Négy év alatt a korábbi szint két-háromszorosára emelkedett az iskolákban az egyes tantárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya – idézi az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének nemrégiben publikált, „A közoktatás indikátorrendszere 2021” című kiadványát a Népszava.

Ez azt jelenti, hogy ezek a tanárok úgy tanítanak egy szaktárgyat – például matematikát, fizikát, kémiát –, hogy bár pedagógiai képesítéssel rendelkeznek, de nem abból a tantárgyból, amit azért kell tanítaniuk, mert nincs elég, vagy egyáltalán nincsenek szakos kollégáik.

A kiadvány szerint 2016 után nőtt rendkívüli mértékben a szaktantárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya, az általános iskolákban 2020-ban már a természettudományi tárgyakat tanítók 10, a matematikát tanítók 9, az idegen nyelvet tanítók 8, valamint az összes szakos tárgyat oktatók 7 százalékának nem volt szakképesítése a tárgy tanításához.

A legrosszabb helyzetben a községek vannak, a képesített pedagógusok hiánya minden szakos tantárgy esetében meghaladja a 10 százalékot. A kisebb vidéki települések általános iskoláiban természettudományi tárgyakat tanítókra lenne a legnagyobb szükség, itt 2020-ra már több mint 14 százalékra emelkedett azoknak a tanároknak az aránya, akik szakos képesítés nélkül tanítanak például fizikát, kémiát, biológiát.

Különösen aggasztó a helyzet a hátrányos helyzetű régiókban. Például azokban az általános iskolákban, ahol nagyon magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, az idegen nyelvet tanító tanárok 25 százalékának, a matematikát tanító pedagógusok 23 százalékának, a természettudományi tantárgyakat tanítók 20 százalékának nem volt megfelelő képesítése.

A természettudományos tanárok aggasztó hiányáról itt és itt írtunk többek között korábban.