Karikó Katalinra kíváncsiak a leginkább a gyerekek, pedig a Marson is sétálhatnak
Lenyűgöző, de talán túl sok információt próbál bemutatni a Millenárison megnyílt Álmok Álmodói 20 című kiállítás. Sétálhatunk a Marson, műthetünk laparoszkópiás eszközzel, vezethetünk Ikaruszt, és közben dagadhat a büszkeségtől a mellünk a magyar feltalálók elképesztő eredményei miatt.
Ha a magyar nemzet nem hisz saját sikerességében, hogyan várhatná el bárkitől, hogy higgyen benne?
– tette fel a kérdést Orbán Viktor miniszterelnök 2001. december 17-én az Álmok álmodói – Világraszóló magyarok című kiállítás megnyitóján. A nemzeti büszkeségre épülő tárlat akkor erősen a választási kampány része volt, és már a helyszíne is a Fidesz-kormányhoz kötődött: az átláthatatlan módon, de gigaösszegért felújított Millenáris egyik csarnokában épült fel. A Miniszterelnökségi Hivatal által megrendelt – a magyar tudomány, ipar, technika, művészet és kultúra kiemelkedő személyiségeit és találmányait bemutató nagyszabású – tárlatra önmagában is rekordköltségvetés, 2 milliárd forint jutott. Mire megnyílt, az addigi főrendező, Jerger Krisztina – a szakmai autonómiájának sérülése miatt – lemondott, de végül a nézőszámot tekintve kétségkívül sikeres volt a kiállítás, amelyet 800 ezren láttak.
Most, húsz évvel később, az Orbán-kormány újra a kampányra időzítve hozta tető alá az eredeti helyszínen a kiállítás 2.0-ás változatát Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, magyar találmányok címmel. Talán babonából (hiszen a 2002-es kampányt elbukta végül Orbán), talán más ok miatt, ezúttal Gulyás Gergely nyitotta meg hivatalosan, természetesen erősen kampányízű beszéddel, aminek lényege, hogy a Fideszt akkor leváltó kormánynak „Magyarországot a jövő kapujából sikerült visszafordítani, mindazt, amit a kiállítás hirdetett, a Millenárissal együtt sikerült zárójelbe tenni”.
Magyarország akkor nem előre ment, hanem hátra, ugye.
Pedig kár ilyen politikai térbe emelni a tárlatot, mert az sokkal többet érdemel. Ugyanis egy nagyon jól átgondolt, 21. századi, interaktív, minden korosztálynak szóló kiállítás nyílt kedden a Millenáris hatezer négyzetméterén, amit másfél kilométeres „túrával” lehet bejárni alsóhangon is több óra alatt, de ha valaki alaposabban akar elmélyedni a mintegy hatszáz magyar tudós, felfedező és egyéb géniusz munkásságában és találmányaiban, akkor akár több napot is rászánhat.
Az, hogy a gyufa, a golyóstoll, a nukleáris láncreakció, a C-vitamin, a Rubik-kocka és még számos világraszóló találmány mind-mind magyar feltalálókhoz köthető, köztudott, de így egyben látva mindezt, valóban lélegzetelállító. Mint ahogy az is, mennyit változott a világ 20 év alatt, és ebben a változásban szintén nem kis részben kivették a részüket honfitársaink.
Gondoljunk csak bele, az előző kiállítás idején még senkinek nem volt okostelefonja, és „buta” mobilja is csak a magyarok ötödének, internet előfizetése alig 400 ezer magyarnak volt, azok döntő többsége is modemes kapcsolattal döcögött, arról már nem is beszélve, hogy az akkori kiállítás idején születettek ma már jogosultak lesznek az április választáson kinyilvánítani a politikai akaratukat. És akkor még talán nem is beszéltünk sem hálózattudományról, sem igazán komolyan Mars-utazásról vagy újabb magyar űrhajósokról, és persze a koronavírusról biztosan nem.
Akkoriban alig több mint 30 ezer kilométernyi burkolt úton futott 2,5 millió autó Magyarországon, ma 2-3 ezerrel kilométerrel több a burkolt út, amin viszont négymillió autó közeledik. (Csoda, hogy mindenütt dugó van?) Ezt az adatot egyébként már a mostani tárlat mutatja be az úgynevezett mobilitás csomóponton. A tárlat ugyanis olyan csomópontok köré szerveződik, mint a mobilitás, az orvoslás, az energia, ipar, az agrár, az infokommunikáció, és a tér tudománya (ez a matematikát és a rá épülő tudományokat jelenti a fizikától az űrkutatásig).
És minden területen ott vannak a magyar tudósok, feltalálók. Hogy mennyire jelen idejű a kiállítás, az többek között abból is látszik, hogy a termekben éppúgy szembejön Karikó Katalin életműve, mint Barabási Albert-Lászlóé, vagy hogy megismerhetjük a most új magyar űrhajósokat kereső Hunor programot.
