A sakk és Oroszország történelme elválaszthatatlanul fonódott össze az elmúlt majd' száz évben. Lenin már fiatal forradalmárként szenvedélyesen rajongott a sportágért, olyan szellemi gyakorlatként gondolkodott a sakkról, amely élesíti az elmét, miközben némi menedéket is nyújt a politikai küzdelmek feszültségei elől. Sztálin pedig az 1930-as években sakkiskolákat hozott létre szerte a Szovjetunióban egy kiterjedt állami támogatási program részeként, így a játék rövid idő alatt a szovjet állam egyik kiemelt sport- és kulturális projektjévé vált.
A második világháborút követően a szovjet mesterek egymás között cserélgették a világbajnoki címeket. A korszak olyan legendákat adott a sportágnak, mint Mihail Botvinnik, Mihail Tal, Anatolij Karpov és Garri Kaszparov. Noha a sakknak 20 éve nem volt orosz világbajnoka, ez a hagyomány korántsem hunyt ki a modern Oroszországban. Vlagyimir Putyin orosz elnök lelkes sakkrajongó hírében áll, szóvivője, Dmitrij Peszkov, valamint Szergej Sojgu korábbi védelmi miniszter, aki a 2022-ben indított ukrajnai inváziót vezette, egyaránt helyet kapott az ország sakkszövetségének vezető testületeiben.
A sakk az oroszoknak mindig is többet jelentett egyszerű sportnál. Politikával való összefonódásának egyik legismertebb példája az 1972-es „Évszázad mérkőzése”: a tavaly elhunyt Borisz Szpasszkij és az amerikai Bobby Fischer párharca a hidegháború egyik szimbolikus összecsapásává vált. Kettejük partija jóval túlmutatott a sakktáblán: a két szuperhatalom rivalizálásának egyfajta békés, mégis rendkívül feszült színtere lett.
https://www.youtube.com/watch?v=L8MlGHJKAuM
Lenin ideáját – miszerint a sakk és a politika két egymástól független világ – cáfolják azok a tények is, hogy az elmúlt 30 évben orosz vezetése volt a sakk világszövetségének. Kirsan Iljumzsinov 1995-től 2018-ig irányította a Nemzetközi Sakkszövetséget (FIDE). Az orosz oligarcha neve leginkább onnan lehet ismerős, hogy állítása szerint egyszer elrabolták az ufók. Emellett szülőföldje, a dél-oroszországi Kalmükföld vezetője is volt, és szoros kapcsolatot ápolt Vlagyimir Putyinnal. Olyannyira, hogy 2014-ben felkérte az orosz elnököt, ő adja át a Szocsiban rendezett világbajnokságon a győztes Magnus Carlsennek a trófeát. Miután azonban az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vezetett be Iljumzsinovval szemben, távoznia kellett a sakkvilág éléről. Utódja pedig egy olyan személy lett, aki még szorosabb viszonyban állt a Kremllel.
2026 nyaráig Arkagyij Dvorkovics töltötte be a FIDE elnöki pozícióját. Dvorkovics 2012 májusától 2018-ig az orosz kormány egyik miniszterelnök-helyettese volt, korábban pedig Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök tanácsadójaként dolgozott, ezzel Vlagyimir Putyin hatalmi körének is a részévé vált. A háború kitörésekor élesen bírálta az Ukrajna elleni invázióról szóló döntést, politikai nyomásra azonban hamarosan megváltoztak a nézetei. Később már arról beszélt, „őszintén büszke katonáink bátorságára”, az ukrán vezetés tagjait pedig „náciknak” nevezte. Néhány hónappal rá újra megválasztották a sakkvilág elnökévé ukrán kihívójával szemben.
Idén a harmadik ciklusát szerette volna megpályázni, jelöltségét azonban júliusban visszamondta, miután az Európai Unió szankciókkal sújtotta az orosz–ukrán háború miatt. A szeptember 26-i, üzbegisztáni közgyűlésen így a FIDE küldötteinek többsége Timur Turlovot választotta meg a szövetség élére. Az Oroszországban született, kazah állampolgárságú milliárdos a második fordulóban 110 szavazattal győzött a német jelölt, Wadim Rosenstein előtt, aki 85 voksot kapott. A másik német elnökjelölt, Jan Henric Buettner az első fordulóban mindössze 20 szavazatot kapott, így idő előtt kiszállt a versenyből.
A 38 éves Turlov a sakkszövetség történetének második legfiatalabb elnöke lett.
Turlov eredetileg csak alelnökjelöltként indult volna Arkagyij Dvorkovics csapatában, ám a visszalépése után átvette a helyét, és végül győzött. A Nemzetközi Sakkszövetség új elnöke egy Ukrajna által szankcionált milliárdos lett, a háttérben pedig Vlagyimir Putyin segítő keze is felsejlik.
Ki tehát a sakkvilág új vezetője?
