A Párbeszéd parlamenti képviselője, Szabó Rebeka benyújtott egy olyan javaslatot, amely a fogamzásgátló eszközöket tette volna elérhetőbbé a nők számára, azonban ezt a Népjóléti bizottság nem támogatta.

Szabó egyébként azt akarta elérni, hogy

• a fogamzásgátló tabletták tartozzanak a tb-támogatott gyógyszerek körébe;
• az óvszerek a kedvezményes, 5 százalékos áfával adózzanak;
• 3 havonta egy alkalommal ne legyenek vénykötelesek az esemény utáni tabletták.

A politikus a Facebookon azt írta, hogy a Szexuális és Reproduktív Jogok Európai Parlamenti Fórumának 2022. évi vizsgálata szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a fogamzásgátló módszerek elérhetősége az egész EU-ban.

Szabó posztja a tragikusan elhunyt nyíregyházi kisfiú ügyére utalva is kitér, hogy a kormánynak sürgősen tennie kellene az iskolai szexuális felvilágosítás korszerűsítése és a fogamzásgátlással kapcsolatos ismeretek széles körű terjesztése érdekében. A politikus szerint így lehetne elkerülni azt, hogy

egy 17 éves lány három gyermeke közül kettő már állami gondozásban legyen.

Nem az a baj a sürgősségi fogamzásgátlással, hogy hány tabletta fogy Magyarországon

Az esemény utáni tabletták eladási számai nem mondanak el többet az abortuszról, mintha az óvszereladási statisztikákat nézegetnénk. Rétvári Bence hétfőn közölte, hogy Magyarországon 2020. januárjától 2022. augusztusáig összesen 73 632 doboz sürgősségi fogamzásgátló gyógyszert (azaz esemény utáni tablettát) váltottak ki a patikákban. Ez átlagolva havonta 2301, éves szinten pedig 27 612 dobozt jelent.