1840. augusztus 29-én készül a Budai várról ez első dagerrotípia, ezt a dátumot választották a magyar fotográfia napjának. A fotográfia történetében jelentős szerepe volt magyar felfedezőknek.
Éppen csak egy éve mutatta be találmányát, a dagerrotípiás eszközt a világnak Louis Daguerre, amikor Magyarországon is elkészült az első fotó: 1840 nyarán a minden technikai újdonságot érdeklődéssel fogadó matematikus, Vállas Antal a Magyar Tudós Társaság 11. nagygyűlésének keretében a Dunát és a Királyi Várat vette fel egy megvilágítás előtt fényérzékennyé tett, ezüstözött rézlemezre. Ennek az eseménynek a dátuma, augusztus 29. lett a magyar fotózás napja.
Azóta hatalmasat fejlődött a fotókészítés technológiája, a képrögzítés egyszerűsödéséhez és elterjedéséhez, a valóságot egyre tökéletesebben visszaadó fotók létrejöttéhez pedig magyar felfedezők is jelentősen hozzájárultak – derül ki a Millenárison megrendezett Álmok Álmodói 20 kiállítás közleményéből.
Két szakember kiemelkedik a fotózással foglalkozó magyar újítók közül: Mihályi József és Dulovits Jenő.
Bár a Kodak csúcsmodelljeit főként azok ipari formatervezőihez, például Walter Dorwin Teague-hoz kapcsolja a köztudat, Mihályi József volt, aki ezeknek a szerkezeteknek a mechanikáját megtervezte, sokszor jelentős fejlesztéseket megvalósítva – emeli ki Fejér Zoltán György fotográfus, fotótechnika-történész a közleményben. A Magyarországról még az első világháború előtt kivándorolt mérnök a nagy hatótávolságú – eredetileg katonai célokra, ma már inkább természetfotósok és újságírók által használt – fényképezőgépekhez kapcsolódó szabadalmakat jegyzett leginkább. A Kodak cég bár a tömegek számára használható, eladható típusokat preferálta, élete végéig nagyon megbecsülte Mihályi munkáját, egy időben a tervezési részleg vezetője is volt.
A másik magyar feltaláló, aki fontos szerepet játszott a fotótechnológia történetében, az éppen 50 éve elhunyt Dulovits Jenő matematikus és fényképész volt, akinek a nevéhez az első tükörreflexes gép feltalálása fűződik. Nemzetközi karriert is befuthatott volna ezzel, ha nem egy KGST országban jegyezteti be a szabadalmát.
Dulovits megelőzte, felülmúlta a korát – hangsúlyozza Fejér Zoltán György. „Nyugat-Németországban, Svájcban az 50-es években jutottak el oda, ahova ő a 40-es évek elején: a tükörreflexes fényképezőgép megalkotásáig. Mivel azonban a KGST-országok közül Kelet-Németországnak jutott a fényképezési ágazat, 43-as szabadalma és annak nyomán a 49-től forgalmazott gépek nem hódították meg a világot. Szabadalmai azonban a mai napig fel-fel bukkannak a fejlesztések során.”
Jóval ismertebb a laikusok számára Gábor Dénes és szabadalma, a hologram, amelynek 1947-es – már Angliában megvalósított – felfedezéséért a fizikus 1971-ben Nobel-díjban is részesült. Petzvál György mérnök-matematikus nevéhez kötődik a modern fényképészeti objektív lencserendszer felfedezése.
De a polaroid technika és a nem gyúlékony film fejlesztője szintén magyar volt, előbbi Rott Andor, utóbb Schuller Aladár.
A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
