Az Egyesült Államok és Kanada határán fekvő Memphremagog-tóban szokatlanul sok törpeharcsa szenved bőrrákban. A halakon először 2012-ben vették észre az elváltozásokat, amikről kiderült, rosszindulatú melanómák, 2014 és 2017 között már az egyedek 23-37 százaléka volt érintett. Azóta más helyszíneken is megjelent a betegség, de ott jóval kisebb arányban, írja egy, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány alapján a Spiegel.
A kutatók szerint a törpeharcsáknál egy egyedről egyedre terjedő ráktípusról van szó, vagyis az egyik állaton vagy állatban előforduló daganatos sejtek képesek más állatoknál is elváltozásokat okozni. Embereknél ilyesfajta rákos megbetegedésről nem tudunk, az állatvilágban is meglehetősen ritka, az egyik ismertebb típus az, ami a tasmán ördögöket sodorta veszélybe, de ilyen a kutyáknál a szexuális úton terjedő Sticker-szarkóma, vagy CTVT, illetve egy, a tengeri puhatestűeket érintő daganatos megbetegedés.
A tanulmány szerzői most azt szeretnék kideríteni, mi az eredete ennek a betegségnek, mikor alakulhatott ki, illetve hogyan terjednek a rákos sejtek a törpeharcsák között. A feltételezések szerint az ívási időszakban „fertőzik meg egymást”, és vagy közvetlen fizikai érintkezéssel vagy a vízi közvetítéssel terjed, miközben a környezeti hatások gyengíthetik a halak immunrendszerét, illetve lehet, hogy a szaporodás miatt hormonális változások teszik őket fogékonyabbá.
Ugyan nincs olyan bizonyíték, ami alátámasztaná, hogy az emberekre ez a fajta melanóma bármilyen formában is veszélyes lenne, a kutatók elővigyázatosságból azt tanácsolják a horgászoknak, hogy ne fogyasszanak olyan halat, amin elváltozás található.
Nyitókép: Michael Wood / StockTrek Images via AFP