Timur Turlov 1987-ben született Moszkvában, és üzleti pályafutását is ott kezdte, 2011 után azonban fokozatosan Kazahsztánba helyezte át érdekeltségeit. 2008-ban alapította meg a pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal foglalkozó cégét, a Freedom Holdingot, amely az elmúlt években a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) egyik legfontosabb támogatójává vált. Miután 2022-ben Oroszország megtámadta Ukrajnát, lemondott orosz állampolgárságáról, és felvette a kazah állampolgárságot.
Timur Turlov
Wikimedia Commons
Turlov jelenleg Kazahsztán hatodik leggazdagabb embere, vagyonát a Forbes 7,4 milliárd dollárra becsüli, amivel a világ gazdaglistájának 547. helyét foglalja el. Kazahsztán egyik legbefolyásosabb üzletemberének tartják, nemcsak a Freedom Holdingot irányítja, hanem számos médiavállalkozás is az érdekeltségébe tartozik. További érdekességként azt írja róla a gazdasági lap, hogy
vállalatának kazahsztáni központjában életnagyságú kartonfigurákat tart Donald Trumpról, Elon Muskról és Joe Bidenről.
Amíg az elnökségért folyó versenyben a német jelöltek arról beszéltek, hogyan lehetne a sakkot még vonzóbbá tenni a nagyközönség számára, és ezáltal növelni a FIDE bevételeit, Turlov leginkább azzal kampányolt, hogy a jövőben is a Freedom Holdingon keresztül kívánja támogatni a világszövetséget. A stratégiája szó szerint kifizetődőnek bizonyult, ám az Oroszországhoz fűződő viszonya továbbra is sokakban ébreszt kétségeket.
Az Agentstvo független orosz oknyomozó portálnak – amely a Proekt nevű lap utódjaként alakult meg 2021-ben – egy, a Turlovot személyesen ismerő forrás arról mesélt, a milliárdos szoros kapcsolatban áll Kazahsztán elnökével, és állítólag semmilyen fontos döntést nem hoz meg a „főnök” jóváhagyása nélkül. A portál másik informátora szerint Turlov néhány évvel ezelőtt elsősorban jelentős anyagi lehetőségeinek köszönhetően került kapcsolatba a Putyinhoz ezer szálon kötődő Dvorkoviccsal.
Turlov ugyan azt állítja, független jelöltként indult a kampányban, az oknyomozó portál szerint Vlagyimir Putyin támogatását élvezve juthatott hatalomhoz.
A kazah elnök kérésére Putyin intézkedhetett az ügyében
Július 25-én az oroszországi Omszkban találkozott egymással Vlagyimir Putyin orosz és Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök, ahol nemcsak az ukrajnai háborúról, hanem a Nemzetközi Sakkszövetség elnöki posztjának jövőjéről is szó esett. A beszélgetés részleteit két, a helyzetet jól ismerő forrás osztotta meg az oknyomozó portállal. A források kapcsolatban állnak a két ország sakkszövetségeinek vezetésével is.
A találkozó jelentős sajtóvisszhangot váltott ki, ennek oka Tokajev nyilvános kijelentése volt, amelyben az ukrajnai konfliktus természetét „nem teljesen egyértelműnek” nevezte, és a harcok befagyasztását sürgette. A megbeszélés zárt részében azonban a két államfő állítólag kifejezetten jó hangulatban tárgyalt. A kazah elnöknek egyetlen kérése volt Putyinhoz: támogassa Turlovot azzal, hogy „elősegíti” Kirsan Iljumzsinov visszalépését a versenytől.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kaszim-Zsomart Tokajev találkozója 2026. július 25-én
AFP / Alexey Nikolsky
A 23 évig hatalmon lévő FIDE-elnök azután került ismét képbe, hogy Dvorkovics ellen szankciókat vezetett be az EU. A volt miniszterelnök-helyettes egyik ismerőse szerint elképzelhető, hogy éppen Iljumzsinov próbálta meg európai kapcsolatai révén elérni, hogy Dvorkovicsot szankciókkal sújtsák, míg egy Iljumzsinovhoz közeli forrás úgy vélekedett, Dvorkovics szankcionálása már régóta várható volt, és csak idők kérdése volt, mikor kerül rá sor.
A kazah elnök kérése a találkozó legvégén hangzott el, Putyin pedig beleegyezett. A portál informátora úgy véli, az orosz elnök valószínűleg nem is foglalkozott különösebben azzal, hogy pontosan kicsoda Turlov, egyszerűen csak eleget akart tenni Tokajev kérésének. Mindössze két nappal később, július 27-én Iljumzsinov bejelentette, hogy nemcsak visszalép a FIDE-elnöki versenytől, hanem a sakkpályafutását is lezárja. Ez azért is figyelemre méltó, mert a Tokajev–Putyin-találkozó előtti napon Iljumzsinov még magabiztosan beszélt közelgő győzelméről, és a sajtónak már a FIDE vezetésével kapcsolatos terveit is ismertette. Viharos előélete ellenére Iljumzsinov továbbra is népszerű volt a sakk világában, és akár meg is nyerhette volna az elnöki posztért folyó versenyt.
