Újabb győzelem a mesterséges intelligencia számára. A kutatók a technológiát arra használták, hogy megjósolják a whiskyből áradó illat- és ízjegyeket, és megállapítsák, hogy az ital az Egyesült Államokban vagy Skóciában készült-e – írta a The Guardian.

A munka egy lépés az olyan automatizált rendszerek felé, amelyek képesek megjósolni a whisky összetett aromáját a molekuláris összetételéből. A szakértői testületek általában a fás, füstös, vajas vagy karamellás aromákat értékelik, ami segíthet abban, hogy ezek ne térjenek el jelentősen ugyanazon termék tételei között.

“A mesterséges intelligenciában az a szép, hogy nagyon következetes” – mondta Dr. Andreas Grasskamp, aki a kutatást vezette a németországi Fraunhofer Institute for Process Engineering and Packaging intézetében. “A képzett szakértőknél megmarad a szubjektivitás, és nem is akarjuk helyettesíteni az emberi orrot, de a hatékonyság és a következetesség révén támogatni tudjuk azt.”

Egy whisky aromájának meghatározása nem egyszerű feladat. A szeszesital legerősebb jegyei többnyire vegyi anyagok összetett keverékéből állnak, amelyek kölcsönhatásba lépnek az orrban, és egymást is elfedve különleges aromatikus benyomást keltenek. A kölcsönhatások miatt rendkívül nehéz megjósolni, milyen illatú lesz a whisky pusztán a kémiai jegyekből kiindulva.

A legújabb munkához a kutatók 16 amerikai és skót whisky – köztük a Jack Daniel’s, a Maker’s Mark, a Laphroaig és a Talisker – kémiai összetételét vizsgálták. Ezeken az információkon tanították be a mesterséges intelligenciát, így az a molekuláris összetevők alapján meg tudta jósolni az öt fő aromát és az italok eredetét.

Az egyik algoritmus több mint 90 százalékos pontossággal tudta megkülönböztetni az amerikai és a skót szeszes italokat, bár a teljesítménye valószínűleg csökkenne azokkal az italokkal szemben, amelyekre nem képezték ki. Átlagosan pontosabban és következetesebben azonosította az egyes whiskyk öt legerősebb jegyét, mint a szakértői testület bármely tagja. A részleteket a Communications Chemistry című szaklapban tették közzé.

A mentol és a citronellol vegyületek segítettek azonosítani az amerikai whiskyket, amelyeknek gyakran karamellszerű jegyei vannak. A metildekanoát és a heptánsav fontos szerepet játszott a skót whisky azonosításában, amelynek gyakran füstös aromája van.

A kutatók a whiskyn túlmutató területeken is látnak alkalmazási lehetőségeket: kezdve a hamisított termékek felismerésétől a szagukban mutatkozó eltéréseken keresztül egészen addig, hogy megtalálják a legjobb módját annak, hogy a régi, újrahasznosított műanyagokat, amelyek kellemetlen szagot áraszthatnak, hogyan keverjék új termékekhez anélkül, hogy a szag észrevehető legyen.

A tanulmányban csak kis számú whiskyt vizsgáltak, és nem tudni még, hogy az AI hogyan teljesítene, ha több whiskyvel találkozna, és hogyan kezelné a hordóban való érleléssel kialakuló ízjegyeket – mondta az egyik kutató.

“A másik dolog a whiskyvel kapcsolatban az, hogy az ízek érzékelését nagymértékben befolyásolja a környezet, amelyben fogyasztják, és egyéb külső tényezők, így szinte a végtelenségig lehet dolgozni az ízek érzékelését befolyásoló tényezők szerepének felkutatásán, különösen egy olyan termék esetében, amelynek élményét ennyire meghatározzák az érzelmek.”

Nyitóképünkön a skóciai Edinburgh-ban található Scotch Whisky Heritage Center egyik polca látható. Ez a világ legnagyobb whiskygyűjteménye 3384 palackkal, a legrégebbi 1897-ből származik. Fotó: AFP / Gerault Gregory