A bukaresti Humanitas kiadónál idén nyáron megjelent Homo históriák – kilépni a láthatatlanságból című könyv tartalmazza Kallós Zoltán történetét - írja a Magyar Hang. A kötetet Florin Buhuceanu melegjogi aktivista szerkesztette, akinek sokan névtelenül, de páran nevüket is vállalva mondták el, milyen volt melegnek lenni Nicolae Ceaușescu Romániájában, valamint a rendszerváltást követő zűrzavaros időszakban.

Buhuceanunak nyilatkozott, a nyilvánosság előtt először felvállalva szexuális orientációját Kallós Zoltán, erdélyi néprajzkutató is még a halála előtt.

Jóllehet a kétszeres Kossuth-díjas kutató nyíltan nem beszélt melegségéről, a Magyar Hang újságírója emlékeztet, hogy a bukaresti Securitate tudott Kallós homoszexualitásáról. A rá vonatkozó megfigyelési dossziéból, amely csaknem 400 oldal, világosan kiderül, hogy "az etnográfust melegsége miatt többször is meghurcolták a román hatóságok, börtönben is ült emiatt".

Kallós Zoltán 2018-ban, életének 92. évében hunyt el. Munkásságát egyebek mellett Kossuth-nagydíjjal, Corvin-lánccal és Europa Nostra-díjjal is elismerték. Eredményeire Magyarországon is felfigyeltek, a hatvanas évek elején Kodály Zoltán hordozható magnetofont küldött neki, megkönnyítve a korábban fonográffal, majd 10-15 kilós magnóval végzett néprajzi gyűjtését. A népköltészet, a népszokások és a néptáncok mellett a bőr, fa, textil és kerámia használati tárgyak, valamint a ruhákon, a bútorokhoz tartozó szöveteken, függönyökön, ágyterítőkön megjelenő varrott és hímzett díszítések is érdekelték.

A magyarul, románul és cigányul is beszélő kutató nemzetiségre való tekintet nélkül gyűjtötte e három nép hagyományait az észak-mezőségi falvakban Szék környékén, Kalotaszegen a Nádas-menti falvakban, a gyimesi csángóknál és a moldvai csángóknál. Gyűjtőmunkájával 15 ezer dallamot jegyzett le, 26 kazettát adott ki, közülük 8 balladákat tartalmaz.

Neve összeforrt az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom életre hívásával és istápolásával is. Életéről bővebben itt olvashat.