A hazai cégek közül azok, akik külföldre szolgáltatnak vagy termelnek, nyernek a forintgyengülésen, hiszen bevételeiket euróban kapják. Így könnyebb fizetniük a hazai forintban számolt béreket és egyéb költségeiket – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. De ez sem ilyen egyértelmű, hiszen minél nagyobb egy termelő cég, annál többet költ külföldről behozott alapanyagra, tehát drágább euróért kell beszereznie ugyanazt. Nagy méret esetén, csoportszinten ezek a hatások akár ki is olthatják egymást.

Ugyanakkor a forintgyengülés kedvező hatásaira az is rásegít az exportőrök körében, hogy három napja a forint a térségi devizáktól elszakadva gyengült a különböző devizákhoz, elsősorban az euróhoz képest. Az pedig, hogy csak a forint árfolyama esett, régiós szinten versenyelőnyt eredményez a magyar cégeknek, cseh, lengyel, szlovák társaikhoz képest.

Meddig tart a forintgyengülés?

Vámos szerint a fő kérdés az, hogy meddig tart a forint gyengélkedése. „Ha néhány napig, akkor nem jelent költségnövekedést, ha viszont két hétig, vagy akár egy hónapig, az már nemzetgazdaságilag is nagy problémát okozhat” – mondta. A néhány napos forintgyengülést például mindenki megérezheti a benzinárak változásában, az üzemanyagárak ugyanis általában érzékenyen reagálnak az árfolyamváltozásokra, bár a világpiacon most éppen csökken a benzinár kosárban meghatározó kőolaj ára.

Az biztos, hogy a kereskedelemben a január és február a két leggyengébb hónapja az évnek, ha tehát ekkor kellene árat emelni a forintgyengülés miatt, az könnyen visszafelé is elsülhet a kereskedőknek, mert szűkítheti a keresletet – mondta Vámos. A kereskedők év elején nem, vagy csak nehezen képesek beleépíteni a termékeik eladási áraiba az árfolyamkockázat következtében keletkező árfolyamveszteséget. Ez elsősorban az import tevékenységet folytató cégeknek jelent kihívást: jelentős volatilitás esetén az árfolyam elérhet egy olyan szintet, amelynek áthárítása már keresleti korlátot jelentene. Az ügyfelek ilyenkor jellemzően inkább elhalaszthatják a vásárlást, illetve hiába is csökkenne az árfolyam, az adott cég az árait akkor sem tudja csökkenteni, mivel már kifizette egy magasabb áron a terméket.

Vámos szerint az is fontos tényező, hogy a lakossági fogyasztást mennyire fogja visszafogni a magas árfolyam. Elvben a háztartásoknak növekvő megterhelést jelent a megugró devizahitelek törlesztése, ami a belföldi kereslet mérséklődése irányába hat. E hatást ugyanakkor valamelyest tompítja, hogy mintegy 170 ezer ember végtörlesztett, illetve sokan (de nem elegen) léptek be az árfolyamgátba. Ők most biztonságban érezhetik magukat, hiszen mentesülnek az árfolyamkülönbség negatív hatásaitól.