fő kiváltó oka. Évente összesen mintegy 250 ezer eltűnt gyermeket regisztrálnak Európában.
A brit felmérésben 2000 gyermeket kérdeztek meg, akik 11 és 17 év közöttiek. Arra jutottak, hogy azok a fiatalok, akik nagyobb mértékben támaszkodnak a közösségi médiára és ezzel párhuzamosan boldogtalanok, extrovertáltak és magányosak, jobban ki vannak téve annak, hogy online megkörnyékezzék őket. A fiatalok 4 százaléka került kapcsolatba olyan felnőttel, aki valamilyen szexuális üzenetet juttatott el hozzájuk. Ugyanakkor a boldogtalan, magányos, az internetet átlagnál többet használók körében ez az arány már 9 százalék volt. Amennyiben két veszélyeztetett csoportban lévő fiatal találkozott az online térben, akkor már minden ötödik arról számolt be, hogy valamiféle szexuális üzenettel találkozott. Sok esetben képek cserélnek gazdát, és ekkor már a fotó tulajdonosa elveszíti az irányítást a kép felett, azzal könnyen vissza lehet élni, zsarolásra, zaklatásra lehet használni.
A koronavírus-járvány alatt mindez fokozottabban érvényesül. A technológiai cégek erőforrás híján kevesebbet tudnak foglalkozni a tartalom moderálásával, az elkövetők pedig még aktívabban keresik a kapcsolatot a fiatalokkal a közösségi médiában. Az Európai Bizottság idén júliusban mutatta be a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések ellen készített stratégiáját, amelynek része, hogy egy uniós adatközpontot, megelőzési hálózatokat és erős jogi keretet hozzon létre. Ugyanakkor a rendőrség erejét leköti a súlyosabb bántalmazási formákkal szembeni harc, az online szolgáltatók ezért fontos szövetségesek az online szexuális visszaélések elleni küzdelemben.
Éves szinte 17 millió önkéntes jelentést küldenek a hatóságoknak ezek a szolgálatók, amelyekben gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos információ van, közel 3 millió jelentés az EU-ban tárolt adatokra vonatkozik. A civil szervezetek ebben a helyzetben arra hívják fel a figyelmet, hogy a decemberben hatályba lépő Európai Elektronikus Hírközlési Kódex lehetetlenné teheti ezeket az önkéntes jelentéseket. A jogszabály ugyanis kibővíti az elektronikus hírközlés definícióját, amelyre már az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv vonatkozik. Az Európai Bizottság kezdeményezte ennek a helyzetnek a feloldását, lehetővé téve a meghatározott technológiák további használatát a gyermekek online szexuális zaklatásának korlátozása érdekében.
Ennek érdekében azonban a jogalkotónak kell lépéseket tennie. Vagyis most a politikusokon a sor, a civilek ezért fordultak felhívásukkal az Európai Parlamenthez.
