„A matematika terén gyengén teljesítők magas aránya, különösen a hátrányos helyzetű diákok körében, korlátozza Magyarország versenyképességét és innovációs kapacitását” – szögezi le az Európai Bizottság által kiadott Oktatási és Képzési Figyelő 2024.

A PISA-mérések ugyanis azt mutatják, hogy

tíz magyar diákból körülbelül három gyengén teljesít a matematika terén, minden negyedik pedig a szövegértés és a természettudományok terén.

Különösen súlyos a helyzet a társadalmi-gazdasági háttér alsó negyedéből származó diákok körében, ugyanis az oda tartozó diákok több mint fele, 54,9 százaléka teljesített gyengén matematikából.

A jelentés megjegyzi, hogy az egyenlőtlenségek az oktatási rendszer megszervezésében gyökereznek, abból, hogy a hátrányos helyzetű tanulók bizonyos iskolákban koncentrálódnak.

„Az EU összes diákja közül a hátrányos helyzetű diákok Magyarországon járnak a leggyakrabban az előnyösebb helyzetű társaiktól elkülönülten iskolákba”, és ez a szegregáció tükröződik a teljesítményekben is.

A legjobban teljesítő diákok aránya ugyanakkor 2012 óta nem változik.

Azt is kiemeli a jelentés, hogy a növekvő tanárhiány az egyik oka az oktatás minőségcsökkenésének.

„Míg 2018-ban a PISA-felmérésben részt vevő iskolák egyharmada számolt be szakképzett tanárok hiányáról, 2022-re ez az arány több mint 40%-ot tett ki. Magyarországon a tanárhiány a vidéki térségekben a legjelentősebb, a hátrányos helyzetű iskolákban pedig 2–3-szor magasabb a szakképzettség nélküli pedagógusok aránya, mint a normál profilú iskolákban” – olvasható a dokumentumban.

A tanárok a legnagyobb problémának az alacsony béreket, a magas munkaterhet, a szakmai autonómia hiányát, a tanterv összetételét és az adminisztratív terheket jelölték meg a TÁRKI 2023-as felméréseben. A pedagógusállomány közben aggasztóan idősödik: 2021-ben a tanárok 29,5%-a volt 55 éves vagy annál idősebb. 2023-ban közel 5000 tanár érte el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, miközben ugyanebben az évben mindössze 2231 pályakezdő tanár volt.

Az OECD-tag uniós országok közül Magyarországon a legalacsonyabb a tanárok fizetése, írja a dokumentum, igaz megjegyzi, hogy történnek a bérek növelésre irányuló kormányzati intézkedések.

Szintén súlyos probléma a korai iskolaelhagyás. Magyarországon ugyan 2023-ban 12,4-ről 11,6 százalékra csökkent ez az arány, de még mindig jóval meghaladja az uniós átlagot (9,5%), és a legkevésbé fejlett régiókban, a községekben és a romák körében kiugróan magas.

2010-ben a 15–19 évesek 92%-a vett részt iskolarendszerű oktatásban. Ez az arány 2015-re 85%-ra, 2021-re pedig 81%-ra csökkent.