A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
„Nők, élet, szabadság" – ezekkel a szavakkal adták át a 2023-as Nobel-békedíjat az iráni nők elnyomása elleni küzdelemért Nargesz Mohammadi aktivistának. Hozzátették, tevékenységével nemcsak hazájában, hanem a világon mindenhol sokat tett az emberi- és szabadságjogokért, a szlogen pedig a tavalyi tiltakozási hullám jelmondataként vált ismertté.
A kurd származású aktivistát először 1998-ban tartóztatták le az iráni kormánnyal szembeni kiállása miatt, az óta számtalan alkalommal került szembe a hatóságokkal: mint azt a díj bejelentésekor is felidézték, Mohammadit összesen 13-szor tartóztatták le, ötször pedig el is ítélték, ezzel összesen 31 év börtönt és 154 korbácsütést szabtak ki rá büntetésként. Jelenleg is egyik büntetését tölti a hírhedt teheráni Evin börtönben, ahova „propaganda terjesztése" miatt zárták be.
A Nobel-díjat azután kapta meg, hogy az elmúlt évben Iránban a jelenlegi rendszerrel szemben az eddigi legnagyobb tüntetéshullám indult meg azt követően, hogy az erkölcsrendészet letartóztatta az akkor 22 éves Mahsza Aminit, amiért nem volt teljesen eltakarva a haja, majd a fiatal nő életét vesztette a hatósági furgonban. Az ezt követő hetekben-hónapokban több százezren, nagyrészt nők vonultak utcára, hogy a nők elleni erőszakra és elnyomásra hívják fel a figyelmet. A békés tüntetéseket azonban rendre leverték a rendvédelmi szervek: összesen több mint 500 tüntető halt meg és több ezren sérültek meg, legalább húszezer embert pedig őrizetbe vettek.
Mohammadi néhány hónappal később, tavaly decemberben írt egy jelentést – melyet a BBC közölt –, ahol a tüntetéssorozat alatt letartóztatott nőkkel szemben rendszerszintűen elkövetett szexuális és fizikai erőszakot tárta fel, később pedig az Evin börtönben zajló kínzásokról és brutális vallatási módszerekről számolt be.
Berit Reiss-Andersen, a díjat kiosztó Norvég Nobel Bizottság elnöke a bejelentéskor azt mondta, reménykednek benne, hogy a 2023-as győztest szabadlábra helyezik legalább annyi ideig, hogy személyesen átvehesse az elismerést decemberben.
Az idei Nobel-díjazottakat október másodika és kilencedike között jelentik be, az eddigi győzteseket az alábbi cikkekben mutattuk be:
„Köszönetet mondok mindazoknak, akik annyi éven át próbálták megnehezíteni az életemet. Nélkülük nem lennék itt."
A kisújszállási nádtetős háztól a szegedi kutatóintézeten és a szűkmarkú amerikai egyetemeken át a világhírig: ismert és kevésbé ismert állomások Karikó Katalin karrierjének rögös útján.
Krausz Ferenc a zseni, aki a lézert a rák elleni küzdelem és az orvosi diagnosztika szolgálatába próbálja állítani
Volt munkatársa szerint zseniális fizikus Krausz Ferenc, aki Pierre Agostinivel és Anne L'Huillierrel megosztva kapta meg az idei fizikai Nobel-díjat. Dombi Péter, a Wigner Fizikai Kutatóközpont csoportvezetője, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetének osztályvezetője azt mondta, Krausz Ferenc a világon élen jár a nagyon gyors folyamatok vizsgálatában és kiaknázásában.
A tévéktől a rákkutatásig mindent megváltoztattak - a kvantumpontok felfedezői kapták idén a kémiai Nobel-díjat
Az Egyesült Államokban dolgozó három tudós, Moungi Bawendi, Louis Brus és Alexei Ekimov (Alekszej Jekimov) érdemelték ki idén a kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint.
Jon Fosse kapja az irodalmi Nobel-díjat
Az egyik legnagyobb norvég író kapja idén a kitüntetést „az innovatív színdarabjaiért és prózájáért, amelyek hangot adnak a kimondhatatlannak."
