Rétvári Bence hétfőn közölte, hogy Magyarországon 2020. januárjától 2022. augusztusáig összesen 73 632 doboz sürgősségi fogamzásgátló gyógyszert (azaz esemény utáni tablettát) váltottak ki a patikákban. Ez átlagolva havonta 2301, éves szinten pedig 27 612 dobozt jelent. Bár a Belügyminisztérium miniszterhelyettese által megadott mértékegység a „doboz”, mivel ezeket a gyógyszereket szemenként csomagolják, írhatnának egyszerűen tablettát, vagy simán darabszámot is. (Ennek a tisztázása csak abból a szempontból fontos, hogy az ember ne úgy képzelje el az esemény utáni tablettát, mint mondjuk a tízesével csomagolt óvszert: egy doboz itt egyetlen alkalommal jelent segítséget.)

Az egész témát Novák Előd dobta be most a közbeszédbe, ugyanis ő kérdezett rá (eredetileg Pintér Sándor belügyminiszternél) a magyar gyógyszertárakban kiváltott esemény utáni tabletták számára. A Mi Hazánk politikusa az írásbeli megkeresésében egy, a pártja és különösen Dúró Dóra által rendszeresen hangoztatott állításához keresett igazolást, deklaráltan azt akarta bizonyítani, hogy „az abortusz a vezető halálok”.

Képünk illusztráció.

AFP / LAURENT / CECILE / BSIP

Mivel Magyarországon a KSH adatai szerint a terhességmegszakítások folyamatosan csökkenő száma az elmúlt évtizedben egyre inkább elmaradt a szív-és érrendszeri betegségek okozta halálok számától, ez az állítás attól függetlenül hamis, hogy a terhességmegszakítást ideológiai meggyőződés alapján haláloknak tekintjük-e egyáltalán (a KSH egyébként nem is tekinti annak). A Mi Hazánk politikusa mindenesetre a hivatalos statisztikát többek között azzal próbálja meg vitatni, hogy abortusznak tekinti az esemény utáni tabletta alkalmazását.

„Nem egy friss diskurzus, hogy abortáló eszköznek számít-e a sürgősségi fogamzásgátló tabletta, de a tudomány jelen állása szerint a hazánkban kapható sürgősségi fogamzásgátló tabletták csak megelőzni képesek a terhességet, megszakításra nem alkalmasak” – mondja a hvg.hu-nak Dr. Benkovics Júlia, nőgyógyász.

A terhesség ugyanis a petesejt és a spermium találkozásának pillanatában jön létre. Ahogy az orvos fogalmaz:

„Az esemény utáni fogamzásgátló tabletta azt az agyi LH-csúcsot gátolja meg, ami kiváltja a peteérést, vagyis azt akadályozza meg, hogy a petesejt egyáltalán elinduljon erre a randevúra.”

A rendszeresen szedett hormonális fogamzásgátló tabletta is ugyanezen az elven működik, csak az a progesztint (azaz szintetikus sárgatesthormont) kisebb mennyiségben adagolva gátolja a peteérést. Amennyiben a módszer működik, akkor szó sincs „magzatáldozat”-ról.

Az esemény utáni tablettát szokás „72 órás tablettának” is hívni, ugyanis a védekezés nélküli aktust követő három napban (egyes újabb kutatások szerint akár 5 napban) van lehetőség a petesejt és a spermium találkozásának megakadályozására. Ez azonban jelentősen függ attól, hogy a tablettát alkalmazó nő hol tart a saját ciklusában. Ha napok telnek el az aktus és a gyógyszer bevétele között, és közben a peteérés megtörténik, akkor a készítmény már nem használ.

AFP / LAURENT / CECILE / BSIP

Ebből a szempontból kifejezetten fontos, hogy mennyi időbe telik hozzáférni a sürgősségi fogamzásgátlóhoz. Bár már 2015-ben recept nélkül vásárolhatóvá tették volna ennek a gyógyszernek az egyik típusát, de az Emberi Erőforrások Minisztériuma ragaszkodott ahhoz, hogy az is vényköteles maradjon. Ezt hivatalosan „betegbiztonsági kockázatok”- kal indokolták, azonban a WHO állásfoglalása szerint biztonságos módszer az esemény utáni tabletta alkalmazása, ráadásul az ENSZ szakbizottsága, a CEDAW már két évvel korábban, 2013-ban azt szorgalmazta, hogy a magyar állam szüntesse meg a sürgősségi fogamzásgátlás vénykötelességét.

Alapesetben lakhely szerint illetékes nőgyógyászati rendelőben vagy a háziorvosnál írják fel a receptet, de könnyen előfordulhat, hogy erre nincs azonnal lehetőség. Aki ennél gyorsabb utat keres, az a gyógyszer 7–10 ezer forintos árán felül akár ennek az összegnek a többszörösét is kifizetheti magánrendelésen, vagy akár erre szakosodott online konzultáción azért, hogy hozzájuthasson a vényköteles tablettához.

„A sürgősségi fogamzásgátló tabletta rendszeres használatára berendezkedni azért nem érdemes, mert egyéb módszereknél kevésbé hatékony, több mellékhatást okozhat és drágább is”

– véli a hvg.hu-nak nyilatkozó szakorvos. Benkovics szerint ugyanakkor a jelenlegi keretek között sem működik jól a sürgősségi fogamzásgátlás rendszere hazánkban.

Azt, hogy tervez-e ezen a jelenleg is döcögős rendszeren változtatni (akár szigorítani, akár enyhíteni) a kormány, nem lehet tudni. Az ugyanakkor, hogy a Mi Hazánk az esemény utáni tabletta elleni küzdelmet is a zászlajára tűzte, lehet előjele szigorításnak, hiszen – ahogy azt a „gyermekvédelmi”-nek nevezett népszavazás, az orosz–ukrán háború kormányzati kommunikációja és a szívhang-törvény esete is mutatja, radikális nézetek társadalmi elfogadottságát remekül tesztelheti Novák Elődék pártjának ténykedésén keresztül a kormánypárt, és azokat az elemeket, amelyek „működnek”, le tudja másolni.

Ezért is fontos a Fidesznek, hogy a Mi Hazánk kéznél legyen

A Jobbik egykori szerepét is megörökli a parlamentbe bejutó Mi Hazánk: a tőle jobbra álló pártot korábban is lakmuszpapírnak használta a kormánypárt, és ez ezután is így lesz. Sok más mellett a „gyermekvédő" népszavazás és az orosz-ukrán háború kormányzati kommunikációjában is felbukkan a Mi Hazánk-szál.