Annyira más a magyar és az amerikai rendszerek berendezkedése, hogy Donald Trumpnak esélye sem lenne hasonlót felépíteni, mint amit Magyarországon Orbán Viktornak sikerült. Másra viszont lehet esélye, nyúlhat különleges lépésekhez, a Project Syndicate szerzője szerint pedig ezt megteheti úgy is, hogy a demokráciához hivatalosan nem is nyúl hozzá.
Donald Trump lehetséges visszatéréséről ír a Bloomberg és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Putyin-rendszer természetét és az ukrajnai háború kilátásait fejtegeti a Neue Zürcher Zeitung. A New York Times szerint megrendültek azok a pillérek, amelyek az elmúlt 50 évben stabilizálták a világot. A Süddeutsche Zeitung a gázai rendezés lehetőségeit latolgatja, és ugyancsak az izraeli-palesztin háború kimenetelét, Netanjahu politikai mozgását elemzi a Guardian szemleírója. A Bloomberg szerzője szerint könnyen előfordulhat, hogy az álhírek megszabják a demokrácia egész jövőjét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből
A magyar származású op-art-legenda életműve és öröksége körül zajlik a huzavona egymással harcoló családtagokkal, ügyvédekkel, FBI-jal, írja a francia lap. Utóbb a megvádolt Vasarely-rokon is reagált az állításokra.
A két évtizedes luxemburgi külügyminiszterség után a minap nyugdíjba vonult Jean Asselborn szerint egy illiberális Orbán Viktor nem bonthatja le a közös európai értékeket. A tekintélyes politikus drámainak látja Európa, sőt a világ helyzetét, és azt tanácsolja, hogy az EU találja ki ismét önmagát, bizonyítsa, hogy szükség van rá.
Szijjártó Péter állapodott meg az ukrán elnöki hivatal vezetőjével a tárgyalások előkészítéséről. A háború rosszul áll, de mit tehet Biden és Nagy-Britannia? Mire játszik a Hamász, és miért nem lesz igaza? A többi között erről írnak a nemzetközi lapok. Sajtószemle a hvg360-on.
Annak, hogy a magyar vezetés lépten-nyomon megtorpedózza Ukrajna támogatását, halogatja a svédek NATO-tagságát, viszont udvarol a Kremlnek, megvannak a gazdasági oka is.
Az orosz fővállalkozó, a Roszatom közölte, hogy már hozzálátott az építkezés fő szakaszához, ám még nyitott kérdés, hogy a tervek megfelelnek-e a biztonsági előírásoknak. Az osztrák lap ezzel indítja összefoglalóját, amely az Átlátszóval közösen, a Journalismfund Europe támogatásával készült.
Ana Palacio szerint a világot szabályzó normákat elsősorban az erősödő tekintélyelvűség fenyegeti, és ettől az EU sem mentes. Egy szárazföldi hadviseléssel foglalkozó brit szakértő nagyobb katonai támogatást sürget az EU-tól Ukrajna számára. A holland polgári titkosszolgálat vezetője szerint a bevándorlás kapcsán olyasmit vár el a politika a mintegy 2 ezer emberétől, amit azok nem képesek teljesíteni. Válogatás világlapok írásaiból
Brüsszelt nem lehet megzsarolni, a Magyarországnak megítélt pénzeket csak akkor utalják, ha a magyar kormány eleget tesz a feltételeknek - erősítette meg az osztrák Die Pressének adott interjúban az EU bécsi nagykövete.
Téves az az állítás, hogy hatástalan Ukrajna nemzetközi támogatása, mondja a német külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent vendégkommentárjában.
Az amerikai adminisztráció orosz importot korlátozó új rendeletéről a Financial Times ír. Egy, a Foreign Policyben publikáló brit elemző a jobboldali populizmus nyugati térhódítását vizionálja. Vlagyimir Putyin külpolitikáját elemzi a Neue Zürcher Zeitung és a Der Standard, utóbbi szerint az orosz elnök egyik fő reménye Donald Trump 2024-es győzelme és annak következményei. A Trump–Biden-verseny várható kimenetelét latolgatja a New York Times, különös tekintettel a volt elnök elleni jogi eljárásra.
Partvonalra kell szorítani Orbán Viktort, különös tekintettel arra, hogy 2024 második felében Magyarország lesz az Unió soros elnöke, írja a lap szerzője.
Az izraeli miniszterelnök három, egyelőre teljesíthetetlennek tűnő feltételt szabott ahhoz, hogy véget vessenek a háborúnak a Gázai övezetben. Nemzetközi sajtószemlénkben előkerülnek a világ vezető lapjainak, szerkesztőinek értékelései 2023-mal, valamint reményei és félelmei is 2024-el kapcsolatban.
A jogállamiság esélyei Magyarországon. Megakad-e Ukrajna nyugati megsegítése. Trump esetleges újabb elnökségének következményei. Az EU külpolitikai főképviselője aggódik a jövő évi európai parlamenti választás miatt. Nemzetközi lapszemle.
A Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban Herta Müller egyebek közt arról beszél, hogy nem érti, miért felejtik el az emberek a történelmet, miért támad igény a hosszú ideig szabadságban élőkben a szolgaságra.
Az uniós csúccsal, a migrációs helyzettel, a Vucic győzelmével és a Donald Trump esélyeivel foglalkozó cikkeket válogattuk össze a nemzetközi lapokból. Szemle a hvg360-on.
Thomas Friedman Pulitzer-díjas újságíró szerint Netanjahu nem az ország érdekeit nézi.
A brit lap szerzője végigveszi azokat a következményeket, melyek arra az eshetőségre vonatkoznak, ha a Nyugat átengedné Putyinnak Ukrajnát.
A Jukosz olajtársaság volt tulajdonosa a Nyugat és Putyin kapcsolatáról osztotta meg gondolatait a Washington Postban. Nehéz év vár Joe Bidenre, írja a Bloombergen Hal Brands, a Johns Hopkins egyetem professzora. Kik alkotják ma a Gonosz tengelyét? Ezt elemzi a Wall Street Journal szerzője. Az Economist a menekültkérdést tárgyalja cikkében. Továbbra is téma a nemzetközi lapokban Orbán Viktor és az EU konfliktusa, a többi közt a Forbes és a Die Presse már arccal a februári csúcs felé értékeli a helyzetet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Geopolitikailag ismét kettészakadt a világ, a helyzet egyértelmű, látható, kik állnak a két oldalon, írja a neves francia filozófus a Süddeutsche Zeitungban.
