Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Komplett geopolitikai elemzést adott elő Schmidt Mária a Mandiner Reakció című műsorában, ahol az Egyesült Államok helyzetére, az orosz-ukrán háborúra, valamint Németország és Franciaország Európában betöltött szerepére is kitért.
A Terror Háza főigazgatója szerint Kína nem hagyná, hogy az Egyesült Államok beavatkozzon a távol-keleti ország életébe, egy esetleges kínai-tajvani háborúnál pedig Amerika nehezen tudná megmagyarázni „a fiatalabb generáció esetleges katonai hadba állításánál”, hogy miért szükséges a konfliktus. Hozzátette, Washington már nem annyira magabiztos, mint az iraki háború kezdetekor volt, amit abból érzékel, hogy egyre erőteljesebben akarják egyben tartani a NATO-t. Schmidt Mária szerint az éppen pár hete új taggal bővült katonai szövetségen belül az amerikaiaknak „már csak a nyugati országok maradtak, és leginkább az angolszászok, akikre igazán lehet számítani”.
„Németország szellemi és politikai értelemben teljesen eltűnő félben van” – mondta a múzeumigazgató, aki tavaly novemberben Bayer Zsolt kérdésére válaszolva azt állította, az ország már nem is létezik. Schmidt ugyanis úgy véli, a német kultúra, így az irodalom és a filmművészet 15-20 éve még létezett, de mára eltűnt. Kritizálta Berlin – pontosabban Angela Merkel korábbi kancellár – külpolitikáját is, erről azt gondolja, Németország arrogáns magatartásával számos szövetségesét hergelte maga ellen, az ország európai vezető szerepét pedig Franciaország vagy Lengyelország veheti át.
Az orosz-ukrán háborút elemezve Schmidt elmondta, annak „bonyolultságát, motivációinak összetettségét nem szabad elintézni olyan közhelyekkel, mint hogy ki is áll a történelem jó oldalán”. Felidézte, hogy ő 45 évet töltött a történelem jó oldalán és az volt a nagy vágya, hogy szabadon elmondhassa a véleményét – a témában szintén tavaly ősszel nyilatkozott, akkor elmondta, Németországgal ellentétben Magyarországon erre mindenkinek lehetősége van. És hogy milyen véleményt szeretne szabadon elmondani? Például azt, hogy az amerikaiaknak Orbán Viktorra kéne hallgatniuk, valószínűleg ő is ezt tette és a miniszterelnök tusványosi, „két szláv nép konfliktusáról” szóló idézetét fogalmazta újra, amikor azt mondta az ukrajnai háború „egy picit polgárháború is”.
