Az alvásminőséggel vagy az elalvási képtelenséggel kapcsolatos túlzott aggodalomnak ma már neve is van. A szorongással párhuzamosan növekvő üzletág az alvásturizmus. De hogyan minősítik az alvásbarát hoteleket?
Több magyar ment Horvátországba szeptember végéig, mint 2024-ben egész évben.
Európa és a világ felé próbál nyitni Moldova, amely idei üzleti fórumának is egyik fő témájává tette az országimázs építését. Kinek próbálják eladni az országot? Tényleg annyira tartanak a külföldiek az ukrajnai háború közelségétől? És mit kezdenek azzal, hogy a turisták harmada a szakadár Dnyeszter menti Köztársaságra kíváncsi?
A tó rendkívül rossz állapotban van, lesznek lépések, de varázsütésszerű, hirtelen változásokra nem érdemes számítani. A minisztérium „rajta van az ügyön”, de egyelőre még csak a tervek előkészítésénél tart a dolog. A gárdonyi polgármester az Ercsi mellett lévő kutakból hozna vizet, ahonnan az iváncsai akkumulátorgyárat ellátják. A tómentő fórumon jártunk.
Új turisztikai stratégia készül, zajlik a Kisfaludy-szerződések átvilágítása. Bemutatkozott a megújított vezetésű Magyar Turisztikai Ügynökség.
Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter szerint a tanulságokat beépítik az új eljárásrendbe.
A belföldi vendégek körében kis visszaesés volt, a külföldi vendégek száma viszont 14 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A szálláshelyek árbevétele 6 százalékkal esett vissza.
A céges rendezvényeket szervező turisztikai cégek arra számítanak, hogy jövőre már valódi verseny lesz a piacon, miután a NER-hez köthető vállalatok már nem viszik el a legnagyobb megrendeléseket. A kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt a forgalom 2025-ben visszaesett.
Nem bírja a város a turistaözönt, nagy drágítással akarják csökkenteni a forgalmat. Az idegenforgalmi adót is emelnék.
Eredetileg hosszabb időre érkező külföldi vendégekre kívántak célozni az állam pénzből vett tiszai nyaralóhajókkal, de a hajókat többségében magyarok bérlik ki, inkább csak pár napokra. A hajókat üzemeltető Mahart jövőre újra rámenne a külföldiekre.
A Krk szigetén található étterem rossz néven vette, hogy a magyar turisták csak 28 eurót akarnak náluk költeni, miközben mások talán többet is.
Júniusban ezen a felületen arról írtam, hogy Magyarországnak nem egyszerűen több turistára, hanem értékesebb turizmusra van szüksége. Ma is ezt tartom a következő évek legfontosabb turisztikai céljának. De ebből rögtön következik egy nehezebb kérdés: mitől lesz egy ország turizmusa értékesebb?
Őket részben pótolták a magyar látogatók, a fővárosban viszont a külföldi és a belföldi látogatók elmaradtak a tavalyi adatokhoz képest.
A bíróság szerint svájci férfi megsértette a balinéz embereket és a vallásukat.
A magyarországi hoteleknek és a hajósturizmusnak is nehézséget okoz az energiaválság, miközben az erős forint miatt kevesebb a külföldi turista is. A magyarok még mindig délre indulnának, de sokatmondó, mennyivel nőtt meg a coolcation iránt érdeklődők aránya.
Be is dugultak a határok, volt, akinek 28 órát kellett várnia az átkelésre.
A pesti belváros után külvárosi helyszínekkel bővül a Semsei Gastronomy Group, amelynek az éves árbevétele már a tízmilliárd forintot közelíti.
Kevesebb vendég kevesebb vendégéjszakát töltött el Magyarországon idén júniusban, mint tavaly ilyenkor. Látványos a visszaesés a Sopron–Fertő régióban.
Egykor akár százezer ember is kint volt a Római-parton, a legalább kétszáz csónakház, vendéglő, bolt, büfé nem is bírta ellátni őket. A két aranykor világát most soha nem látott privát fotókon és személyes történetekkel idézi meg egy képeskönyv.
Üzletenként 500-600 ezer forintos kárt okoznak havonta azok a tolvajok, akik közül többen is rendszeresen visszajárnak lopni a budapesti Deák tér környékén működő boltokba. A tulajdonosok hiába kérték a rendőrség segítségét, a helyzet nem javult. Állításuk szerint nem egyszer gyermekvédelmi intézményekből szökött gyerekek szerzik meg a zsákmányt, amit a velük összejátszó konkurenciának adnak tovább.
