Az amerikai tévés hírcsatorna szerzője különösen azért tartja aggasztónak a pénteki találkozót a volt elnök floridai birtokán, mert a Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntése vélhetően megnyitotta előtte az utat, hogy választási győzelme esetén ugyanolyan erősember legyen, mint a magyar kormányfő.
Több lapban is előkerül Emmanuel Macronnnak az ukrajnai háborúra vonatkozó gondolatkísérlete. A Financial Times vezércikke a múlt heti véres dráma után azt sürgeti, hogy vessenek véget a gázai harcoknak. A brit lap Marine Le Pen pártjának az EU-ra vonatkozó kijelentéseivel is foglalkozik, és ezt teszi a Die Welt is. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A brit lap tudósítója az ungvári és az Ungváron tartózkodó fiatalok életéről ír beszámolójában: van, aki nyugatra készül, van, aki egyszerűen csak szórakozni akar, és nem háborúzni.
Magyarország Törökország felé nyújtózkodik földgázért, Orbán Viktor pedig csúnyán keresztbe tehet a NATO-főtitkári poszt várományosának, Mark Rutténak.
Az a megállapodás, amelyet Magyarország Kínával kötött, nagyon hasonlít arra, amelyet néhány éve Szerbiával is megkötöttek a kínaiak, és amelynek értelmében kínai rendőrök járőrözhetnek olyan városokban, amelyeket nagy számban keresnek fel az ázsiai nagyhatalomból érkező turisták.
Az osztrák-magyar határon tett szemlét az osztrák belügyminiszter, írja a Die Presse. Donald Trump ideológiai rokonszenvet érez Vlagyimir Putyin iránt, mondja a New York Times. Ukrajnának nagyon nem jó az Emmanuel Macron és Olaf Scholz közti feszültség, jegyzi meg a Bloomberg. Az űrfegyverkezésről ír a Washington Post. Joe Biden mindinkább tehetetlennek és gyengének látszik Gáza ügyében, jelenti ki Fareed Zakaria. A tekintélyuralmak, többek közt Kína és Oroszország, az országtól távol élőket, a diaszpórákat is próbálják befolyásuk alá vonni és megfélemlíteni, írja az Economist. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Marsalek korábban egész hírszerző hálózatot épített ki, amely a politika legmagasabb szintjeiig vezetett, írja az osztrák lap, mely hozzáteszi, kérdés, hogy ez a hálózat működik-e még Ausztriában.
Az Unió bizonyos érdekei miatt korábban azzal az Orbán Viktorral is kompromisszumot kötött, aki politikailag sokkal kevésbé áll közel hozzá, mint Donald Tusk, írja a svájci lap.
Donald Trump mindinkább hallatja hangját külpolitikai kérdésekben, írja a Bloomberg. A Le Monde a szerbiai menekülthelyzetről tudósít. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárja szerint az EU nem biztos, hogy következetes Lengyelországgal az uniós pénzek ügyében, valamint Putyinnak az atomfegyverrel összefüggő, nagy port kavart nyilatkozatát elemzi. A Die Welt szerint Macron elnök imádja, ha felhajtás van körülette, míg a Le Monde azt írja, Putyin támogatói a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés körül gyülekeznek az Európai Parlamentben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Magyarország jelenleg a nyugati szövetség gyenge láncszemének számít, írja a svájci lap szerzője.
A Bloomberg szerint bizonyos források nem tartják kizártnak, hogy Magyarországon a jövő hétre tolódik át a svéd NATO-tagság ratifikálásának utolsó, elnöki aktusa. A Washington Post szerzője szerint Macron javaslatában, hogy külföldi csapatok is részt vehetnének a háborúban, nincs semmi új. Az OMV volt vezérigazgatója úgy látja, itt az alkalom, hogy Ausztria megszabaduljon az orosz gázfüggőségtől. Európának nem szabad csak Kínára összpontosítania, amikor gazdaságának biztonsága forog kockán, írja a Financial Times.
Az amerikai exelnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója a Die Weltnek beszélt arról, mi következhet, ha Trump legyőzi Bident a novemberi elnökválasztáson.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a svédek megfizetik a NATO-csatlakozás árát. A brit fegyveres erők parancsnoka és Ivan Krasztev az ukrajnai háború állását értékeli a Guardianben, illetve a Project Syndicate-ben. Joschka Fischer volt német külügyminiszter az önálló európai biztonságpolitika szükségességét húzza alá. Az ENSZ Menekültügyi Szervezetéről ír a Washington Post. Nem elképzelhetetlen, hogy a szélsőjobboldali Marine Le Pen elnök lesz, írja az Economist. A New York Times külpolitikai szakírója szerint Izrael Gáza miatt eljátssza legfőbb külpolitikai aduját. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magyar kormányfő olyan erőként igyekszik feltüntetni Magyarországot, amellyel komoly erőként kell számolni az európai politikai színtéren. Miközben csupán 10 millió lakosa van és az európai gazdasági összteljesítményből mindössze 1%-kal veszi ki a részét - írja az amerikai lap kelet-európai tudósítója.
Stockholm hónapokon át mocskos alkudozásra kényszerült Magyarországgal és Törökországgal, hogy bekerülhessen a katonai szervezetbe. A csatlakozás alapvető geopolitikai fordulatot jelent, hiszen két évszázados semlegességnek vet véget, és bár nem katonai nagyhatalomról van szó, fontos a NATO-nak az erősítés az északi szárnyon.
Az emigráns orosz íróval a Financial Times készített interjút, melyben beszél a Putyin-rezsimről, az autonóm kultúrát elnyomó hatalom természetéről, és arról is, hogy most épp min dolgozik.
A Le Figaro szerint még a Fideszen belül sem világos, miért tartott ennyi ideig a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása. Rishi Sunak brit miniszterelnök Ukrajna támogatása mellett tesz hitet. Egy magas rangú volt brit katonai vezető szerint Európa már most elvesztette a következő világháborút. Niall Ferguson történész azt állítja, a világ nem kezeli méltányosan Izrael katonai fellépését. A Wall Street Journal az amerikai elnökválasztási küzdelmet elemzi. A Süddeutsche Zeitung a jogállam győzelmének tartja a Kurz volt osztrák kancellár ügyében hozott ítélet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Olyan mértékben tartja kezében a hatalmat, hogy azt még a nagy tüntetések sem veszélyeztetik.
A nyugati sajtó szerint az ukránok képességeit bőven meghaladja, hogy partra szálljanak a Krímben - anélkül viszont esélytelen az orosz kiűzése az ország területéről.
Kellő fegyverzettel az ukrán fél átvészelheti az idei támadásokat, csapásokat mérhet a Krímre, sőt, akár az orosz állam területére is, megtisztíthatja a Fekete-tengert és felkészülhet az újabb offenzívára.
