A Nyugatnak jobb formát kell futnia, nagyobb figyelmet kell tanúsítania Afrika iránt, ahol 2050-re a Föld lakosságának egynegyede él majd. Ha nem, akkor az oroszok és mások nem lesznek gátlásosak, írja a brit lap.
Amikor megszólal az orosz csengő, az európaiak azon nyomban a legrosszabbra készülnek, pedig az orosz elnöknek gyengül a zsarolópotenciálja. Zágrábban úgy tudják, a horvát kormány beintett a magyar milliárdos, Jellinek Dánielnek. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A választások előtt álló Bulgáriában megakadtak az energiafüggetlenség megteremtésére tett intézkedések, és így az ország ismét a Gazprom befolyása alá kerülhet, olvasható a német lapban.
Az Olaszország Fivérei elnöke a nem túl távoli múltban Benito Mussolini fasiszta diktátort dicsőítette, mindazonáltal nem kell attól tartani, hogy az olasz választások után jön a fasizmus 2.0, írja a svájci lap.
Az osztrák Der Standardnak nyilatkozó elemző kizártnak tartja, hogy Oroszországból nyugati típusú demokrácia lehet. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a zűrzavaros világban nem kizárólag a tekintélyelvű államoknak van esélyük. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A 26 éves Yvrel Musasa egyéves volt, amikor családja a polgárháború elől Ausztriába menekült, hivatásos katonaként a magyar határon teljesít szolgálatot. Ott állt a díszszázadban, amelyik Orbán Viktort Bécsben fogadta.
Európa most fizet az energiafüggőségért, ám lehet, hogy az orosz államfő később szintén megkapja érte a számlát. Az Európai Ügyészség 4000 üggyel foglalkozott első évében, de további eszközökre van szüksége az eredményes munkához. A hozzávetőleg 2-3,5 millió ukrán menekült befogadásával Lengyelország ismét multikulti lesz. Válogatás a világlapok írásaiból.
A német vezetők nemzedékek óta vallják, hogy erősíteni kell az integrációt és az EU többre képes, ha kevesebb hatalom marad a nemzeti kormányoknál. Ez vitatható, de ebből a szempontból a kül- és biztonságpolitika különösen kényes területnek számít. Magyarország és Lengyelország ellenállását pedig másképp is lehet kezelni - fejti ki véleményében a lap külpolitikai rovatvezetője.
A második világháborús jóvátételi követelés felemlegetése valójában belpolitikai kérdés, írja a német lap. A legnagyobb kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szénája nem áll jól egy évvel a választások előtt, a gazdaság legatyásodott, az ország elszigetelődött Európában.
Manfred Weberen, az Európai Néppárt elnökén számonkérik, hogy miért állt ki Berlusconiék mellett. Mi a célja a lengyel németellenes retorikának? Miért nem célravezető Trump fasisztázása? Válogatás a világlapok írásaiból.
A lap szerzője szerint Orbán Viktor rendszere a leggyengébb láncszem, miközben a nyugati szövetség próbál megoldást találni a második világháború óta legnagyobb fegyveres válságra.
Annak a politikai víziónak egy része, amit az egykori pártfőtitkár megpróbált valóra váltani, akkor bukkanhatna fel ismét Oroszországban, ha az ukránok nyernek, olvasható az osztrák lap kommentárjában.
Varsó hatalmas lehetőséget szalaszt el, mert mintaszerűen bánik a sok millió ukrán menekülttel, szoros a viszonya Kijevvel, és kulcsszerepet játszik a fegyverszállítmányok eljuttatásában, így lényegesen felértékelődne szerepe az EU-ban – ha rendezné a jogállami vitát. Lapszemle.
A forint gyengélkedésének egyik tényezője, hogy nincs egyezség az EU-val a támogatások folyósításáról. Ha ez így marad, akkor leminősítés jöhet, és az tovább ront a növekedési kilátásokon, írja a német lap tudósítása.
