Szingapúr pénzt ad annak, aki könyvet olvas
A távol-keleti ország egyedülálló olvasás-népszerűsítési kampányba kezdett.
#PISA
Van kész terv, hogy jobbak legyünk szövegértésből – forradalmi új módszerrel vizsgálják az olvasási képességeket Pécsen
Ötödikes gyerekek olvasásáról állítanak ki személyre szabott profilt és fejlesztési tervet egy kedden indult program keretében. A pécsi egyetem projektjének vezetőjével arról beszéltünk, hogy volna mód a riasztó PISA-eredmények javítására: egy éve porosodik valami fiókban az általuk, az akadémia felkérésére kidolgozott olvasástanítási program.
Tudjuk hol volt Lázár, és hol nem lesznek orosz hírszerzők – Newscast
Feszült nap a Parlamentben, újabb intézkedéseket jelentett be a Tisza-kormány, és az is kiderült, mit csinált Lázár János 2013-ban Zürichben. Magyarország közben tíz orosz diplomatát utasított ki, akik a hatóságok szerint hírszerző tevékenységet folytattak Budapesten. A Newscastban szó lesz még az élelmiszerárakról, a magyar diákok történelmi PISA-mélypontjáról és a Fásyékhoz köthető NKA-ügy újabb fejleményeiről is. Kezdje a napot a HVG hírpodcastjával!
Lesújtó PISA-eredmények: Matekból és szövegértésből minden idők legrosszabb eredményét érték el a 15 éves tanulók
„Az oktatás globális válságban van, és ebbe Magyarország is szépen belesimul” – foglalta össze Lannert Judit a legfrissebb PISA-mérés adatainak tanulságait. Az oktatási miniszter szerint másfél év múlva lehet új nemzeti alaptanterv, a kisiskolák problémájának megoldása pedig egy nagy társadalmi feladvány lesz.
„Már addigra eldől, hogyan fogunk olvasni, amikor még egy betűt sem tanultunk az iskolában”
Minden tanár olvasástanár – véli Steklács János nyelvész, oktatáskutató, aki szerint nem lenne szabad abbahagyni az olvasás tanítását a negyedik osztályban, és az nem is csak a magyarórák feladata. Volna megoldás a magyar gyerekek egyre romló szövegértési képességeinek javítására, de egyelőre csak a fióknak készült el egy erről szóló javaslatcsomag, ami pedig „kevés pénzért az egész országot lényegesen jobbá tehetné”.
Az ország versenyképességét gátolja a diákok egyre rosszabb matekteljesítménye
Egy friss uniós felmérés szerint tíz magyar diákból körülbelül három gyengén teljesít a matematika terén, a szegényebb rétegekben ez az arány több mint 50 százalék.
Minél kevésbé demokratikus egy ország, annál rosszabbak az iskolai teljesítmények
A PISA-eredmények és a jogállamiság szoros kapcsolatát mutatta ki egy friss tanulmány. Magyarországon mindkét érték romlott.
Több szempontból is átlag alatt teljesített a magyar közoktatás a kreativitásról szóló PISA-teszten
A magyar diákok kreativitása jóindulattal közepes – ezt a következtetést lehet levonni a PISA-felmérés egyik „melléktermékéből”. És akkor még nem volt szó az elit- és hátrányos helyzetű intézmények eredményeiről.
Kreatív gondolkodásban megelőzik a lányok a fiúkat, de az iskola sok gyereket cserben hagy
A legutóbbi PISA-vizsgálat eredményei szerint a magyar diákok kreatív gondolkodása nagyjából az OECD-átlag körüli. A kreativitás fejleszthető, ezt egy tíz éve futó magyar program egyértelműen bizonyítja. Hogy segít a kirekesztés elleni küzdelemben és egyben a matekban is egy kitalált diáktárs? Mit keresnek román művészek az erdélyi magyar iskolákban? Hogy lehet a valószínűségszámítást a könyvtárban gyakorolni? Interjú Németh Szilviával, a Kreatív Partnerség Magyarország vezetőjével.
PISA: miben áll az észt csoda?
