Egy adott pillanatban átlagosan mindenki legalább 13 titkot őrizget, és közülük ötöt lehetőleg senkivel nem oszt meg – olvasható Michael Slepian, a Columbia Egyetem docense magyarul most megjelent A titkok titkos élete könyvében.

A pszichológus kutatásai szerint – amelyről a HVG legújabb számában olvashatunk bővebb cikket – a leggyakoribb rejtegetnivaló valamilyen hazugsággal kapcsolatos, de szorosan követi ezt egy másik személy iránt táplált romantikus vonzalom, a pénzügyek vagy a szex témájában elkövetett tettek, a családi titkok és a mások elől elhallgatott ambíciók. A lista harmada mindenesetre valamiképpen a párkapcsolatokkal és/vagy a szexualitással kapcsolatos.

A kutatók azért is vizsgálják a titkokat, mert azok őrzése, hosszú távú megtartása megbetegíthet. Szellemileg már az is leterhelő, ha öt percig kell valamire tudatosan gondolni, vagy ha néhány megadott szót nem szabad egy beszélgetésben kimondani. Ez a feszített figyelem a titkok rejtegetése során mindenekelőtt „egokimerüléshez” vezethet. A mentális terhelés idővel testi-lelki betegség formáját öltheti. Pszichológusok jó ideje tudják, hogy a titkaikat nehezen megosztó személyek hajlamosabbak a stresszre és a depresszióra, gyenge az önbecsülésük, gyakran fáj a fejük és a hátuk, több köztük a kényszerbeteg.

A titkolózás megbetegítő hatását mi sem bizonyítja pregnánsabban, mint az 1990-es években végzett vizsgálat, amely keretében kilenc éven át követték HIV-pozitív meleg férfiak egészségi állapotát. Akik mindvégig rejtegették nemi orientációjukat, azoknak gyengébben működött az immunrendszerük, gyorsabban alakult ki náluk az AIDS és más betegségek, és hamarabb haltak meg.

Az ördögi körből úgy lehet kilépni, ha az érintett megosztja valakivel a titkát.

A teljes cikket a HVG e heti számában vagy a hvg360-on lehet elolvasni.

Címlap 17 HVG 2024

HVG

A címlapképen René Magritte A kettős titok című festménye látható.