Szombaton, 49 éves korában elhunyt Kenneth Mitchell kanadai színész, aki leginkább a Star Trek: Discovery című sorozatban és a Marvel Kapitány című filmben játszott szerepeiről ismertek.

Mitchell 1974. november 25-én született Torontóban Diane és David Mitchell gyermekeként. Halála előtt Los Angelesben élt a feleségével, Susan May Pratt színésznővel és gyermekeikkel.

A The New York Times idézi Mitchell családjának a közösségi médiában közzétett közleményét, amely szerint a színész több mint 5 éve szenvedett ALS-betegségben.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Kenneth Mitchell (@mr_kenneth_mitchell) által megosztott bejegyzés

A diagnózisát 2018-ban kapta meg, a betegségéről két évvel később a People magazinnak adott interjújában beszélt először nyilvánosan.

Miután megtudta, hogy halálos beteg, visszautasította egy sorozat főszerepét, mert azt Kanadában forgatták volna, de nem akart visszaköltözni a szülőhazájába, inkább az Amerikában élő családjával szerette volna tölteni az utolsó éveit.

Ez a betegség egészen szörnyű

- írta Mitchell tavaly egy olyan képhez a közösségi médiában, amelyen a tengerparton kerekesszékből nézi a naplementét. "Mégis, minden szenvedés ellenére annyi mindenért lehetünk hálásak" - tette hozzá.

Az ALS, azaz amiotrófiás laterálszklerózis azt jelenti, hogy az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, ami idővel teljes bénuláshoz vezet. A betegség a mentális képességeket nem érinti, de a végén a légzési funkciók is megszűnnek, és a halál fulladás miatt következik be.

Itthon mostanában azért került a figyelem középpontjába, mert a legális eutanázia lehetőségéért küzdő Karsai Dániel alkotmányjogász is ebben szenved.

Karsai Dániel: „Ha már az iskolában is azt tanították, hogy itt élned, halnod kell, akkor engedjék meg, hogy ezt méltósággal megtegyem"

Karsai Dániel ügyvédnél tavaly augusztusban diagnosztizáltak ALS betegséget. A nemrég még túrázó, sportoló alkotmányjogász ma is aktív életet él, legfeljebb „két percbe telik, hogy felálljon a fotelből", és kerekesszékben megy koncertre. Azt reméli, hogy Strasbourgban, ahova azért fordult, hogy „az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal" fejezhesse be életét, személyesen is felszólalhat majd.