A 2022-es PISA-felmérés azt mutatta, hogy az eddigi „éltanuló” országok teljesítménye drasztikusan bezuhant, európaiként egyedül Észtország maradt az élbolyban a sok ázsiai ország között. Ehhez leginkább az iskolák, pedagógusok szakmai autonómiája kellett, illetve az, hogy a rendszer megtanítsa tanulni és kérdezni a gyerekeket.
Vitáznak a PISA-felmérésen, de az biztos, hogy a hazai iskolarendszer a szegény gyerekeknek nem ad esélyt
Sikertörténet a magyar oktatás, vagy továbbra is szükség lenne egy alapos reformra? – vetődik fel a kérdés a legfrissebb PISA-eredmények láttán. A kormány az előbbit mondja, holott örömre semmi ok.
A PISA-jelentés azt mutatja, nagyon nem mindegy, hogyan adjuk a gyerek kezébe az okoseszközöket
Azok az országok, ahol már a pandémia előtt is széles körűen használták a digitális eszközöket az oktatásban, sokkal kevésbé estek vissza a PISA-teszteken. Ugyanakkor, ahol a diákok órákig csetelnek és játszanak az iskolában is, 49 ponttal kevesebb pontot értek el matematikából. Érdekes viszont, hogy ahol egyszerűen tiltják a mobilt a suliban, a diákok éjszaka sem kapcsolják ki az értesítéseket, nem tanulják meg ugyanis a felelős eszközhasználatot. A tiltás tehát önmagában nem megoldás.
Balla István: Hüpp-hüpp-hüpp, PISA-trükk
Megvan végre! A magyar oktatás végre felküzdötte magát az OECD-átlag színvonalára. Miközben maradt ugyanolyan tré. Vélemény.
A bíróság szerint is teljesen rendben van, hogy Orbán honvédségi repülőgéppel utazott magánvakációra
Hadházy Ákos hiába tett feljelentést az ügyben, az ügyészség szerint nem történt hivatali visszaélés, és ezt az indoklást a bíróság is elfogadta.
Úgy válaszolt a külügy Hadházy Orbán pisai útjával kapcsolatos kérdésére, hogy nem válaszolt rá
A független országgyűlési képviselő arra lett volna kíváncsi, hogy miután a miniszterelnök egy februári egyiptomi látogatását követően nem Magyarországra tért vissza, hanem egy honvédségi gépen Olaszországba utazott vakációzni, kifizette-e az így keletkezett többletköltséget.
Meghalt Csapó Benő oktatáskutató
Az oktatáskutató, Szeged díszpolgára hetven évet élt. Szeged a saját halottjának tekinti.
A Covid-időszak hatása: romlott a magyar gyerekek olvasási teljesítménye
Megjelentek a negyedikes diákok szövegértését vizsgáló PIRLS-felmérés legfrissebb eredményei. A magyar diákok a nemzetközi átlag felett, de sokkal rosszabbul teljesítettek, mint 2016-ban.
KTK: „Technikai landolás” után ugrott ki Orbán a honvédség gépéből Olaszországban
Az RTL által megszólaltatott légi közlekedési szakértő szerint a pisai kitérő nem felelt meg a technikai leszállás kritériumainak.
Mi marad egy diák tudásából a nyári vakáció végére?
Bár már egy évszázada kutatják a jelenséget, még mindig keveset tudni arról, mennyit felejtenek a diákok a nyári szünetben.
Ez már nem a jövő, hanem a húsbavágó jelen: nincs, aki tanítsa a gyerekeinket
Évtizedek óta előre látható volt, hogy a magyar közoktatás egyik legnagyobb és idővel egyre erősödő problémája lesz a tanárhiány, mégsem történt semmi e téren. Pontosan lehetett tudni, hogy záros határidőn belül egyszerűen nem lesz, aki tanítson bizonyos – elsősorban természettudományos – tárgyakat. Ma már ez nem a jövő: minden harmadik iskolában már most nincs elég kémia- vagy fizikatanár. És a helyzet csak rosszabb lesz.