Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Igazán ritka utazási lehetőséget csillantott fel Észak-Korea a világ legtöbb turistaparadicsomából a háború folytán mostanra kiszorult oroszok számára – derül ki a CNN cikkéből. A kommunista diktatúrában az odautazó oroszok ugyanis sítúrán vehetnek részt, bár hozzá kell tenni, hogy távolról sem nevezhető tömegturizmusnak az ami történik, hiszen csak februárban mindössze 100 beutazót jelentett. Ugyanakkor ennek mégis megvan a maga jelentősége, hiszen ez az első alkalom, hogy a pandémiás lezárások után Észak-Korea megnyitja a határait a külföldi turisták előtt.
A turizmus Észak-Koreában szigorú felügyelet alatt zajlik, egyénileg eleve tilos is, a csoportok pedig csakis őrszemélyzettel közlekedhetnek. A beutazásnak ráadásul sajátos veszélyei is vannak, egy amerikai diákot még 2016-ban azért vettek őrizetbe, mert állítólag megpróbált ellopni egy propagandaplakátot. Otto Warmbiert végül 17 hónap múlva engedték csak el és a diák vegetatív állapotban érkezett haza, ahol nem sokkal később meg is halt.
Az orosz turisták február 9-én érkeztek meg Phenjanba az észak-koreai légitársaság Vlagyivosztokból indult gépén. A program hivatalos keretein kívül a turisták arról is beszámoltak, hogy többüket érdekelte, vajon mennyire hasonlít Észak-Korea ahhoz a szovjet múlthoz, amiből többüknek is élénk emlékeik voltak.
„Ha megnézzük Észak-Koreát, rájövünk, hogy nagyszüleink hasonló körülmények között éltek” – mesélte egyikük a CNN-nek. „Ez egy utazás a múltba. Nincs semmiféle hirdetés a városban, csakis a párt üzeneteit és hasonlókat látni.”
A négynapos út mintegy 750 dollárba (kb. 270 ezer forint) került és a csoportot oroszul tudó túravezetők kísérték és a hivatalos programnak része volt a tisztelgés az ország egykori vezetőinek, Kim Ir Szennek és Kim Dzsong Ilnek a bronzszobra előtt. Az oroszoknak szigorú szabályokat kellett betartaniuk a fotózással kapcsolatosan is, ezek szerint nem volt szabad semmiféle építkezésről, vagy egyáltalán egyenruhát viselő emberről fényképet készíteniük. Emellett arra is oda kellett figyelniük, hogy ha olyan újságot vettek a kezükbe, amin egy vezető portréja volt látható, akkor azt nem hajthatták össze, nehogy meggyűrődjön a kép.
Van két szuvenírbolt is,a hol apróságokat tudtak vásárolni, egy a városközpontban, egy pedig a reptéren.
A pandémiát megelőző években nem az oroszok adták az Észak-Koreába látogató turisták zömét, hanem a kínaiak, ám ez most megváltozni látszik, mivel az utóbbi hónapokban nem utolsó sorban az ukrajnai háború miatti nemzetközi elszigetelődése következményeként, Moszkvában felértékelték az észak-koreai kapcsolatot. Ennek leginkább az az oka, hogy Phenjan rakétákkal segítette ki az utánpótlási gondokkal küzdő oroszokat.