Egy mocskos kampány végén a pénz beszélt
Turlov végül két német üzletemberrel, Wadim Rozensteinnel és Jan Henric Buettnerrel küzdött meg a vezető tisztségért. A választási kampány valóságos sárdobálássá fajult. Mindkét német jelöltről tudni kell, hogy hosszú éveken át Oroszországban éltek, az Unian ukrán hírügynökség szerint pedig Rozenstein még Ukrajna teljes körű orosz inváziója után is folytatta üzleti tevékenységét a megszálló országban. A vita többek között arról folyt, Rozenstein továbbra is üzletel-e az oroszokkal, Turlov rendelkezik-e még orosz útlevéllel, Buettner eközben azzal is megvádolta Turlovot, hogy a FIDE erőforrásait a saját kampánya támogatására használja.
A jelöltek kölcsönösen panaszt tettek egymás ellen, végül azonban valamennyi beadványt elutasították, így a választást az eredeti tervek szerint tartották meg. Az első fordulóban Buettner kiesett, ezt követően azonban alelnökjelöltje, Malcolm Pein egyeztetésekbe kezdett Turlovval. Sokan ebből arra következtettek, hogy a Buettner–Pein páros immár Turlov mögé állt. Buettner ezt határozottan cáfolta a Spiegel megkeresésére, Pein azonban később azt írta ki az X-re, hogy több kérdésben is megállapodott Turlovval, és ennek fejében arra kérte saját támogatóit, hogy rá szavazzanak.
Timur Turlov a megválasztása után
Facebook / FIDE - International Chess Federation
A Német Sakkszövetség kezdettől fogva Rosenstein jelöltségét támogatta, Paul Meyer-Dunker elnök pedig a német lapnak úgy nyilatkozott, hogy büszkék lehetnek az eredményre. „A második fordulóban megszerzett 85 szavazat azt mutatja, hogy a FIDE-n belül nagyon erős az igény a változásra” – mondta, hozzátéve, hogy a Német Sakkszövetség számára különösen fontos kérdés volt, hogy a szervezet nagyobb függetlenséget élvezzen a politikai befolyástól. „Tudomásul vesszük a választás eredményét. Most az lesz a kérdés, hogyan viszonyul majd az új vezetés a kritikákhoz, az eltérő álláspontokhoz és a többi szövetség igényeihez” – jegyezte meg Meyer-Dunker.
Turlov egyelőre igyekszik elkerülni az oroszpártiság látszatát. Megválasztása óta többek között arról beszélt, tiszteletben tartja a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) azon határozatát, amely három évre felfüggesztette az Orosz Sakkszövetség FIDE-tagságát. Ugyanakkor azt szeretné, ha Oroszország mielőbb teljesítené azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tennék a visszatérését a nemzetközi sakkéletbe. Turlov továbbá meghívta Mihajlo Podoljakot, az ukrán elnök tanácsadóját, hogy csatlakozzon az elnöki csapatához.
Az Ukrán Sakkszövetség ennek ellenére nem támogatta Turlovot az ellene bevezetett ukrán szankciókra hivatkozva. A Hindenburg Research jelentése szerint Turlov a vállalatán keresztül orosz oligarcháknak is segítséget nyújthatott a nyugati szankciók kijátszásában. A Turlovval szembeni szankciók németországi tevékenységeire is hatással vannak. Áprilisban megvásárolta a hamburgi, nagy múltú ChessBase vállalatot, amely sakkprogramokat fejleszt. Nem sokkal később azonban a Sparkasse, Németország legnagyobb takarékpénztára felmondta a ChessBase vállalati bankszámláját. A bank szóvivője akkor a Perlen vom Bodensee sakkportálnak azt mondta, ha egy vállalkozás olyan országokhoz kapcsolódó szankciók miatt kerül kockázatos helyzetbe, mint Oroszország, Fehéroroszország vagy Irán, akkor előfordulhat, hogy meg kell szakítaniuk vele az üzleti kapcsolataikat.
Mi tehát a hétvégi választás eredménye?
A FIDE küldöttei elutasították az új üzleti modelleket és a nemzetközi sakkszövetség esetleges jelentős átalakítását. Timur Turlovot választották meg, aki befolyásos támogatóként komoly súllyal bír a szervezetben, és a pénzével is képes érvényt szerezni az elképzeléseinek. Hogy Oroszország ténylegesen mekkora befolyást gyakorol majd rá és a FIDE-re a jövőben, az egyelőre még nyitott kérdés, a helyzet azonban nem tűnik megnyugtatónak.
Nyitókép: Timur Turlov 2023-ban a Fide világbajnoki mérkőzésén. Forrás: Facebook / FIDE - International Chess Federation / Stev Bonhage
