„A woke, az identitáspolitikai őrület a hagyományos, klasszikus – nemzeti kulturális – identitáselemek felszámolását tűzte ki célul.

Azt, hogy egy férfi szül, és ehhez joga van, ezelőtt tíz évvel is kiröhögtük volna, most meg európai parlamenti határozat van róla.

Vagy azt, aki azt mondja, hogy egy szalmabábuba szerelmes, és született tőle egy szalmagyereke, ezelőtt tíz évvel az őrültek házába csuktuk volna teljes társadalmi konszenzus mellett. Ma ez normalitásként elfogadott. Ezzel a parttalan őrülettel szemben nekünk ez az egy van: az erős, minőségi, kulturális, anyanyelvi kultúránk. Ez a cél, ezért csinálom” – fogalmazta meg ars poeticáját Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum leendő és a Petőfi Irodalmi Múzeum jelenlegi igazgatója az Indexnek adott interjújában.

Kedden jelentették be, hogy Demeter Szilárd lesz a Nemzeti Múzeum következő igazgatója. Demeter nagyívű integrációs tervvel rukkolt elő, eszerint a múzeumhoz kerülhet a PIM, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, esetleg a Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum, illetve az Országos Széchényi Könyvtár.

Hamvay Péter: Pótcselekvés Demeter Szilárd múzeumi holdingja

Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum mellé megkapja a Magyar Nemzeti Múzeumot és még négy másik közgyűjteményt. Cikkükben a példátlan döntés okait és értelmét keressük.

A pályázati folyamatról azt mondta: úgy gondolta, „nem tett jót a magyar muzeológiának” L. Simon László „távozása” (valójában menesztése) a Nemzeti Múzeum éléről, „ezt Csák miniszter úrnak is megmondtam, tehát ez nem zsákbamacska a részemről. A távozásával lett egy hiátus, és akkor elindult a beszélgetés arról, hogy mit gondolunk a Magyar Nemzeti Múzeumról, és – feltételezem: mások mellett – engem is megkérdeztek.” Hozzátette: „első körben Csák miniszter úr, illetve Závogyán Magdolna államtitkár asszony” voltak azok, akik megkeresték azzal, pályázzon ő is.

Demeter kidolgozott egy „Stratégiai feljegyzés egy közgyűjteményi integráció elé” című dokumentumot, ami elmondása szerint tetszett Csáknak.

Utána volt még egy beszélgetés hatszemközt a Karmelita kolostorban Orbán Viktor miniszterelnök úr, Csák János miniszter úr és közöttem

– mondta. Annak pedig, hogy valóban ő lehessen az igazgató, „a formális feltétele az volt, hogy beadjam a pályázatomat, tehát a filozófiai vagy kultúrstratégiai megalapozást és a részletes, lehetséges cselekvési irányokat, stratégiai együttműködési pontokat összegyúrtam egy elfogadható minőségű pályázattá.

Aztán, hogy ne szivárogjon ki, meg hogy ne hekkeljék meg az egészet, dezinformációs taktikaként elhintettük, hogy visszavontam, ezt mindenki el is hitte,

és békén is hagyták a pályázókat, tehát mindenki készült rá” – mondta. Arra a felvetésre, hogy így talán jogosan érezte a többi pályázó, kutyakomédiában vettek részt egy már előre lefutott eredménnyel, azt mondta: „Ha valaki ezt kutyakomédiának éli meg, az azt jelenti, a saját pályázatát nem tartja elég jónak. Nem mehetsz be úgy versenyezni, hogy eleve vesztes vagy. Feltartott kézzel nem megyek csatába, akárki is az ellenfél. Aki úgy pályázik, hogy biztos veszít, az nem való főigazgatónak, ez ilyen egyszerű. Ha elindulok egy versenyen, győzni akarok. Ez a versenyen való elindulás előfeltétele.”

Demeter arra a felvetésre, a múzeumok integrációja azt jelenti-e, hogy a többi múzeum vezetőinek „fejére ültetik” őt, azt felelte: „Ez a gondolkodás az, ami a magyar közgyűjteményi rendszert lefojtja. Mindenki azt gondolja, hogy az intézmény az övé. Én az első beszédemben elmondtam a kollégáimnak, hogy nem én vagyok, és nem ti vagytok a PIM. Ez egy gyűjtemény, ami a magyar kulturális örökség része.”

Demeter azt is elmondta, „értelemszerűen” nem maradhat ő a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője is. „Jelen pillanatban az az állás, hogy 2024. március 6-tól a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója leszek, a Petőfi Irodalmi Múzeumot pedig átveszi egy megbízott főigazgató, akit a miniszter úr nevez ki. Időközben elkezdjük összerakni a Széchényi Ferenc Kulturális Közgyűjteményi Központot, aminek van egy adminisztratív, bürokratikus törvényhozási folyamata, és miután létrejön a központ, akkor a miniszter úr valakit kinevez a vezetőjének”, ami még nincs eldöntve, de Demeter „valószínűsíti”, hogy ő lesz az.

Demeter beszélt a készülő új kulturális törvényről is, amelynek a hírek szerint szintén része a központosítás. Demeter erről azt mondta: „Túltoltuk a biciklit, rengeteg intézmény jött létre. Ezeket az intézményeket mind közpénzből kell eltartani. (…) A kulturális törvény, amennyit láttam és megértettem belőle, feladatfókuszú. Azt mondja, nézzük meg, milyen típusú feladatai vannak az államnak, a kormányzatnak, az állami fenntartású kulturális intézményeknek, és ezeket a feladatokat hogyan tudjuk a leghatékonyabban, legolcsóbban úgy ellátni, hogy a befogadót érdekeltté tegyük.”