A tárlat megnyitása előtt már meghívtak egy sor iskolai csoportot, és mindenki meglepődött, hogy nem mondjuk, a történelmi autószalonként kinéző mobilitás csomóponton látható Ford T-modell vagy Tátra (mindkét autómodell magyar tervezőkhöz köthető természetesen), esetleg az Ikarus busznál (aminek a sofőrülésébe is be lehet ülni) vagy Besenyei Péter műrepülő világbajnok egyik repülőgépénél ragadtak meg a gyerekek, nem is a Mars felszínét imitáló teremben (pedig VR-szemüveggel sétát is lehet tenni a szomszéd bolygón), vagy a magyar matematikusok fala előtt álltak meg, akikről tételeket neveztek el (na jó, mondjuk ez talán érthető), hanem az orvoslás érdekelte őket leginkább. Azon belül is főleg a járványok története, és a koronavírus elleni vakcina (és persze Karikó Katalin élete).
Mint Csorba László történész, a tárlat egyik kurátora a hvg.hu-nak elmondta, ez természetes, hiszen a mai gyerekek „a világtörténelemmel a Covid-járvány révén találkoztak, ellentétben, mondjuk a dédszüleikkel, akiknek ez a döntő élmény a világháború volt. Így ők az orvoslással kapcsolatban élik meg, mennyi csodálatos felfedezés viszi előre a világot, és hogy ezekben bizony nagy szerepe lehet magyaroknak is”.
Az orvoslás részen a látogatók egyébként kipróbálhatják azt is, hogyan tudnának elvégezni egy laparoszkópiás műtétet (kis karikákat kell a megfelelő helyre varázsolni a laparoszkópiás eszközökhöz hasonló mozdulatokkal: nem könnyű mutatvány!), vagy megnézhetik Semmelweis Ignác műtőasztalának mását, és különböző játékokon keresztül megismerhetik az emberi agy működését is.
A kiállítótérben az infokommunikáció, valamint az ipar- és energiaszektor találmányai is bemutatkoznak az Eötvös-ingán és Bláthy Ottó villanyóráján keresztül az atomenergia hasznosítását lehetővé tevő eredményekig. A látogatók kipróbálhatják magukat egy tévé- és egy rádióstúdióban is, de azt is megnézhetik, hány magnókazettát tud kiváltani egy modern adathordozó. A mezőgazdaság területéhez egy stilizált búzamezőn át vezet az út, amelynek közepén egy százéves gőztraktor látható, és kiderül, hogy milyen magyar találmányok kötődnek például a modern, precíziós gazdálkodáshoz. Nem is lehet összefoglalni, mi mindent fedezhetnek fel a látogatók: a tömény információbombát még úgy sem lehet befogadni, hogy kifejezetten üdítő módon, hol egy játékkal, hol egy kvízzel, hol egy videóval, hol egyéb trükkökkel próbálják izgalmasabbá tenni a látottakat a szervezők. Több mint 30 interakcióval, 150-nél több digitális, és mintegy 6,5 órányi filmes, valamint vetített tartalommal segítik a befogadást, ami néhány óra alatt lehetetlen: ez többnapos elfoglaltság.
A tárlat talán legizgalmasabb része a tér tudománya rész. Itt – különböző zsilipeken átjutva – várnak kalandok a látogatókra, például VR-szemüveg segítségével sétálhatnak a Marson vagy éppen majdnem teljes 360⁰-os vetítésben láthatják az űrkutatás vívmányait, azt is, hogyan lőtték ki egykor Farkas Bertalan rakétáját. De akár lemérhetjük saját testsúlyunkat (földi és marsi körülmények között is: utóbbi lényegesen jobban fog tetszeni a fogyókúrázóknak), és lézeres műszerrel imitálhatunk egy Föld–Hold-távolság-mérést.
Mondjuk, ez alapból azért nem lesz túl olcsó egy családnak. Egy felnőttjegy 5000 forintba, a gyerek- és diákjegy 3500-ba kerül, a családi jegy 12 ezer forint.
Ettől függetlenül, a szervezők arra számítanak, hogy a tárlat megismételheti a 20 évvel ezelőtti kiállítás sikerét, és most is azt várják, hogy december 31-ig akár 800 ezren is kilátogatnak a Millenárisra. A tárlat 15 hónapos előkészület után nyílt meg, 3,2 milliárd forintos költségvetésből.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Rubik Ernő: „A készen kapott, tekintélyelvű tudás elnyomja a kérdezés szabadságát”
A gyerekek a belső motivációjukat és kíváncsiságukat megőrizve kell, hogy megértsék a világot – mondja a hvg360-nak adott exkluzív interjúban Rubik Ernő, akinek a világ számos pontján egyszerre jelent meg könyve a bűvös kocka történetéről. A feltaláló elmesélte, milyen tanuló volt, hogy miért tartja magát mindenben amatőrnek, elmondta, milyen érzés volt először kirakni a bűvös kockát, és azt is, hogy mit gondol azokról, akik a neten talált útmutatók alapján rakják ki a kockát.
Felküldik a Holdra Karikó Katalin történetét, és öt másik magyar tudósét is
Magyar tudósok történetét juttatja a Holdra a Telenor és a Tungsram. Bay Zoltán, Barabási Albert-László is szerepel a Hold-plaketten.
